Új gyógyszer Ebola ellen
Majomkísérletek során sikeresnek bizonyult kanadai kutatók hatóanyaga a legveszélyesebb Ebola-variáns, a Zaire ellen. Ez azért kiemelkedő eredmény, mert a mostani gyógyszerek csak a fertőzés után egy órán belül hatékonyak, ezután már 90 százalékos halálozási aránya van a vírusnak. Mivel a tünetek csak a fertőzést követő 2–21 napban jelentkeznek, sajnos nagyon keveseknek ad segítséget a gyógyszer. Az új antitestekből álló molekulakoktél a fertőzés után 24 órán belül száz százalékban képes a gyógyításra. A winnipegi National Microbiology Laboratory kísérletei szerint még két nap után is 50 százalékra javult a túlélési arány. Az új antitestek a vírus egyik speciális fehérjéjét semlegesítik, amely a könnyed átjutást segíti a sejtfalakon, így állítja meg a gyilkos kór terjedését a szervezetben. A háromból az első fázisú humán klinikai kísérletek megkezdését 2014-re tervezik, így még jó néhány év eltelhet a bevezetésig.
<#zaras_figyelo#>
Automata útjavítás
A kátyúk kialakulását csak úgy lehet megelőzni, ha minden apró repedést még idejében sikerül befoltozni az aszfalton. Ha már be tud folyni a víz, és télen megfagy, akkor tovább reped az útpálya, és drága aszfaltcserére van szükség. A Georgia Tech Research Ins¬titute mérnökei egy olyan berendezést fejlesztettek ki, amely kamerákkal pásztázza az utat, és csupán 100 milliszekundum alatt felismeri a repedéseket, majd kitölti azokat folyékony bitumennel. Ez sokkal hatékonyabb, mint emberi erővel végezni, mert a monoton munka során a szakemberek kihagynak egyes repedéseket. A sok kézi munkát igénylő folyamat ráadásul drága is volt. Az automata rendszer minden egyes 3 milliméteresnél nagyobb repedést észrevesz, és a 4,8 km/h sebességgel haladó jármű 12 szórófej segítségével rögtön be is tömíti azokat.

Kiszámított rendetlenség
Fizikusok, kémikusok és matematikusok együttműködésének köszönhetően könnyebbé válhat a nem kristályos áramkörök gyártása, ez hosszabb távon olcsóbb és megbízhatóbb organikus LED-eket, napelemeket és nyomtatható, flexibilis áramköröket jelenthet. Az Universidad Autónoma de Madrid és a Mas¬sachusetts Institute of Technology kutatóinak köszönhetően a szilíciumalapú elektronikát válthatják le a rendezetlen, nem kristályos organikus vegyületek. Ezekkel a mindig másképp felépülő anyagokkal a fő problémát az jelentette, hogy nem lehetett egységes minőségben előállítani őket. Most a véletlen mátrix elméletnek köszönhetően előre meg tudják jósolni az anyag áramvezetési tulajdonságait, így nagy mennyiségben is megbízható elektronikai készülékek alapanyagai lehetnek. A matematikai modellhez néhány adatot használnak, mint a hőmérséklet, a szennyezettség, és megbecsülik az áramvezetési tulajdonságokat.

Hipergyors tőzsdei kapcsolat
Az arbitrázskereskedők a helyi piacok árkülönbségeit igyekeznek kihasználni, ezért számukra fontos, hogy minden árfolyamot valós időben lássanak. Azt gondolhatnánk, hogy az optikai kábelekkel behálózott földön ezt már nem lehet gyorsabban megoldani, de az Egyesült Államokban most ezen dolgoznak. Egy régebbi technológiát, a mikr¬hullámokat használják hamarosan. Így 4,25 milliszekundumra csökken az információ továbbításának ideje New York és Chicago között az eddigi 6,55-ról. Az optikai kábelekben a fény üvegszálakban halad, a szilárd anyag a fotonok sebességét 200 ezer km/s-ra lassítja. Viszont a mikrohullámok a jóval ritkább levegőben akadálytalanabbul haladhatnak. Továbbá rövidül a megtett út is, hiszen a kábelek a terepviszonyok miatt tekeregnek a települések körül és a hegyeken-völgyeken fel-le.

Alkalmazkodó billentyűzet
Okostelefonjaink után egyre több eszközön jelennek meg az érintőképernyők, de sokak számára okoz nehézséget ezeken a gépelés. A fizikai visszajelzés hiánya miatt ezeket a virtuális billentyűzeteket pontatlanabbul használjuk. A University of Maryland kutatói ezért egy olyan rendszert fejlesztettek, amely alkalmazkodik a felhasználókhoz. Ha például mindig egy betű sarkát nyomjuk meg, akkor kicsit arrébb húzza a program azt. Vagy ha csak sokadik próbálkozásra találunk el egy karaktert, akkor azt nagyobbra rajzolja a szoftver. A tesztek eredménye alapján 15 százalékkal növelhető a gépelési sebesség az új rendszernek köszönhetően. A WalkType szoftverrel pedig a sétálás közben jellemző melléütéseket korrigálják. Amikor például leér a lábunk, hajlamosabbak vagyunk a képernyő közepe felé elcsúsztatni az ujjunkat, de a szoftver ezt az okostelefon gyorsulásérzékelőjének adataira támaszkodva javítani tudja.

Látó-szövetek a laborból
Japán kutatóknak őssejtekből sikerült a szem látó¬idegfőjének bonyolult szövetét felépíteni laborjukban. A Szaszai Josiki vezette csoport a RIKEN kutatóhelyen elsőként tudott háromdimenziós szöveteket előállítani. Az eljárás során az őssejtek genetikai programjuk szerint hozzák létre az egyes rétegeket, nincs szükség külső beavatkozásra. A fél milliméteres szövet több réteg retinális és fény¬receptor is tartalmaz. Közben londoni kutatók azt bizonyították egérkísérletek során, hogy az őssejtekből előállított fényreceptorokat be lehet ültetni a szembe, ismét lehetővé téve a látást a vak állatoknál. A kobei kutatók komplex szöveteivel remény nyílhat arra, hogy teljes értékű látást hozzanak létre a laborban előállított élő szövetek beültetésével. Az egyelőre egereken végzett kísérleteket szeretnék majmok őssejtjeivel is elvégezni.

Olcsóbb üzemanyagcella
Viszonylag új fejlesztés a mikrobiális üzemanyagcella, amely a természetet másolva, baktériumok segítségével tárolja az elektromos áramot. A baktériumok olyan elektrokémiailag aktív proteineket tartalmaznak, amelyeket más vegyületnek átadva oxidáció során elektronok szabadulnak fel. Ehhez a folyamathoz viszont szükség van katalizátorra. Erre eddig csak az aranynál is drágább platina tűnt alkalmasnak. A University of Wisconsin-Milwaukee kutatói nitrogénnel dúsított vas-szén molekulákból készítettek parányi nanorudakat, amelyek ugyanolyan alkalmasak a kémiai folyamatok levezénylésére. Ezek ára azonban csak huszada a platináénak. Ez azért lényeges, mert a katalizátor tette ki eddig a mikrobiális üzemanyagcellák árának 60 százalékát. A kutatók szerint az üzemanyagként hasznosítható hidrogén előállításánál is hasznát lehetne venni a nanokatalizátornak.

Raktárból az űrbe
Csillagászok számára temérdek értékes információt gyűjtött a Hubble űrteleszkóp, ami a közeli infravörös, a látható és az ultraibolya fénytartományban végez méréseket. A sötét anyag megfigyelésére viszont egy széles látószögű infravörös teleszkópra lenne szükség, aminek 1,5 milliárd dolláros költségét az amerikai űrhivatal nem tudja magára vállalni a következő évtizedben, mert a Hubble utódján, a James Webb űrtávcsövön dolgoznak. Ezért jött kapóra, hogy a Nemzeti Felde-rítési Hivatal (NRO) két kiselejtezett műholdat juttat a NASA-nak. Ezek hasonlítanak a Hubble-re, tükreik ugyanúgy 238 cm átmérőjűek, és optikai rendszerük még fejlettebb is. A 90-es évek végén gyártott, tartalékként New Yorkban raktározott űreszközöket most csillagászok vizsgálják, és készítik elő átalakításukat a szélesebb infravörös tartományok megfigyelésére. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen eszközöket használ az NRO bolygónk megfigyelésére, ha ilyen összetett és több százmillió dolláros teleszkópok porosodnak a raktáraikban.