Mindennapi kenyerünk: robban a toxin-bomba

Figyelő
2011-05-10 21:54
Az egészségügyi határ­érték többszörösét tartalmazó méreg­anyaggal, mikotoxinnal szennyezett lisztet vásárolt az egyik fővárosi Spar üzletben a Figyelő. A fogyasztó­védők szerint az illetékesek agyonhallgatják az élelmiszer­ekben jelen lévő toxinok egészségügyi kockázatát.
Riasztást adott ki márciusban az Európai Unió élelmiszer-biztonsági információs rendszere, az RASFF, méghozzá a német szakhatóság bejelentésére. Egy ottani forgalmazónál a magyar Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft. sajtos tallérjában találtak az egészségügyi határértéket meghaladó, a fuzárium gomba termelte méreganyagot, DON toxint (deoxynivalenol). A terméket itthon is forgalmazták, ám a gyártónál csak napokkal az uniós riasztás után jelentek meg a magyar ellenőrök. Április 7-én az osztrák hatóság is bejelentést tett a toxinos tallérról, amelyet a cég közben visszahívott és megsemmisített.

Fotó: Jim Richardson

Az elmúlt években ez már a sokadik riasztás, amelyet a fuzárium valamelyik toxinjával szennyezett magyar élelmiszer, vagy az alapanyaga, a gabona miatt rendelt el az unió. A DON toxinos magyar durumtészta miatt 2009 júniusában riadóztak; az ugyanilyen méreganyagot tartalmazó, feldolgozatlan magyar búza miatt 2008 márciusában figyelmeztette a RASFF az uniós tagokat, s a négy hónappal azelőtt elcsípett szlovák popcornban is a DON toxinos magyar alapanyag volt a ludas. Mégis, a riasztásokról és az ezek nyomán indult hatósági vizsgálatokról szóló közleményeken kívül kevés a hivatalos információ arról, milyen érdemi központi intézkedéseket rendeltek el a színfalak mögött a további esetek megelőzésére. Az viszont magáért beszél, hogy a Figyelő az ostyák visszahívása után is talált a kereskedelmi forgalomban olyan élelmiszereket, amelyekben a méreganyag meghaladta az egészségügyi határértéket.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

RIASZTÓ EREDMÉNYEK. Lapunk független laboratóriumokban vizsgálatokat végeztetett el. Ezek tanúsága szerint a boltokban véletlenszerűen kiválasztott, nyolcféle búzaliszt közül az egyik – egy Spar üzletből származó – az F2 toxinból (zearalenon) a megengedett határérték több mint négyszeresét tartalmazta.

A vizsgálatok eredményeit, valamint további tanácsokat a mérgező összetevőkkel kapcsolatban, a csütörtökön megjelenő Figyelő hetilapban, vagy előfizetői hozzáféréssel olvashatja el.

<#zaras_figyelo#>Két tótkomlósi termékben pedig DON toxinból mértek határérték feletti szennyeződést. Az utóbbi toxinból az ugyancsak véletlenszerűen kiválasztott 10 péksütemény közül a felnőttekre egy Auchanban vásárolt stangli, míg a kisgyermekekre további három termék – egy Auchanban beszerzett, illetve két Lipóti készítmény – bizonyult veszélyesnek (lásd a táblát).

Próbáljuk meg konkrét példákon érzékeltetni a kockázatot. Az EU Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága a zearalenonra 0,2 mikrogramm/testtömegkilogrammos, ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet állapított meg. Egy átlagos, 60 kilogramm tömegű felnőtt esetén ez 12 mikrogramm naponta, így a fent említett szennyezett lisztből 37,5 gramm elfogyasztásával már túllépjük a tolerálható mennyiséget. A DON toxinnál a megengedett napi maximális bevitel 1 mikrogramm/testtömegkilogramm. Egy 10 kilós gyereknél ez legfeljebb 10 mikrogrammot jelent, vagyis egy 5 dekagrammos szennyezett vizes zsemle elfogyasztásával már a napi megengedhető mennyiség kétszerese kerül a szervezetébe.

Mik azok a mikotoxinok?

TÍPUSOK. A különféle gombák másodlagos anyagcsere-termékként több száz féle mikotoxint képesek termelni. Ezek közül mindössze néhányat sikerült eddig pontosan meghatározni, amelyekről tudjuk, hogy mérgező, mutagén és magzatkárosító hatásúak. A legfontosabb típusok az aflatoxinok, a trichotecének, a fumo­ni­zi­nek, a zea­ra­lenonok és az ochratoxinok.

KOCKÁZATOK. A miko­toxi­nok elfogyasztásának következményei a bőrirritációtól kezdve az immunzavarokon át egészen a halálig terjedhetnek. A toxinkoncentrációtól függően a hatások lehetnek krónikusak vagy akut jellegűek, ezért a mikotoxinok komoly élelmiszer- és takarmánybiztonsági kihívást jelentenek. Veszélyességük abban nyilvánul meg, hogy a humán és állati szervezet szinte valamennyi működési területén hatnak, serkentve, vagy éppen akadályozva az érintett folyamatot.

HATÁRÉRTÉKEK. A miko­toxinok erősen mérgező anyagok, ezért ezek megengedett szintjét világszerte törvényileg szabályozzák, vizsgálatuk az élelmiszer- és takarmánybiztonság szerves része. Ugyanakkor a toxinok egymásra is hatnak – egymás hatását, működését erősítik, vagy éppenséggel gátolják –, ezért ma még igen nehéz határértéket megadni, hogy mikor és mennyi toxin okoz valamilyen kóros elváltozást.

SZERVEK VESZÉLYBEN. A leggyakrabban megbetegedő szerv a méregtelenítést ellátó máj, amely túlterhelődik, vagy gátolja a szénhidrát-anyagcsere folyamatot. Ezen túl karcinogén, rákkeltő hatás is jelentkezhet. A mikotoxin az anyagcsere-folyamat megszűnését, vagy csökkenését is előidézheti azáltal, hogy megváltozik az enzimek működése, vagy éppen nem képesek kifejteni a hatásukat.

KÉT RIZIKÓS PÉLDÁNY. A DON toxin (deoxynivalenol) nagy mennyiségben fogyasztva émelygést, hányást, néha hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést okozhat. Különösen nagy mennyiségben immunrendszeri és vérképzőszervi panaszokhoz, elhalálozáshoz, állatok esetén elhulláshoz is vezethet. Egyes kísérletekben az immunrendszeri elváltozásokat már kisebb toxinkoncentráció esetén is kimutatták. Egy másik gyakori típus F2 toxin (zearalenon) néven fut. Ez egy miko-ösztrogén, amely bizonyos mennyiségen felül a szervezetbe kerülve zavart okoz a nemi hormonok működésében. Valamennyi gabonafélén előfordul, de szintjei nagymértékben különbözhetnek. Gyerekeknél elsősorban a gabonapelyhek és a popcorn, újszülötteknél pedig az anyatejjel kiválasztott toxin fogyasztása lehet veszélyes.



A búzákban és más szemes terményekben országszerte toxinszennyezést okozó tavalyi fuzáriumfertőzés mértéke a felhasználók és a laboratóriumi szakemberek szerint valószínűleg rekordnak minősül. Pontos, hivatalos adatot azonban nem találtunk. A valós helyzetre így a vizsgálólaboratóriumok és az egészségügyi határérték betartását önkéntesen ellenőrző malmok adatai alapján lehet következtetni. Eszerint a tavalyi búzatermésnek átlagosan legalább a 17 százaléka, de térségenként akár az 50 százaléka is fuzáriummal fertőzött lehetett. „A megugrott toxintartalom drámai következményei hamar megmutatkoztak az állattenyésztésben” – erősíti meg Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója. A cég saját integrációban nevelt baromfit dolgoz fel. A beszállítóktól vásárolt keveréktakarmány ugyan hivatalosan – a gyártó szerint – toxinmentes, de gyanús, hogy ugyanolyan összetételű takarmánnyal az egyik hizlalási időszakban gyorsan, a másikban feltűnően lassan fejlődnek az állatok. A fuzárium gomba méreganyagai ugyanis lassítják a növekedést.

„Nagyon súlyos a helyzet” – állítja Pick László agrár-nagyvállalkozó. Nála a tenyész­kocák 10 százaléka már elpusztult a fuzáriumos takarmánytól, s hullanak a malacok is. A tetemek boncolásakor látszik, hogy a máj, illetve a méregtelenítésben szerepet játszó belső szervek szinte felrobbantak. Mégsem tudják az etetőanyagot lecserélni, mert a piacon nem találnak toxinmentes tételt. Egyes takarmány-összetevőkkel, például búzakorpával egyáltalán nem tudják etetni az állatokat, olyan mértékben fertőzöttek a méreganyagokkal.

A tavalyi csapadékos időjárás következtében az átlagos 4,5–5,0 millió tonnánál eleve kevesebb, 3,7 millió tonna volt az országos búzatermés (lásd keretes anyagunkat). A sütőipar 1,2–1,4 millió tonnás igénye mellett hasonló nagyságú a takarmányszükséglet, és jelentős – a tavalyi első 10 hónapban már csaknem 2 millió tonna volt – az export. Az így megcsappant kínálattal magyarázzák az állattartók, hogy az idén már a fuzáriumos búzáért is harc folyt a piacon, és csillagászati árat, kilónként 80–85 forintot is megadtak érte az év elején. Csak az idei aratás közeledtével mérséklődtek 70 forint közelébe az árak. <#zaras_figyelo#>

Amúgy 2010-ben az egész közép- és kelet-európai régió­ban kevés kalászos gabona termett. Így az exportszerződések teljesítéséhez a nagy nemzetközi gabonakereskedelmi csoportok, a piaci élbolyba tartozó malomipari, takarmánykeverő társaságok és a spekulánsok már az aratáskor lecsaptak a jó minőségű és fuzáriummentes, még viszonylag olcsó tételekre. Aki későn ébredt, annak csak mikotoxinnal – a gombák másodlagos anyagcseretermékével – szennyezett áru maradt.

Serdítő pehely

Rémületet keltett a szülőkben 2009 nyarán, amikor egy ötéves kislánynak gyorsan nőni kezdett a melle, és hüvelyi jellegű pecsételő vérzés is kialakult nála. A kislányt a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházba szállították. Az akkori kezelőorvosa szerint a Csongrád megyei gyermeket szinte biztosan a naponta fogyasztott gabonapehelyben lévő Fusarium gomba toxinja betegítette meg, s az okozta a serdülés jeleit. Az orvos szerint nem a szervezet hormonháztartása borult fel, hanem külső hatás, a zearalenon mikotoxin okozta a bajt. Miután a gyermek abbahagyta a gabonakészítmény napi fogyasztását, az elváltozások rövid idő alatt kezdtek visszafejlődni.

Az EU a fogyasztókat szigorú egészségügyi határértékekkel védi. Egyes gabonapiaci szereplők ezeket – a tavalyi, átlag feletti fuzáriumfertőzés után – túl merevnek is tartják. Meggyőződésük ugyanis, hogy a mikotoxin csak a megállapított határértéknél lényegesen nagyobb mennyiségben, és főleg rendszeresen fogyasztva károsítja az egészséget. A gabonalobbi sikerként könyvelheti el, hogy az unió az állati takarmányok még elfogadható – a humán egészségügy küszöbértéket jelentősen meghaladó – toxinszennyezésére csak ajánlást tett. A takarmány célú felhasználás így afféle menekülő út a termelőknek, hogy az emberi fogyasztásra már alkalmatlan gabonát eladják. Ha ez a lehetőség nem lenne, csak a szeszipar dolgozhatná fel a nagyon fuzáriumos búzát, vagy azt el kellene égetni. Ez utóbbira itthon emberemlékezet óta nem volt példa.

A HÚS IS VESZÉLYES LEHET. Számos kutatási eredmény azonban azt bizonyítja, hogy a toxinos gabona takarmány célú felhasználása is súlyosan veszélyezteti és károsítja a fogyasztók egészségét. Mivel a fusariumgomba-fajok által termelt DON toxin főleg a kalászos gabonafélékben és a kukoricában, illetve az ezekből készül élelmiszerekben – például kenyérben, malátában, müzliben, gabonapehelyben, sörben – fordul elő, még a felkészültebb fogyasztók sem gondolnak arra, hogy húsból, tejből is érheti szervezetüket toxintámadás. Pedig egyes, a Figyelőnek névtelenül nyilatkozó kutatók – a táplálékláncban való előfordulás káros hatásait tekintve – éppen azért tartják más méreganyagoknál is veszélyesebbnek mikotoxinokat, mert azok sok esetben hő hatására, tehát az élelmiszerek elkészítésekor sem bomlanak le teljes mértékben, hanem elraktározódnak a fogyasztó szervezetében.
Vagyis lerakódnak az állati, emberi szövetekben, ahonnan nehezen ürülnek ki.

Ez a magyarázata annak, hogy a mikotoxinnal szennyezett takarmánnyal etetett állatok tejéből vagy húsából készített élelmiszerekből átkerül, és – hatását tartósan kifejtve – akkumulálódik a méreganyag az emberi szervezetben. A máj szélsőséges mértékig fokozza a méregtelenítő funkcióját, de így is nehezen, lassan tudja eltávolítani a toxint. Egy szakember szerint az emberi májminták is igazolják, hogy az elmúlt évek során egyre nagyobb toxindózisokkal kell megküzdenie az emberi szervezetnek is, s ezzel egyre nehezebben képes megbirkózni.

Fotó: MTI

„Különösen a teljes kiőrlésű gabonából, illetve a vegyszermentes technológiával termesztett biogabonából készített élelmiszerek jelentenek fokozott kockázatot” – figyelmeztet Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője. Ezekben a termékekben az átlagosnál sokkal nagyobb lehet a mikotoxin szennyezés. A megbetegedés mértéke attól is függ, hogy a fogyasztó mennyit eszik a szennyezett élelmiszerből. Dömölki egy személyes példát említ: egyik ismerőse azért kapott mikotoxin-mérgezést, mert rendszeresen evett toxinnal szennyezett müzlit, amelyben lapított – teljes – szemek is voltak.

Az egyik nemzetközi laboratóriumhálózat magyar szakembere saját vizsgálatai alapján megerősíti a fogyasztóvédő intelmeit. Állítja, időzített bomba a toxinok miatt a teljes kiőrlésű lisztből készített és a biogabonás élelmiszer. A bioszakértők viszont az állítják, a nem organikus teljes kiőrlésű kenyér még veszélyesebb, mert ebben a DON toxin mellett vegyszermaradékok is lehetnek.

A teljes hazai élelmiszerlánc képviselői – a malmoktól az élelmiszer-ipari vállalkozókon át a gabonatermelőkig – jelen voltak azon a tavaszi, visegrádi szakmai konferencián, amelyet kifejezetten a mikotoxinokról, azok kimutatásáról, előfordulásáról szervezett az egyik nemzetközi laboratóriumi csoport. Ezen a műhelytalálkozón a laboreredmények alapján a teljes kiőrlésű lisztből készített élelmiszerek fogyasztását megdöbbentően nagy egészségügyi kockázatúnak minősítették. Ennek technológiai magyarázata van. A fusarium gombák által termelt mikotoxinok számos variánsa ugyanis főleg a héjon, a pelyvalevélen, a korpán rakódik le, ezért a korpa szennyezettsége többszöröse a mag belsejének. Ha az őrlemény a korpát is tartalmazza, akkor számottevően megnő az ebből készült élelmiszer toxintartalma. E rizikóra viszont egy neve elhallgatását kérő kutató szerint a hatóságok nem hívják fel kellően a fogyasztók figyelmet, ahogyan a biogabona-alapú termékek veszélyeire sem. A tavalyihoz hasonló évjáratokban, a nem megfelelő növényvédelemmel termelt alapanyagból készített biotermékek fokozottabban ki vannak téve a mikotoxin szennyezésnek.

NÉV NÉLKÜL. A téma érzékenységét és súlyát jelzi, hogy az érintett malmok és kutatók nem adják a nevüket a megállapításaikhoz. Azok viszont, akiknek a normális üzletmenetét keményen érintheti az egész ügy, gyorsan reagálnak. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kapásból visszautasítja, s a vegyszer-lobbi érvelésén alapuló tévedésnek tartja azt a feltételezést, amely abból indul ki, hogy az ilyen termékekben nincs szermaradék, de ott van helyette a toxin. A teljes biobúza területe Magyarországon csupán 13 ezer hektár, míg a fuzárium ellen egyáltalán nem kezelt – nem bio – gabonaterületet a szakember több százezer hektárra becsüli. Roszik szerint a biogazdálkodásban kötelező a vetésváltás, a harmonikus, nem nitrogén túlsúlyos tápanyag-gazdálkodás, s a vegyszerekkel el nem pusztított talaj életközösség biológiai fertőtlenítőképessége nagyon jelentős. Mindennek köszönhető, hogy a múlt évben a Biokontroll Hungária által végzett mérésekben elvétve találtak pozitív, azaz fuzáriumos mintákat.

Fotó: MTI

Az ellenérdekelt szakemberek érthetően nem jutnak dűlőre egymással. Érthetetlen viszont, hogy a hatóságok miért nem próbálják megvédeni a fogyasztókat, s a forgalomba hozatal előtt miért nem kötelező az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata. Az élelmiszertörvény önellenőrzési kötelezettséget fogalmaz meg, s ennek a gyártó-termelőnek az élelmiszer-biztonságot garantálva kell eleget tennie. Az előírások azt azonban nem számszerűsítik, milyen gyakran kell elvégeztetni a vizsgálatokat az önellenőrzéshez. Igaz, a termékfelelősségi törvény elvei szerint a termék minőségéért a gyártó felel.

Trükkök, technikák, csapdák

A határérték feletti mikotoxint tartalmazó élelmiszerek kereskedelemben való felbukkanását részben az magyarázza, hogy az ügyeskedők tiltott módszereket vetnek be, ám néha vizsgálati hiba is állhat a háttérben.

MEGTÉVESZTÉS. Előfordul, hogy a toxinnal erősen szennyezett termés helyett például egy másik, előző évi egészséges készletből vett minta vizsgálatát kéri az ügyfél. A jó eredménnyel ugyanis jobb áron tudja eladni a fuzáriummal fertőzött gabonát. Ezzel a fogással persze csak a balekokat lehet becsapni, mert a rutinos vevő megvizsgáltatja a kiszemelt tételt.

FELJAVÍTÁS. Sokan megpróbálják úgy eladhatóvá tenni a toxinos készletet, hogy kevésbé szennyezett kalászossal hígítják a rosszat. Ily módon azonban az egészséges élelmiszer-alapanyagot káros anyaggal szennyezik, amit tilt az élelmiszertörvény. A lebukás veszélye kicsi, mert a hígítást analitikai módszerekkel általában nem lehet kimutatni, a dokumentáció átvizsgálásával azonban felderíthető.

MINTAVÉTELI HIBA. A terményvizsgálatok a legjobb szándékkal is vezethetnek szögesen eltérő eredményre. Már a mintavételezésnél megbukhat a mérés hitelessége, ha nem megfelelő módon, illetve nem kellő számban veszik a mintát. Előbbire példa, amikor egy-egy penészes gócból merítve az egész tételt fertőzöttnek minősítik, vagy épp fordítva: egy tiszta terület vizsgálata alapján olyan eredmény születik, mintha semmilyen fertőzés sem lenne. Ami a számosságot illeti, mikotoxinokra a szemes terményt 50 tonnánként kellene mintavételezni, ám jelenleg hazánkban már az is előrelépés lenne, ha 500 tonnánként vizsgálódnának.

Szigeti Tamás János, a laboratóriumi vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója azt tanácsolja, hogy a nagyobb élelmiszer-biztonság érdekében a gabonapiaci ügyleteknél gyakrabban célszerű a forgalomba hozandó tételeket analitikai vizsgálat alá vonni, főleg csapadékos szezon után. A mikotoxinok mennyiségének laborvizsgálata azonban nem olcsó mulatság: egy-egy toxin esetében mintánként 10–16 ezer forintba kerül, függően az élelmiszer típusától, a toxin fajtájától (lásd a keretes írást). Az előzetes önellenőrzéssel azonban általában még mindig jobban jár a gyártó-termelő, mint a hatósági revízióval, amely amely hiba esetén államigazgatási következményekkel, büntetéssel jár. A hatósági laboratóriumokban azonban akkor is el kell indítani az államigazgatási eljárást, ha egy külső megrendelő szolgáltatásként, térítés fejében kérte a terméke vizsgálatát, s a határértéket jelentősen meghaladó toxintartalmat állapítanak meg. Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője szerint a független laboratóriumoknak is jelenteni kell a hatóság számára, ha az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető mértékű toxintartalomra bukkannak.

A Figyelő megkérdezte a szakhatóságot, hány célzott ellenőrzést indított mikotoxin ügyben, és milyen központi intézkedést rendelt el az átlag feletti fuzáriumfertőzés miatt a fogyasztók védelmére, s mi lett a veszélyes tételekkel, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

A piaci szereplők azonban úgy tapasztalták, hogy bár a szakhatóság időben értesült az országos fertőzés mértékéről, nem rendelt el olyan intézkedéssorozatot, amellyel – például a nagyon veszélyes toxinos gabonakészletek kivonásával – számottevően csökkenthetné a fogyasztók kockázatát.

Márpedig a fertőzés ismeretében Süth Miklós, az előző kormány szakállamtitkára és fő-állatorvosa szerint ajánlatos óvintézkedéseket tenni a hatóságoknak is, hiszen a monitoring rendszer, a kockázatelemzés segítségével már akkor tisztába kerülnek a fertőzés mértékével, amikor még lábon van a gabona. Ilyenkor – az ellenőrzési tervet megváltoztatva – több hatósági vizsgálatot kell végezni. Ez esetben azonban gondot okozhat, hogy a hatósági laboratóriumok akkreditációja tavaly novemberben lejárt, és azt nem újították meg. Így kérdés, hiteles-e a hatósági eredmény. „A piaci szereplőket, fogyasztókat pedig kommunikációval mindenképpen fel kell készíteni a fuzáriumfertőzés okozta helyzetre” – magyarázza a szakember.

A toxinszennyezés miatti felelősség azonban így is döntően a termék tulajdonosáé, aki köteles jelezni a hatóságnak, hogy olyan élelmiszert tart, amely egészségügyi kockázatot jelent, ha pedig az már kikerült a kereskedelmi forgalomba, akkor riasztást kell kiadnia. A visszahívás a hatóság kontrollja mellett megy végbe; a vállalkozó köteles tájékoztatni a fogyasztókat is, a lehető legkevesebb egészségügyi kockázat érdekében. Ez megéri, mert a visszahívás közvetlenül ugyan anyagi veszteséget okoz a termék gyártójának, viszont növeli a bizalmat, márpedig az élelmiszer bizalmi termék.

Sokan emlékeznek azonban több olyan szezonra, amikor szintén nagy volt a fuzáriumfertőzés, de a tisztánlátást akkor sem segítette a célirányos ellenőrzések sokasága. Ezekből keveset írtak elő a közraktározáshoz, intervencióhoz, s jellemzően csak egy mikotoxinra vonatkozóan. Egyes piaci szereplők most is ennek tudják be, hogy miként korábban, ezúttal sem robbant ki eddig fuzáriumbotrány.

HALLGATNI ARANY? A közvetlen üzleti érdeknél azonban a fogyasztóvédők szerint van előrébb való is. Dömölki Lívia szerint agyonhallgatják a mikotoxin-szennyezés jelentőségét, arról csak a belterjes szakmai kör tud. Pedig ez megbosszulja magát, mert a szabály megszegői lebuknak – amint azt a Ziegler Ostya németországi esete is bizonyítja. Ugyanez történt korábban az aflatoxinos magyar paprikával Szlovéniá­ban: a szennyezés azonnal kiderült. Az ilyen esetek valamennyi magyarországi gyártónak kárt okoznak, mert a botrányok súlyosan rontják a magyar termékek imázsát, amit a külföldi versenytársak kihasználnak. Dömölki szerint az agyonhallgatás helyett az lenne az ország érdeke, hogy hivatalosan is ismerjék el, milyen nagy rizikóval jár az emberek egészségét veszélyeztető tavalyi fertőzés.