Riasztást adott ki márciusban az Európai Unió élelmiszer-biztonsági információs rendszere, az RASFF, méghozzá a német szakhatóság bejelentésére. Egy ottani forgalmazónál a magyar Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft. sajtos tallérjában találtak az egészségügyi határértéket meghaladó, a fuzárium gomba termelte méreganyagot, DON toxint (deoxynivalenol). A terméket itthon is forgalmazták, ám a gyártónál csak napokkal az uniós riasztás után jelentek meg a magyar ellenőrök. Április 7-én az osztrák hatóság is bejelentést tett a toxinos tallérról, amelyet a cég közben visszahívott és megsemmisített.

Fotó: Jim Richardson

Az elmúlt években ez már a sokadik riasztás, amelyet a fuzárium valamelyik toxinjával szennyezett magyar élelmiszer, vagy az alapanyaga, a gabona miatt rendelt el az unió. A DON toxinos magyar durumtészta miatt 2009 júniusában riadóztak; az ugyanilyen méreganyagot tartalmazó, feldolgozatlan magyar búza miatt 2008 márciusában figyelmeztette a RASFF az uniós tagokat, s a négy hónappal azelőtt elcsípett szlovák popcornban is a DON toxinos magyar alapanyag volt a ludas. Mégis, a riasztásokról és az ezek nyomán indult hatósági vizsgálatokról szóló közleményeken kívül kevés a hivatalos információ arról, milyen érdemi központi intézkedéseket rendeltek el a színfalak mögött a további esetek megelőzésére. Az viszont magáért beszél, hogy a Figyelő az ostyák visszahívása után is talált a kereskedelmi forgalomban olyan élelmiszereket, amelyekben a méreganyag meghaladta az egészségügyi határértéket.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

RIASZTÓ EREDMÉNYEK. Lapunk független laboratóriumokban vizsgálatokat végeztetett el. Ezek tanúsága szerint a boltokban véletlenszerűen kiválasztott, nyolcféle búzaliszt közül az egyik – egy Spar üzletből származó – az F2 toxinból (zearalenon) a megengedett határérték több mint négyszeresét tartalmazta.

A vizsgálatok eredményeit, valamint további tanácsokat a mérgező összetevőkkel kapcsolatban, a csütörtökön megjelenő Figyelő hetilapban, vagy előfizetői hozzáféréssel olvashatja el.

<#zaras_figyelo#>Két tótkomlósi termékben pedig DON toxinból mértek határérték feletti szennyeződést. Az utóbbi toxinból az ugyancsak véletlenszerűen kiválasztott 10 péksütemény közül a felnőttekre egy Auchanban vásárolt stangli, míg a kisgyermekekre további három termék – egy Auchanban beszerzett, illetve két Lipóti készítmény – bizonyult veszélyesnek (lásd a táblát).

Próbáljuk meg konkrét példákon érzékeltetni a kockázatot. Az EU Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága a zearalenonra 0,2 mikrogramm/testtömegkilogrammos, ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet állapított meg. Egy átlagos, 60 kilogramm tömegű felnőtt esetén ez 12 mikrogramm naponta, így a fent említett szennyezett lisztből 37,5 gramm elfogyasztásával már túllépjük a tolerálható mennyiséget. A DON toxinnál a megengedett napi maximális bevitel 1 mikrogramm/testtömegkilogramm. Egy 10 kilós gyereknél ez legfeljebb 10 mikrogrammot jelent, vagyis egy 5 dekagrammos szennyezett vizes zsemle elfogyasztásával már a napi megengedhető mennyiség kétszerese kerül a szervezetébe.


A búzákban és más szemes terményekben országszerte toxinszennyezést okozó tavalyi fuzáriumfertőzés mértéke a felhasználók és a laboratóriumi szakemberek szerint valószínűleg rekordnak minősül. Pontos, hivatalos adatot azonban nem találtunk. A valós helyzetre így a vizsgálólaboratóriumok és az egészségügyi határérték betartását önkéntesen ellenőrző malmok adatai alapján lehet következtetni. Eszerint a tavalyi búzatermésnek átlagosan legalább a 17 százaléka, de térségenként akár az 50 százaléka is fuzáriummal fertőzött lehetett. „A megugrott toxintartalom drámai következményei hamar megmutatkoztak az állattenyésztésben” – erősíti meg Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója. A cég saját integrációban nevelt baromfit dolgoz fel. A beszállítóktól vásárolt keveréktakarmány ugyan hivatalosan – a gyártó szerint – toxinmentes, de gyanús, hogy ugyanolyan összetételű takarmánnyal az egyik hizlalási időszakban gyorsan, a másikban feltűnően lassan fejlődnek az állatok. A fuzárium gomba méreganyagai ugyanis lassítják a növekedést.

„Nagyon súlyos a helyzet” – állítja Pick László agrár-nagyvállalkozó. Nála a tenyész­kocák 10 százaléka már elpusztult a fuzáriumos takarmánytól, s hullanak a malacok is. A tetemek boncolásakor látszik, hogy a máj, illetve a méregtelenítésben szerepet játszó belső szervek szinte felrobbantak. Mégsem tudják az etetőanyagot lecserélni, mert a piacon nem találnak toxinmentes tételt. Egyes takarmány-összetevőkkel, például búzakorpával egyáltalán nem tudják etetni az állatokat, olyan mértékben fertőzöttek a méreganyagokkal.

A tavalyi csapadékos időjárás következtében az átlagos 4,5–5,0 millió tonnánál eleve kevesebb, 3,7 millió tonna volt az országos búzatermés (lásd keretes anyagunkat). A sütőipar 1,2–1,4 millió tonnás igénye mellett hasonló nagyságú a takarmányszükséglet, és jelentős – a tavalyi első 10 hónapban már csaknem 2 millió tonna volt – az export. Az így megcsappant kínálattal magyarázzák az állattartók, hogy az idén már a fuzáriumos búzáért is harc folyt a piacon, és csillagászati árat, kilónként 80–85 forintot is megadtak érte az év elején. Csak az idei aratás közeledtével mérséklődtek 70 forint közelébe az árak. <#zaras_figyelo#>

Amúgy 2010-ben az egész közép- és kelet-európai régió­ban kevés kalászos gabona termett. Így az exportszerződések teljesítéséhez a nagy nemzetközi gabonakereskedelmi csoportok, a piaci élbolyba tartozó malomipari, takarmánykeverő társaságok és a spekulánsok már az aratáskor lecsaptak a jó minőségű és fuzáriummentes, még viszonylag olcsó tételekre. Aki későn ébredt, annak csak mikotoxinnal – a gombák másodlagos anyagcseretermékével – szennyezett áru maradt.

Az EU a fogyasztókat szigorú egészségügyi határértékekkel védi. Egyes gabonapiaci szereplők ezeket – a tavalyi, átlag feletti fuzáriumfertőzés után – túl merevnek is tartják. Meggyőződésük ugyanis, hogy a mikotoxin csak a megállapított határértéknél lényegesen nagyobb mennyiségben, és főleg rendszeresen fogyasztva károsítja az egészséget. A gabonalobbi sikerként könyvelheti el, hogy az unió az állati takarmányok még elfogadható – a humán egészségügy küszöbértéket jelentősen meghaladó – toxinszennyezésére csak ajánlást tett. A takarmány célú felhasználás így afféle menekülő út a termelőknek, hogy az emberi fogyasztásra már alkalmatlan gabonát eladják. Ha ez a lehetőség nem lenne, csak a szeszipar dolgozhatná fel a nagyon fuzáriumos búzát, vagy azt el kellene égetni. Ez utóbbira itthon emberemlékezet óta nem volt példa.

A HÚS IS VESZÉLYES LEHET. Számos kutatási eredmény azonban azt bizonyítja, hogy a toxinos gabona takarmány célú felhasználása is súlyosan veszélyezteti és károsítja a fogyasztók egészségét. Mivel a fusariumgomba-fajok által termelt DON toxin főleg a kalászos gabonafélékben és a kukoricában, illetve az ezekből készül élelmiszerekben – például kenyérben, malátában, müzliben, gabonapehelyben, sörben – fordul elő, még a felkészültebb fogyasztók sem gondolnak arra, hogy húsból, tejből is érheti szervezetüket toxintámadás. Pedig egyes, a Figyelőnek névtelenül nyilatkozó kutatók – a táplálékláncban való előfordulás káros hatásait tekintve – éppen azért tartják más méreganyagoknál is veszélyesebbnek mikotoxinokat, mert azok sok esetben hő hatására, tehát az élelmiszerek elkészítésekor sem bomlanak le teljes mértékben, hanem elraktározódnak a fogyasztó szervezetében.
Vagyis lerakódnak az állati, emberi szövetekben, ahonnan nehezen ürülnek ki.

Ez a magyarázata annak, hogy a mikotoxinnal szennyezett takarmánnyal etetett állatok tejéből vagy húsából készített élelmiszerekből átkerül, és – hatását tartósan kifejtve – akkumulálódik a méreganyag az emberi szervezetben. A máj szélsőséges mértékig fokozza a méregtelenítő funkcióját, de így is nehezen, lassan tudja eltávolítani a toxint. Egy szakember szerint az emberi májminták is igazolják, hogy az elmúlt évek során egyre nagyobb toxindózisokkal kell megküzdenie az emberi szervezetnek is, s ezzel egyre nehezebben képes megbirkózni.

Fotó: MTI

„Különösen a teljes kiőrlésű gabonából, illetve a vegyszermentes technológiával termesztett biogabonából készített élelmiszerek jelentenek fokozott kockázatot” – figyelmeztet Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője. Ezekben a termékekben az átlagosnál sokkal nagyobb lehet a mikotoxin szennyezés. A megbetegedés mértéke attól is függ, hogy a fogyasztó mennyit eszik a szennyezett élelmiszerből. Dömölki egy személyes példát említ: egyik ismerőse azért kapott mikotoxin-mérgezést, mert rendszeresen evett toxinnal szennyezett müzlit, amelyben lapított – teljes – szemek is voltak.

Az egyik nemzetközi laboratóriumhálózat magyar szakembere saját vizsgálatai alapján megerősíti a fogyasztóvédő intelmeit. Állítja, időzített bomba a toxinok miatt a teljes kiőrlésű lisztből készített és a biogabonás élelmiszer. A bioszakértők viszont az állítják, a nem organikus teljes kiőrlésű kenyér még veszélyesebb, mert ebben a DON toxin mellett vegyszermaradékok is lehetnek.

A teljes hazai élelmiszerlánc képviselői – a malmoktól az élelmiszer-ipari vállalkozókon át a gabonatermelőkig – jelen voltak azon a tavaszi, visegrádi szakmai konferencián, amelyet kifejezetten a mikotoxinokról, azok kimutatásáról, előfordulásáról szervezett az egyik nemzetközi laboratóriumi csoport. Ezen a műhelytalálkozón a laboreredmények alapján a teljes kiőrlésű lisztből készített élelmiszerek fogyasztását megdöbbentően nagy egészségügyi kockázatúnak minősítették. Ennek technológiai magyarázata van. A fusarium gombák által termelt mikotoxinok számos variánsa ugyanis főleg a héjon, a pelyvalevélen, a korpán rakódik le, ezért a korpa szennyezettsége többszöröse a mag belsejének. Ha az őrlemény a korpát is tartalmazza, akkor számottevően megnő az ebből készült élelmiszer toxintartalma. E rizikóra viszont egy neve elhallgatását kérő kutató szerint a hatóságok nem hívják fel kellően a fogyasztók figyelmet, ahogyan a biogabona-alapú termékek veszélyeire sem. A tavalyihoz hasonló évjáratokban, a nem megfelelő növényvédelemmel termelt alapanyagból készített biotermékek fokozottabban ki vannak téve a mikotoxin szennyezésnek.

NÉV NÉLKÜL. A téma érzékenységét és súlyát jelzi, hogy az érintett malmok és kutatók nem adják a nevüket a megállapításaikhoz. Azok viszont, akiknek a normális üzletmenetét keményen érintheti az egész ügy, gyorsan reagálnak. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kapásból visszautasítja, s a vegyszer-lobbi érvelésén alapuló tévedésnek tartja azt a feltételezést, amely abból indul ki, hogy az ilyen termékekben nincs szermaradék, de ott van helyette a toxin. A teljes biobúza területe Magyarországon csupán 13 ezer hektár, míg a fuzárium ellen egyáltalán nem kezelt – nem bio – gabonaterületet a szakember több százezer hektárra becsüli. Roszik szerint a biogazdálkodásban kötelező a vetésváltás, a harmonikus, nem nitrogén túlsúlyos tápanyag-gazdálkodás, s a vegyszerekkel el nem pusztított talaj életközösség biológiai fertőtlenítőképessége nagyon jelentős. Mindennek köszönhető, hogy a múlt évben a Biokontroll Hungária által végzett mérésekben elvétve találtak pozitív, azaz fuzáriumos mintákat.

Fotó: MTI

Az ellenérdekelt szakemberek érthetően nem jutnak dűlőre egymással. Érthetetlen viszont, hogy a hatóságok miért nem próbálják megvédeni a fogyasztókat, s a forgalomba hozatal előtt miért nem kötelező az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata. Az élelmiszertörvény önellenőrzési kötelezettséget fogalmaz meg, s ennek a gyártó-termelőnek az élelmiszer-biztonságot garantálva kell eleget tennie. Az előírások azt azonban nem számszerűsítik, milyen gyakran kell elvégeztetni a vizsgálatokat az önellenőrzéshez. Igaz, a termékfelelősségi törvény elvei szerint a termék minőségéért a gyártó felel.

Szigeti Tamás János, a laboratóriumi vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója azt tanácsolja, hogy a nagyobb élelmiszer-biztonság érdekében a gabonapiaci ügyleteknél gyakrabban célszerű a forgalomba hozandó tételeket analitikai vizsgálat alá vonni, főleg csapadékos szezon után. A mikotoxinok mennyiségének laborvizsgálata azonban nem olcsó mulatság: egy-egy toxin esetében mintánként 10–16 ezer forintba kerül, függően az élelmiszer típusától, a toxin fajtájától (lásd a keretes írást). Az előzetes önellenőrzéssel azonban általában még mindig jobban jár a gyártó-termelő, mint a hatósági revízióval, amely amely hiba esetén államigazgatási következményekkel, büntetéssel jár. A hatósági laboratóriumokban azonban akkor is el kell indítani az államigazgatási eljárást, ha egy külső megrendelő szolgáltatásként, térítés fejében kérte a terméke vizsgálatát, s a határértéket jelentősen meghaladó toxintartalmat állapítanak meg. Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője szerint a független laboratóriumoknak is jelenteni kell a hatóság számára, ha az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető mértékű toxintartalomra bukkannak.

A Figyelő megkérdezte a szakhatóságot, hány célzott ellenőrzést indított mikotoxin ügyben, és milyen központi intézkedést rendelt el az átlag feletti fuzáriumfertőzés miatt a fogyasztók védelmére, s mi lett a veszélyes tételekkel, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

A piaci szereplők azonban úgy tapasztalták, hogy bár a szakhatóság időben értesült az országos fertőzés mértékéről, nem rendelt el olyan intézkedéssorozatot, amellyel – például a nagyon veszélyes toxinos gabonakészletek kivonásával – számottevően csökkenthetné a fogyasztók kockázatát.

Márpedig a fertőzés ismeretében Süth Miklós, az előző kormány szakállamtitkára és fő-állatorvosa szerint ajánlatos óvintézkedéseket tenni a hatóságoknak is, hiszen a monitoring rendszer, a kockázatelemzés segítségével már akkor tisztába kerülnek a fertőzés mértékével, amikor még lábon van a gabona. Ilyenkor – az ellenőrzési tervet megváltoztatva – több hatósági vizsgálatot kell végezni. Ez esetben azonban gondot okozhat, hogy a hatósági laboratóriumok akkreditációja tavaly novemberben lejárt, és azt nem újították meg. Így kérdés, hiteles-e a hatósági eredmény. „A piaci szereplőket, fogyasztókat pedig kommunikációval mindenképpen fel kell készíteni a fuzáriumfertőzés okozta helyzetre” – magyarázza a szakember.

A toxinszennyezés miatti felelősség azonban így is döntően a termék tulajdonosáé, aki köteles jelezni a hatóságnak, hogy olyan élelmiszert tart, amely egészségügyi kockázatot jelent, ha pedig az már kikerült a kereskedelmi forgalomba, akkor riasztást kell kiadnia. A visszahívás a hatóság kontrollja mellett megy végbe; a vállalkozó köteles tájékoztatni a fogyasztókat is, a lehető legkevesebb egészségügyi kockázat érdekében. Ez megéri, mert a visszahívás közvetlenül ugyan anyagi veszteséget okoz a termék gyártójának, viszont növeli a bizalmat, márpedig az élelmiszer bizalmi termék.

Sokan emlékeznek azonban több olyan szezonra, amikor szintén nagy volt a fuzáriumfertőzés, de a tisztánlátást akkor sem segítette a célirányos ellenőrzések sokasága. Ezekből keveset írtak elő a közraktározáshoz, intervencióhoz, s jellemzően csak egy mikotoxinra vonatkozóan. Egyes piaci szereplők most is ennek tudják be, hogy miként korábban, ezúttal sem robbant ki eddig fuzáriumbotrány.

HALLGATNI ARANY? A közvetlen üzleti érdeknél azonban a fogyasztóvédők szerint van előrébb való is. Dömölki Lívia szerint agyonhallgatják a mikotoxin-szennyezés jelentőségét, arról csak a belterjes szakmai kör tud. Pedig ez megbosszulja magát, mert a szabály megszegői lebuknak – amint azt a Ziegler Ostya németországi esete is bizonyítja. Ugyanez történt korábban az aflatoxinos magyar paprikával Szlovéniá­ban: a szennyezés azonnal kiderült. Az ilyen esetek valamennyi magyarországi gyártónak kárt okoznak, mert a botrányok súlyosan rontják a magyar termékek imázsát, amit a külföldi versenytársak kihasználnak. Dömölki szerint az agyonhallgatás helyett az lenne az ország érdeke, hogy hivatalosan is ismerjék el, milyen nagy rizikóval jár az emberek egészségét veszélyeztető tavalyi fertőzés.