Miközben az átlagos felhasználó számára nincs sok különbség két internetböngésző közt, addig a globális cégek – az Apple, a Google, a Microsoft, valamint a Firefoxot kiadó Mozilla Alapítvány – nagyon is odafigyelnek arra, hogy a világon működő több milliárd informatikai eszköz milyen programokon keresztül jut fel a világhálóra. Hogy ez miért fontos? Például azért, mert az egyre nagyobb bevételt hozó keresők (a rajtuk eladott hirdetések milliói, százmilliói révén) hatalmas üzletet jelentenek. Legalábbis annak, aki a böngészőpiac érdemi részét birtokolja, és sok millió felhasználót tud prezentálni a hirdetőknek. Ez esetben nemcsak az automatikusan beállított kezdőlapok segítik a böngészőket fejlesztő nagyvállalatokat, de a felhőben futó kiegészítő szolgáltatások terén is képesek bizonyos oldalakra, szolgáltatásokra terelni a felhasználókat.

Ebben a globális játszmában egyre jobb helyet vív ki magának az online világ immár szinte minden szeletében jelen lévő Google Inc. A Chrome nevű böngészőjüket 2006 óta fejlesztik. Csak 2009-ben kezdett elterjedni, mostanra azonban már a globális részesedést tekintve megelőzték a Microsoft Internet Explorer (IE) programját is (a Google vezető fejlesztőjével lásd külön interjúnkat). Pedig a redmondi cég már több mint másfél évtizede jelen van a porondon, és bár az európai hatóságok erélyesen léptek fel, a Windows hatalmas piaci ereje mégis természetes monopóliumot biztosított a Microsoftnak.

Aki azonban egyszer már kipróbálta valamelyik IE-konkurens böngészőterméket, megtapasztalhatta, mennyivel gyorsabb, átláthatóbb és biztonságosabb a böngészés egy újabb programmal. Ma már az Internet Explorer újabb verziói természetesen felnőnek a feladathoz, ám a régebbi gépek jellemzően a sokéves IE böngészőkkel voltak felszerelve. Ilyen esetekben bármelyik versenytárs program feltelepítésével egy új webes világ tárult az egyszeri netező elé. A Google, a Mozilla vagy az Apple böngészők nagy sebessége különösen az IE régebbi, 5-ös, 6-os verzióit használó százmillióknak szúrhatott szemet, így erodálódott évről évre a sokáig piacvezető Microsoft részesedése. Természetesen az Európai Bíróság is sokat tett az ügyért, hiszen mintegy fél évtizede kötelezte a redmondi céget, ajánlja fel a szabad böngészőválasztás lehetőségét minden Windows-felhasználónak.

VÁLLALATI VILÁG
A böngészőfront azonban nem az egyetlen, ahol csatát nyerhet a Google. A cég éves rendszeres nagy fejlesztői konferenciáján, az I/0 2012-n kiderült, hogy még hosszú évek tucatnyi nagy innovációját követően sem látszanak a fáradtság jelei a Google-nél. Böngészőfronton például elintézték, hogy a Chrome mobilokra kihegyezett változata ne csak a Google Androidot használóknak, de az iPhone- és az iPad-tulajdonosoknak is elérhető legyen. Nem mellesleg új verziót adtak ki a fenti, robotos mobilrendszerükből. Ez például tartalmazza azt az intelligens, hanggal utasítható virtuális asszisztenst, a megújult Google Voice programot, amely az Apple rendszerén megismert Siri méltó ellenfele. A Google Now nevű újdonsá-guk pedig a Windows 8-ban megismert csempéket igyekszik lemásolni, illetve továbbgondolni. (Furcsa, hogy a Google immár mindkét nagy konkurensét figyeli, és igyekszik hasonló dolgokkal gondoskodni arról, hogy a felhasználók ne pártolja-nak el tőle csak azért, mert a keresőóriás nem kínál hasonló okosságot.)

Érdekes az is, hogy a vállalati felhasználók irányában is erősítenek. Főként a több mint ötmillió céges ügyfélnek, illetve a reménybeli újabbaknak szól, hogy a Google Dokumentumok szolgáltatás ezek után netkapcsolat nélkül is használható lesz. Nagy fricskát mutatnak ezzel a Word programnak, de akár a nyílt forráskódú szövegszerkesztőknek is. Ráadásul hatalmas erőt is képvisel a keresőóriás, hiszen a Gmail rendszerének 425 millió, a Chrome böngészőnek 310 millió aktív felhasználója van. Emellett az online tárhelyük, a Google Drive is 10 millió főnél tart, pedig csak hét hete indult útjára.

Magyarán egy Gmail-fiók és egy netkapcsolat elég bárkinek ahhoz, hogy teljes és egyre kényelmesebben használható vállalati környezetet építsen, akár mindkét nagy konkurenst megkerülve. Ha pedig ez nem lenne elég, a weblapokat és az online alkalmazásokat kiszolgáló háttér-infrastruktúra terén is nagyot lépnek. Most beharangozott Computing Engine nevezetű, olcsón kínált szerverszolgáltatásukkal egy újabb nagy szereplő, az Amazon.com tyúkszemére lépnek rá. Ez utóbbi úttörő, EC2 nevű online bérszerver-kapacitást kínáló megoldása ugyanis igen népszerű szinte minden innovatív vállalat körében.

KÜTYÜK ÉS KÜTYÜK
Ha mindez a sok újdonság nem lenne elég: az Amazon immár azért is aggódhat, mert Nexus 7 néven saját márkás táblagépet is bejelentett a keresőcég. Méghozzá éppen olyan olcsón, 199 dollárért, mint a sikeres Kindle Fire, amely a kínált szolgáltatások révén vált népszerűvé, és e kiegészítő bevételek okán lett nyereséges. A rengeteg újdonság együtt sem akkora dobás, mint a Project Glass, a miniképernyőt tartalmazó virtuális szemüveg. A hétköznapi okulárénak tűnő alkalma-tosság szára egy okostelefonos tudású minigépet rejt. Apró kamerával és egy a látást alig zavaró minikijelzővel szerelték fel, amely élőképet közvetíthet bármely eszközre, akár egy másik ilyen szemüvegre is. Szergej Brin, a Google társalapító-ja maga demonstrálta ennek tudását, amikor a pár hónap múlva már meg is vásárolható szemüveg egyik prototípusa közvetített az előadóterem hatalmas kivetítőjére. A készülék egy ejtőernyős fején volt, akinek kiugrását, zuhanását láthatták az elképedt nézők. Az ejtőernyős pedig a konferencia-központtól pár háznyira, egy épület tetején landolt. Onnan kötélen leereszkedett, majd biciklivel behajtott az előadás színhelyére, és ott kezet fogott Brinnel. Mindezt pedig élőben láthatta a közönség. Hogy mi mindenre is lesz jó ez a technológia, az még nagy kérdés. Ám hogy piszokul látványos, az biztos.