Öt éve, 2007 februárjában egy görög olajszállító megfeneklett a Finn-öbölben. Bár a hajó súlyosan megrongálódott, a 100 ezer tonna nyersolajból számottevő mennyiség nem került a tengerbe. Az eset azonban ráébresztette a finneket arra, hogy milyen sok rizikóval jár az évente 200-250 millió tonnányi nyersolaj szállítása a Balti-tengeren. Módszeresen vizsgálni kezdték a statisztikákat, amelyekből kiderült: a szerencsétlenségek 40 százalékát az okozza, hogy a hajók pontos pozí-ciójának bemérése nem megfelelő. A Balti-tenger védelmére szakosodott John Nurminen Alapítvány ezért olyan eszköz kifejlesztéséről határozott, amely pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé. Éppen ezzel egy időben jelentkezett a szervezetnél Pekka Laaksonen, a Nokia topmenedzsere, aki egy évet önkéntes munkával szeretett volna tölteni. Őt bízták meg azzal, hogy elindítsa és menedzselje a tankerbiztonsági programot. A projekt eredménye 2009-re egy új navigációs rendszer lett, amelynek alkalmazása kategóriákkal olcsóbb, mint a modern olajkár-elhárító hajók korábban halaszthatatlannak vélt beszerzése. „Szakértőnk végül nem ment vissza a Nokiához, ma is nálunk dolgozik projektigazgatóként” – mesélte lapunknak Erik Bask, az alapítvány titkára.

Európa legészakibb fővárosa. A finnek hisznek a zöldiparban. Fotó: Getty

A történet nagyon finn: az északi országra mindig is jellemző volt a módszeres problémamegoldás. Az pedig, hogy a projektvezető éppen egy piacvesztéssel küszködő elektronikai cégtől evezett át a környezetvédelem területére – amellett, hogy szerencsés döntés volt –, már-már jelképes.
<#zaras_figyelo#>
EXPORT HELYETT BELSŐ KERESLET
A szerencse az utóbbi idők legnagyobb finn üzleti dobásában is közrejátszott. A Nokia vergődésének idején a nemzeti büszkeség most a Rovio cég által piacra dobott, okostelefonra megálmodott Angry Birds játék kapcsán erősödött fel. A váratlan, ám jókor jött siker titkát eddig nemigen fejtette meg senki. Az applikációt immár egymilliárdnyian töltötték le, a cég tavalyi árbevétele meghaladja a 75 millió eurót. A Rovio ambiciózusan a Disney kihívójává szeretne válni. Időközben pedig új finn versenyzők is felsorakoztak a számítógépes játékok nemzetközi versenyének rajtvonalánál. A szintén okostelefon-játékokra szakosodott Grey Area már két ízben is kockázatitőke-injekcióhoz jutott, a Mountain Sheep, a Supercell és a Grand Cru nevű start-up cégek pedig ugyancsak nagy reményekkel indultak el. A szektor tavaly Finnországban 60 százalékkal bővült.

Az északi gazdaságra mindazonáltal ráférne még pár hasonló sikersztori. A növekedést évtizedeken át néhány hatékonyan menedzselt iparág biztosította, ám az utóbbi időben éppen ez a koncentráció jelent gondot. A fa- és papíripar, amely az export ötödét teszi ki, fokozatosan zsugorodik, ahogyan a papír szerepét az online felületek veszik át. S jóllehet ma még gyakorlatilag minden finnek Nokiája van, az északi gazdasági csoda egykori letéteményese rossz stratégiai döntései nyomán felvásárlási célponttá vált.

Az export csökkenését mindazonáltal a robusztus hazai kereslet egyelőre sikerrel ellensúlyozza. Nőnek a kiskereskedelmi eladások, és az újautó-értékesítések száma is emelkedett az elmúlt egy évben. Az ország a fegyelmezett államháztartási politikának és a viszonylag csekély államadósságnak köszönhetően a magyar szemmel elérhetetlennek tűnő tripla A minősítéssel büszkélkedhet, így a befektetésre melegen ajánlott kategóriába esik.

Feltűnő azonban, hogy Helsinki utcáin járva uniós zászlót például egyet sem látni. „Minket, magyarokat az EU felhúz, a finneknek azonban visszaesést jelent” – indokolja a jelenséget egy kint élő gazdasági szakember. Az európai közösséghez való viszony itt valóban felemás. „Szeretem a megszorításokat és a növekedést egyaránt. A deficit árán elért növekedést azonban ki nem állhatom” – fakadt ki nemrégiben Alexander Stubb finn Európa-ügyi miniszter a Financial Timesban. Az ország a merkeli gazdaságpolitika leghívebb támogatója, legalábbis kormányzati szinten. Miközben ugyanis a hivatalos közvélemény-kutatások szerint az unió támogatottsága az elmúlt egy évben visszakapaszkodott a válság előtti szintre, a lapunk által megkérdezett utca emberei közül senki sem volt derűlátó. „Sok diplomás fiatal nem talál a képzettségének megfelelő munkát. Otthon maradnak, nem dolgoznak, nem házasodnak. Nem vagyok túl optimista Európa jövőjét illetően. Aggasztó, hogy mi lesz például a spanyolokkal” – panaszolta egy bolti eladó. Az egyetemi hallgató Anne szerint az idősek jelentős része a finn márka idejét sírja vissza. „Mondják a környezetemben, hogy hagyjuk az eurót, hozzuk vissza a márkát. Szerintem erre azért nincs ok, és nem is lenne egyszerű. Már annyi mindent tettünk Európáért, az unióért, kár lenne az erőfeszítésekért” – fűzi hozzá.

IMÁZSVÁLTÁS
A hatpárti kormánykoalíció, élén a 40 esztendős Jyrki Katainennel pontosan érzékeli, hogy paradigmaváltásra van szükség a gazdaságban. Az ország jövőbeni zászlóshajója minden bizonnyal olyan iparág lesz, amely tudásintenzív, amellyel kapcsolatban értékes tapasztalat halmozódott fel, és amelynek eredményei iránt már a közeljövőben élénk kereslet mutatkozhat. Most az látszik, hogy ez a zöldgazdaság, az úgynevezett cleantech szektor lehet.

A Balti-tenger vízminőségének javítását célzó projektek, a megújuló energiaforrások kiaknázása terén felhalmozódott tapasztalatok ehhez jó kiindulási alapot jelentenek. A finnországi zöldiparban mintegy 2000 helyi vállalat működik, igen kon-centráltan: a száz legnagyobb cég a forgalom 90 százalékát adja. Az együttesen 50 ezer embert foglalkoztató vállalkozások egy része világszinten piacvezető az energiahatékonyság, a környezetbarát ipari megoldások és a megújuló energia-források hasznosítása terén. Kormányzati cél, hogy a szektor a finn gazdaság húzóágazatává váljon pár éven belül. Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy összteljesítményét – amely tavaly 20 milliárd euróra rúgott – 2018-ig meg akarják dup-lázni. A gazdaságilag aktív népesség 2,7 millió fős táborán belül a zöldfoglalkoztatottak arányát a jelenlegi szűk 2 százalékról csaknem 4-re (százezer főre) tervezik növelni. A szektor Finnországban mintegy 10, világszinten 7 százalékkal nő évente.

Kezdetét vette a finn gazdaság imázsának újrapozicionálása. Egyiptomban, Jordániában és Marokkóban például végéhez közelednek a Finn Környezetvédelmi Intézet (SYKE) által szervezett projektek, amelyek keretében finn szakértők észak-afrikai cégek működését segítettek környezetbaráttá, fenntarthatóvá tenni.

A problémamegoldás az alaptermészetünkben van – így szól a szlogenje a Cleantech Finland hálózatnak, amely az ország első számú zöldiparági szakértőit, vállalatait tömöríti. Solved (Megoldva) néven online szolgáltatást indítottak, ennek keretében cégek és magánszemélyek bármilyen, fenntartható működéssel, hatékony energiafelhasználással kapcsolatos kérdéssel megkereshetik a kiválasztott szakembert, céget. A szektorban működő vállalatok egymással is együttműködve, több óriási piacon igyekeznek megvetni a lábukat. Oroszország, a hagyományosan legnagyobb kereskedelmi partner 2020-ig 40 százalékkal tervezi csökkenteni energiafelhasználását. A paradigmaváltás remek alkalmat kínál a zöld energiaszolgáltató vagy a környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó cégek számára. Az évi 16 százalékos növekedést produkáló és 300 milliós középosztállyal rendelkező India is hatalmas piac, itt a közlekedéssel, hulladékkezeléssel, bioenergiával kapcsolatos szakértelem iránt mutatkozik kereslet.

A legnagyobb piac persze Kína, ahol immár kormányzati cél az energiahatékony és a környezetbarát társadalom elérése. Az előrejelzések szerint 400 millió ember költözik városok¬ba a következő húsz évben. A fenntartható város modelljéről ismert finn DigiEcoCity vállalat két szerződést is tető alá hozott Kínában, amelynek alapján két modellvárost húznak fel Sanghaj közelében. A projekteket a DigiEcoCity és egy kínai állami cég közös tulajdonában álló joint venture koordinálja abban a reményben, hogy ha így bővül a városi népesség, akkor még 5000 hasonló városra lesz szükség a közeljövőben.

A finneken a jelek szerint nem fog múlni.