Az előre kikövetelt hálapénz bűncselekmény, de júliustól a kórházak maguk dönthetik el, hogy engedélyezik-e az utólagos paraszolvenciát. Az újból rohamosan eladósodó fekvőbeteg-ellátásnak számos más újdonsággal is meg kell barátkoznia.
A közelmúltban elfogadott egészségügyi salátatörvény szabályozza az ágazatban augusztus elsejétől januárig visszamenőleg érvényes béremelést, ám költségvetési többletforrás híján a 86 ezer alkalmazott béremelését a kórházi büdzséből kell kigazdálkodni. Nehéz manőver lesz ez, hiszen információnk szerint az első negyedévben már 30 milliárd forintra nőtt a lejárt adósságállomány, ez becslések szerint június végére 50 milliárdra duzzadhat. Elkopott a múlt év végén a kórházi tartozások kiegyenlítésére juttatott 27,5 milliárd. Ugyan a jövő évi költségvetés az idei több mint 475 milliárd forinthoz képest – az uniós forrásokkal együtt – 557 milliárd lehet, de az eladósodás miatt nincs bértartalék. Ezért is gondolt arra Rácz Jenő, hogy az általa igazgatott veszprémi kórházban él a munka törvény könyve 52. paragrafusának lehetőségével, amely azt írja elő, hogy július elsejét követően a dolgozók a munkáltató tudta nélkül nem fogadhatnak el pénzt harmadik személytől. „Tiltás helyett jobb, ha ellenőrzött formában megadom a lehetőséget az utólagos paraszolvenciára. Ez a juttatás szerencsétlen, de a jelenlegi fizetések mellett elviselhető. Ám az előre kikövetelt hálapénz bűncselekmény” – szögezte le.
Műtőben. Többszörös eltérések vannak a beszerzési árak között. Fotó: MTI
TÖBB HÓNAPOS EGYEZTETÉSA hálapénzek helyi szabályozása nem az egyetlen újdonság, amellyel július elsejétől az egészségügyben dolgozóknak, de a betegeknek is meg kell ismerkedniük. Sajnálatos, hogy az új betegbeutalási rendről csak pár nappal a július 1-jei vál-tozások előtt tájékoztatták a háziorvosokat (lásd a keretest). Pedig az állami tulajdonba került kórházak irányításáért felelős Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakemberei áttekinthető tájé-koztatót szerkesztettek a lakosságnak, a háziorvosoknak és a kórházaknak arról, hogy július 1-jétől hol nyújtanak alapszintű ellátást az egyes településeken élőknek, betegségük bonyolultsága szerint hová küldhetik őket az orvosok.
A GYEMSZI január óta tárgyal az intézmények vezetőivel, a szakmai szervezetekkel a július 1-jei struktúraváltásról. A gyógyítási engedélyeket kiadó Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) pedig időben értesítette a kórházak vezetőit, akik nyilat-koztak arról, hogy azzal egyetértve vagy attól eltérve milyen kapacitással, az ellátórendszer milyen szintjén és milyen terjedelmű ellátási területen képzelik el a működésüket a jövőben. Az átalakulást hónapokig tartó egyeztetések előzték meg az települési önkormányzatokkal meg az érintett intézményekkel.
Háziorvosi kiskáté
• Július 1-jével egy átmeneti időszak kezdődik a betegellátásban
• Kormányrendelet szabályoz¬za az átmenetet
• Intézmény nem szűnik meg
• A sürgősségi betegek elsőbbséget élveznek
• Térséghatáron túl is fogadni kell a beteget
• A korábban kiadott beutalóval rendelkező beteget el kell látni
• A megkezdett ellátásokat az adott helyen kell befejezni
• A beteg követheti orvosát
• Gondoskodni kell a beteg folyamatos ellátásáról
• ¬Éjjel-nappal hívható telefonszámok: 06-1-311-6000, 06-1-354-2460, 06-1-354-2466, 06-1-354-2467
• Az Országos Mentőszolgálat is rendelkezik a beutalási rendet érintő információkkal
„A kórházaknak önbevallással kellett nyilatkozni, hogy megvannak-e a tárgyi és személyi minimumfeltételek a náluk tervezett gyógyító beavatkozások elvégzéséhez” – idézi föl a struktúraváltás munkafolyamatát Rácz Jenő, a Magyar Kórház-szövetség elnöke, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal ez alapján adta, adja meg a működési engedélyt egy-egy gyógyító eljárásra, amely belépő az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral e héten kö-tendő új finanszírozási szerződéshez. A kórházak a területileg hozzájuk tartozók ellátása mellett kötelesek fogadni a kijelölt határokon túlról beeső, sürgős ellátásra szorulókat is, s ha ezenfelül is van szabad kapacitásuk, fogadhatnak területen kívüli betegeket is. Ez utóbbi ellátásokért egyelőre nem kell fizetni a válogatós pácienseknek.
Július 1-jéig 182 kórház működött az országban, ebből 104 aktív, 58 krónikus, 20 egynapos sebészeti ellátást nyújtott (forrás: Magyar Kórházszövetség). Közülük – az egy hónapos türelmi idővel – hétfőtől nyolcban szűnt meg az aktív ellátás. Ott, ahol korábban is csak néhány ágyon gyógyítottak, hisz nem volt, vagy kevés volt a szakorvos. Így a funkcióváltás nem okoz fennakadást az ellátásban. Néhány kórház csak névleg szűnik meg, hétfőtől ők a területileg hozzájuk közel lévő nagyobb intézmények telephelyeként működnek.
Megszűnik az aktív betegellátás
• Kiskunfélegyháza
• Siklós
• Mór
• Tata
• Komárom
• Pásztó
• Körmend
• Tapolca
Mindent összevetve hétfőtől mindössze 2150 aktív ágy szűnt meg a 44 392-ből, ám ezzel együtt alig hússzal lett több, 27 190-re bővült a krónikus és rehabilitációs ellátást nyújtó hely. Szakemberek szerint egyelőre nincs is jelentősebb változ-tatásra szükség, hiszen Molnár Lajos egészségügyi miniszter a 2007-es kórháztörvény kapcsán 80 ezerről 71 ezerre redukálta a kórházi ágyszámot. Akkor az aktívágy-kapacitás 16 ezerrel csökkent, míg a krónikus 7,5 ezerrel több lett. Az akkori és a mostani reform között lényeges különbség, hogy az ágyszámcsökkentés korábban nem járt együtt más gyógyítási formák azonnali fejlesztésével. Az ágazat jelenlegi vezetői viszont célzott fejlesztéseket ígérhetnek, hiszen az évekkel korábban elkezdett kistérségi egészségügyi központok elkészültek, bővülhet a fekvőbeteg-ellátást kiváltó egynapos sebészet és a járóbeteg-szakellátás. Amúgy az OEP 150 ezer forint alapdíjat fizet egy aktív beteg szakellátásáért, a krónikus napidíj és a rehabilitációs alapdíj 5600 forint. Az alapdíjak a beavatkozások bonyolultságától függően emelkednek.
STÁTUSVÁLTOZÁSOKAz intézményrendszer átalakítása nem jár jelentősebb munkaerőmozgással, elbocsátással, az átalakult kórházak orvosainak egy része krónikus ellátást végez ezután. A főállású sebészek, szülészek pedig már máshol találtak is munkát, vagy egynapos ellátást végeznek ezután, hiszen ezt a költséghatékony és a betegek részéről is egyre jobban preferált ellátást fejleszteni kívánja az államtitkárság.
„Nincs kőbe vésve a kórházak most eldöntött területi ellátási kötelezettsége, szakmai tevékenysége vagy a progresszív ellátásban elfoglalt helye sem, ígérte az új tulajdonos” – vetíti előre a szükségleteknek megfelelni akaró kórházi struktúra formálódását Rácz Jenő. Így, ha egy települési önkormányzat más térségi ellátórendszerhez szeretne tartozni, mert az közelebb van az emberekhez, s ott van is fogadókészség, megteheti. S arra is számítani kell, hogy amelyik kórház akár személyi, akár tárgyi feltételek híján nem felel meg a legmagasabb szintű ellátásba sorolt státusnak, lejjebb kerülhet, ám a mozgás iránya fölfelé is nyitott. Bizonyára a jobb anyagi helyzetben lévő intézmények a magasabb státust célozzák meg. A hozzáértő orvosi grémium egyébként szakmánként döntötte el, hogy a kórházak egyes gyógyító osztályait 1., 2. vagy 3. szintre sorolják-e be – mondta korábban lapunknak Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója.
Nincs döntés az új igazgatókról
Menedzserképző programra is járniuk kell a kórházak majdani új vezetőinek – mondja Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.
– Úgy tűnik, kár titkolózni, hiszen nemcsak az átalakuló intézmények, de az új vezetők listája is megjelent a sajtóban.
– A sajtóban megjelentekkel nem kívánunk foglalkozni, nem végleges, nincs döntés az új kórházi vezetőkről. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) július 13-ig küldi meg a javaslatát, amelyről az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere dönt.
– Megfelelnek a pályázók az egészségügy előtt álló hatalmas változásoknak?
– A nyertesek a megbízólevelükkel együtt kézhez kapnak egy fiatal munkatársaiknak szóló menedzserképző programra invitáló jelentkezési lapot. Első feladatuk között lesz ugyanis, hogy elkezdjék intézményük jövőbeni orvosi, gazdasági-műszaki és ápolási igazgatójának kiképzését.
– Csak nem az ön által korábban igazgatott Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában?
– A hatékony vezetői csapatmunkára való képzést az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben végzik. Ahhoz, hogy a jövő elvárásainak megfelelő vezetők irányítsák az egészségügyi intézményeket, már most el kell kezdeni a képzésüket.
– Amúgy szükség is lesz új vezetői garnitúrára, hiszen úgy hallani, a gazdasági tárca nem kíméli az egészségügyet, akinél 62 évet mutat a személyi, annak nyugdíjba kell menni.
– A nyugdíjkorhatárról még folynak az egyeztetések.
– Vasárnaptól sok településen újra kell tanulnia a betegnek, hogy hová forduljon.
– Nem kell újra tanulnia, csak a háziorvosához kell mennie. A háziorvosokat múlt hét csütörtökön értesítettük a területi ellátási rendről, amelyből egyetlen ember sem maradt ki. Egyetlen kórházat sem zártunk be, a változtatással az ésszerűt-lenségeket szüntettük meg. Azonban vannak olyan kórházak, ahol nem folytatódik tovább az aktív fekvőbeteg-gyógyítás, az addig oda utalt betegek jobb szakmai feltételekkel rendelkező intézményekbe kerülnek. A funkciót váltó kórházakban meghosszabbodik a sürgősségi ellátás ideje, a betegek által is preferált egynapos sebészeti ellátást szervezünk, s bővül a szakellátási idő. Az elmúlt hónapokban minden kórház vezetőjével egyeztettük, hogy milyen ellátásra képesek.
– A betegek és az orvosok több helyen kimaradtak ezekből a tájékoztatásokból. Miért?
– Azért, mert az utolsó pillanatig volt pontosítás, ez egy ilyen mértékű átalakítás megkezdésekor érthető. Vasárnaptól a betegek által preferált kórházakat egy 380 ezres sort tartalmazó adatbázisra építve követjük, segítjük és ellenőrizzük az ellátást. Így, ha mégis hiba csúszna a rendszerbe, azonnal be tudunk avatkozni. Próbaidőnek tartom az elkövetkező hónapokat, ezért fontosak az átmeneti szabályok, amelyekről a háziorvosokat tájékoztattuk. Magunk is meglepődtünk, hogy a rendszer szereplőinek egy része nem olvasta el a jogszabályt. Az elmúlt két év arról szólt, hogy megteremtsünk egy hatékonyan és transzparensen működő egészségügyet, amely a jobb minőségű betegellátás érdekében koncentrálja és integrálja az erőforrásokat.
– Mit hoz ez az állam konyhájára?
– Az évi, becsülten 3 milliárdos megtakarítást visszaforgatjuk a gyógyító¬rendszer¬be.
– Lesz elbocsátás a kórházakban?
– Nem lesz, ám az új feladatra föl kell készülni. Tízmilliárd forint uniós forrás jut a humánerőforrás fejlesztésére és foglalkoztatásra, és azt remélem, hogy az intézmények vezetői pályáznak is rá. Azt is remélem, hogy az intézmények egymás között egyeztetnek, előfordulhat ugyanis, hogy a gyógyításhoz előírt minimumfeltételekhez egyes helyeken hiányzik a szakember, vagy valaki más intézményben folytatja a munkát.
– Azt mondják, hogy az átalakítás miatt a kórházakban gyakorlatilag leálltak a beszerzések.
– A működéshez szükséges vásárlások a megszokott rendben zajlanak, de készül és egy éven belül működni fog az országos beszerzési rendszer. A központosított gázbeszerzés már folyik, megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy az intézmények gázvásárlásánál akár háromszoros árkülönbségek legyenek. Az egységes gyógyszerlistán dolgozunk, amit a változásoknak megfelelően folyamatosan korrigálunk.
– Ismét eladósodtak a kórházak, 30 milliárd a lejárt számlák összege.
– Ahhoz, hogy tudjuk az adósság összegét, az OEP adósságjelentését össze kell vetnünk a GYEMSZI kontrollingrendszerével, ez a munka most folyik.