Már nem vagyunk szexik

Legalább 5000 külföldi menedzser, vállalkozó távozott Magyarországról az utóbbi bő egy évben – érzékeltette a tendenciát nemrégiben magánbeszélgetésen egy pénzügyi vezető. Pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, s az itt működő vegyes külföldi–magyar ipari és kereskedelmi kamarák sem regisztrálják a távozókat. A külföldi cégek belső mozgásáról, azaz a munkatársak hazatelepüléséről, illetve más országba költözéséről azonban ők is tudnak. „Kényes kérdésről van szó, inkább pozitív híreket szeretünk kommunikálni!” – hárította el a témában való elmélyülést az egyik külföldi cégek itteni érdekképviseletével megbízott szervezet vezető munkatársa. <#zaras_figyelo#>

Sok a bizonytalan értesülés. Inkább a pozitív hírekről szeretnek beszámolni a cégek. Fotó: Getty

LEÉPÍTÉSEK
„Borzasztó a helyzet, de nem akarunk olajat önteni a tűzre azzal, hogy kritizáljuk a hazai üzleti környezetet” – tette hozzá. Lapunk megkeresett több külföldi kereskedelmi és iparkamarát, egyebek között a magyar–amerikai, a magyar–osztrák, a magyar–francia, a magyar–német kamarát, ám ezek sem kívántak megszólalni a témában. Megkérdeztünk néhány Budapesten letelepedett külföldi érdekeltségű céget is, de azok szintén elzárkóztak attól, hogy konkrét számokat mondjanak. Sőt, kifejezett kérésük volt, hogy még csak a vállalkozás nevét se említsük meg. Háttér-információként azonban elmondták: elég fejfájást okoz számukra az adózási feltételek és a jogszabályok hektikus változása. „Hogyne lennénk idegesek!” – fogalmazott egyikük. A külföldi vállalkozások stratégiaváltással igyekeznek a mostani helyzetet kibekkelni. A takarékoskodás jegyében szinte mindenütt létszámcsökkentést hajtottak végre, emiatt valóban sokan hazatelepültek, vagy a régió más országában folytatják karrierjüket. Azt, hogy külföldi cégek tömegesen csuktak volna be, egyetlen informátorunk sem erősítette meg. Azt, hogy valami mégsem kerek, jelzi egy informátorunk megjegyzése, aki szerint „az utóbbi időben több olasz vállalkozó besokallt s hazament”. Egy a külföldi üzleti körre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk szerint a pillanatnyi körülményeken túlmenően az is motiválja a mozgásokat, hogy a karrier szempontjából nem annyira szexi hely Magyarország. „Itt nem lehet hasítani, nagy szenvedés van.” Aki globálisan mozog vagy mozgatják, most olyan helyekre vágyik, mint a Távol-Kelet, illetve Brazília, Törökország, ahol bármit csinál, növekedés lesz belőle, ergo siker a neve mellett, sok pénz, bónusz, mehet majd előre. „Ha Magyarországra jön, akkor magyarázhatja, hogy az idétlen válságadók miatt csökken a bevétel, s nem az ő rossz munkája miatt. Akit a siker mozgat, annak nem a legideálisabb terep most Magyarország” – tette hozzá.

Bár folyamatos stresszben vannak a törvények és az adózási feltételek változása miatt az idetelepült külföldi cégek, nem zárják be érdekeltségeiket. „Megbízható keretfeltételek híján azonban nem tudnak tervezni. Ezért inkább jegelik vagy lefújják a fejlesztéseket, ám kivonuláson nem törik a fejüket” – hallottuk egy névtelenséget kérő informátorunktól. A külföldi üzleti szektor hazánkba települt szereplői csendben kivárnak, s abban bíznak, másfél-két év múlva javul az üzleti klíma Magyarországon. Az autó- és a feldolgozóipar számára még mindig előnyösek a feltételek, s például a Mercedes, az Opel és az Audi mögé jó kondíciókkal tudnak becsatlakozni a külföldi beszállítók. Ezért ezen a téren kifejezetten optimista a hangulat. Egyik informátorunk azonban arra figyelmeztetett: az autó- és feldolgozóipar a magyar gazdaságnak csupán a negyedét adja, s a többi területet sem szabadna háttérbe szorítani.

A külföldi üzletemberek, vállalatvezetők közül csak kevesen akarják a véleményüket nyíltan megfogalmazni. Az egyik ilyen szereplő a lapunknak is nyilatkozó (Figyelő, 2012/25. szám) Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója, a Pharma üzletág vezetője. A Medical Tribune-nek adott interjújában is kifejtette: „Bizonyos területeken – akár ott is, ahol egyébként nagyon régóta jelen vagyunk – be kell fejeznünk a működésünket. Nem tudunk az európai minimálár alá menni, s erre nem is kapnánk engedélyt a cég európai vezetésétől.” Nehezményezte, hogy a szektort érintő kormányzati döntésekről nemcsak tárgyalások, de információk sincsenek. „Az intézkedések egyszer csak mint derült égből villámcsapás je-lennek meg, s azonnal, de akár visszamenőleges hatállyal is életbe lépnek” – nyilatkozta. Mint mondta, ezek az eljárások köszönő viszonyban sincsenek a jogbiztonsággal vagy a transzparenciával. Körkérdésünkre, hogy meddig tarthat a kül-földi cégvezetők türelme, forrásaink egybehangzóan azt válaszolták: „Ez a tulajdonos döntése.”

SZEMÖLDÖK-ÖSSZEVONÁS
Egy amerikai érdekeltségű vállalkozás embere érzékeltette, alapos mérlegelés előzi meg, mielőtt egy befektető kiválaszt egy országot. A vállalkozás elindítása dollár- vagy eurómilliókba kerül, nem lehet csak úgy összepakolni és más országba áttelepíteni a szolgáltatást, már csak azért sem, mert az infrastruktúrát itt építették ki. „Ha jönnek a nehézségek, először házon belül hajtanak végre takarékossági intézkedéseket. Ilyenekre sor került számos külföldi cégnél. Menedzserek utaztak haza, ezeket azonban a piac nem érzi meg – magyarázta. – Ha negatívan változnak a feltételek, akkor az első évben betervezik a veszteséget, a másodikban összevonják a szemöldöküket, a harmadikban leülnek tárgyalni” – érzékeltette, hogy a kivonulásról szóló döntés nem egy nap alatt születik meg. A külföldi befektetők minimum nyolc évre terveznek – hallottuk. Egy-két éves negatív kilengés még nem készteti távozásra őket. „Nem is lenne racionális döntés, hiszen ha kedvezőre fordul az üzleti klíma, hatalmas költséggel települjenek vissza?!” – érvelt egy másik, névtelenséget kérő informátorunk. Volt, aki megjegyezte: „Nem arról van szó, hogy nem szeretjük Orbán Viktort, amikor a kormány intézkedéseit kritizáljuk, hanem arról, hogy a külföldi cégek is azt szeretnék, jó irányba változzanak a dolgok. Kompromisszumos, mindkét oldalnak kedvező megoldásokban vagyunk érdekeltek.”

Német cégek panasza
Leginkább a magyarországi jogbiztonsággal, adórendszerrel és gazdaságpolitikával elégedetlenek a német cégek. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara áprilisban nyilvánosságra hozott jelentése szerint csökkent azon német vállal-kozások száma, amelyek újra Magyarországon fektetnének be. A német vállalatok 67 százaléka rossznak ítéli a magyar gazdaság helyzetét, és a kilátások romlására számít 55 százalékuk. Csupán 27 százalékuk számol javuló üzleti lehetősé-gekkel. Sefer Stevan, az NMIKK elnöke közölte: a befektetési környezet romlott, a felmérés szerint a cégek 67 százaléka elégedetlen a magyar adórendszerrel, 62 százalékuk a jogbiztonsággal, emellett a cégek 87 százaléka kifogásolja a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, ami valamennyi ágazatra érvényes. Ha most kellene eldönteni, hogy újra befektetnének-e Magyarországon, a német cégek 71 százaléka tenné ezt, ami 9-12 százalékkal alacsonyabb a három évvel ezelőtti felmérés eredményénél.

Megkerestük a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt is, érzékelték-e, hogy a külföldi befektetők tömegesen hagyják el Magyarországot. Rácz Gábor kommunikációs főosztályvezető írásban eljuttatott válaszában kiemelte: „Nem érzékeljük sem azt, hogy elmenekülnének Magyarországról a befektetők, sem azt, hogy csökkenne az érdeklődés irányunkban. A saját bőrünkön inkább növekvő érdeklődést tapasztalunk, kínai, latin-amerikai és arab oldalról is, persze ez nem reprezentatív, or-szágos felmérés.” A Nemzeti Külgazdasági Hivatal közlése szerint az elmúlt egy évben 200 beruházás valósult meg Magyarországon, jelenleg pedig 70 projekt áll előkészítés alatt, utóbbiak összesen 3 milliárd euró értékű befektetést jelenthet-nek, főleg a járműiparban, a szolgáltató központok, a gépipar, az élelmiszeripar, az elektronika, illetve az információs és kommunikációs technológia területén. A projektek többsége az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból és a Távol-Keletről ered.

VISSZACSATOLÁS KÉSZÜL
Rácz Gábor közölte, hogy mivel a hazánkban befektető cégek részéről folyamatosan van erre igény, ezért szeretnének visszacsatolást adni a magyarországi üzleti környezetről. Ennek érdekében 2012-től működik a Reinvest nevű program. Célja, hogy felmérjék a cégek elégedettségét a szabályozási és befektetési környezettel, munkaügyi kérdésekkel, életszínvonallal kapcsolatban. Igyekeznek megismerni a vállalatok beruházási terveit, elősegíteni esetleges magyarországi bőví-tésüket. Az értékelésekből a hivatal összesítést készít, amelyet a kormányzat döntéshozói elé terjeszt.