A Transparency International 37 országban vizsgálta a korrupcióellenes egyezmény végrehajtását. Jelentésük három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig - köztük Magyarország is - alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre a vállaltakat. Az utolsó kategóriába egyébként a 21 ország között van Ausztria, Csehország, Írország, Görögország, illetve Brazília, Mexikó, Chile vagy Dél-Afrika és Törökország.

Nemzetközi szinten az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő - állapítja meg az elemzés.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz a többi között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól. Hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását. Hasonlóan ítéli meg Mol ügyletét is: az INA horvát olajipari cég felvásárlásában szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelőnek mondható, azonban a nemzetközi szervezet a hazánkban működő, korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmények munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja.

Az egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van továbbá a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is - írja a felmérés.

A jelentés megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítására több intézkedés is született 2010-ben, amelyek eredményei még nem láthatók. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is.

Negatívumként említik viszont a lobbitörvény hatályon kívül helyezését és az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengítését.