Támadnak a penge gépek

Mivel a hardverek árát is alapvetően meghatározza a forint-euró kurzus, így mostanság 65-70 ezer forinttól egyszerű netbookok kaphatók, 90 ezertől pedig márkás, de fapados (belépőszintű processzorokkal, kevés memóriával szerelt) notesz-gépek is széles körben elérhetők. Már 110 ezertől az utóbbi noteszek nagyobb testvérei is elhozhatók, ezek pedig a legfrissebb profi gépek között sem vallanak szégyent Intel Core i3 központi egységeikkel. Persze aki nem Linuxot vagy kalóz Windowst akar telepíteni, annak további 15-20 ezres kiadással kell számolnia a nagy képernyős mobilgépek szegmensében.
<#zaras_figyelo#>
Ebben az erős árversenyben az őszi iskolakezdéshez gépet kereső szülőkben vagy az átlagos üzleti felhasználókban joggal merül fel a kérdés: mi kerül 200-300 ezer forintba vagy még többe egy olyan vadonatúj hordozható gépen, amelyet a hozzáértők ultrabookként emlegetnek? A nagyon új, a fejlett világban is csak tavaly ősztől elérhető készülékkategória egy olyan szubnoteszcsaládot jelent, amely a nehéz és terebélyes notebookok nyers erejét és gyorsaságát költözteti az apró, ám lassú, gyengécske netbookokkal azonos méretkategóriába.

Masszív ház. Akinél gyakran sérül a gép, nem árt, ha a drágább, fémházas modellek közül választ. Fotó: Getty KICSI A BORS, DE JÓL BÍRJA
E gépek általában különlegesen erős processzorokkal, látványosan vékony, kecses és formatervezett vázzal, valamint villámgyors rendszerindítási idővel is büszkélkedhetnek. Ami pedig talán a legfontosabb: akkumulátoruk a szokásos 2-3 helyett jellemzően 7-9 (!) órán keresztül bírja a gyűrődést. E téren igazi üzleti és iskolai számítógépekké válhatnak, és egy-két éven belül kiszoríthatják a mai, nagy táskával cipelhető társaikat. Bár ez egyelőre a magasabb ár miatt még nem fenyeget. (A kategóriát bevallottan az Apple MacBook Pro szériája ihlette.)

A netfüggő felhasználóknak az erős hardver azt is jelenti, hogy akár tucatnyi nyitott böngészőablak mellett is belefér a zenehallgatás vagy a filmnézés. Nem is szólva arról, hogy a nagyobb hardverigényű játékok vagy a nagyon összetett web-lapok (például webes játékok), illetve nagy felbontású videók futtatására is bárminemű akadozás nélkül nyílik esély.

Az ultrabook kategóriát egyébként az Intel teremtette meg, magas hardveres követelményeket is szabva. Így a borsos ár mellett már csupán egyetlen lényeges kompromisszumot kell kötni: a kis gépméret miatt el kell felejteni a beépített CD-DVD író-olvasó egységeket. Ez sem katasztrófa ugyanakkor, hiszen ma már bármelyik műszaki áruházban lehet venni mindössze 9-10 ezer forintért ilyen külső DVD-írókat. (Egyes drágább ultrabookok mellé adnak is ilyen meghajtót, de nyilván csak ezért nem érdemes kifizetni a prémiumárat.)

Néhány nagyobb, ultrabookot (is) kínáló gyártó
Acer (196)
Asus (222)
Dell XPS (380)
Fujitsu (270)
HP (320)
Lenovo (196)
Samsung (238)
Sony Vaio (240)
Toshiba (265)
Megjegyzés: zárójelben a – gyártónként igen eltérő kiépítésű – ultrabookmodellek június végén fellelt induló ára, ezer forintban.

Mire figyeljünk a vásárlásnál?
A processzor teljesítménye, memóriaméret. Az Intel Atom, illetve AMD Fusion (E és C sorozat) processzorcsalád néha bekerül nagyobb masinákba is, de inkább a netbookokba való. Igaz,4 gigabyte memória (RAM) esetén már az olcsóbb központi egységek is kiválók a napi munkára. Az ultrabookokat viszont csak a gyors Intel Core i3, i5 és i7 processzorral és legalább 3-4 GB memóriával szerelik. Hasonló kiépítésű hagyományos noteszek ára 150 ezer forinttól indul.

Akkumulátor-üzemidő. Az ultrabookoknál ennek minimum 6-7 órának kell lennie, olcsóbb gépeknél csak akkor kapunk nagy üzemidőt, ha gyengébb a processzor.

Csatlakozók. Ha rendszeresen másolunk nagyobb HD-videókat (akár saját kameráról), a legjobb, ha USB 3.0-s csatoló van a gépen. Egyéb esetben elegendő az USB 2.0, de 3-4 darab ilyen port az ideális. (Az ultrabookok többségén csak két USB-dugó fér el.) Aki a nappaliban lévő nagyobb tévén akar filmet nézni, HDMI-csatolóval ellátott modellt válasszon.

Háttértároló. Az ultrabookok legtöbbje SSD típusú, mozgó alkatrészt nem tartalmazó, villámgyors merevlemezzel (is) szerelt, így 30-40 helyett akár 10-15 másodperc alatt üzemkész a gép, és a működés is nagyon gyors. Hátránya az SSD-nek a magas ár és a kis kapacitás. A legjobb az a modell, amelyben egy kis, 32, 64 GB-os SSD mellett 320, 500 GB-os hagyományos merevlemez is van.

MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL?
A hardverek gyors fejlődése miatt a mindennapi noteszgép-felhasználók (internetezők, irodai programokat használók és alkalmanként filmeket nézők) számára a hagyományos modellek kiválóan megfelelnek. Ezalól csak az Intel Atom vagy AMD Fusion csipekkel szerelt gyengébb netbookok a kivételek, amelyek valóban csak második gépnek alkalmasak, alsó tagozatos gyerekeknek, más tapasztalatlan felhasználóknak vagy szükségnetezésre.

Amennyiben viszont a gépigényes video- vagy képszerkesztési feladatok, az üzleti presztízs vagy a gyermek kiváló bizonyítványa miatt mindenképpen ilyen felső kategóriás ultrabookot kell választanunk, nem árt figyelni sok apró szempontra (ezeket lásd külön).

Az elmúlt néhány hétben több nagy gyártó – például a Fujitsu, a Lenovo vagy a Sony – jelentett be ilyen gépeket. Ezek némelyike a 200 ezer forintos szintre nyomta le eme kompromisszumtól mentes géptípus induló árát. Az alapkiépítések azonban nagyon különbözőek, és a formatervezésben is nagyok az eltérések.