Az átalakult gazdasági környezet indokolta a változásokat. A még pár napig érvényes 1992-es törvényt ugyanis megalkotása óta több mint 50-szer módosították, s a bírói gyakorlat értelmezését is ideje volt már beépíteni egy új kódexbe. A le-bomló állami termelői-nagyvállalati rendszer foglalkoztatási körülményeire írták, ám a munkavállalók kétharmadának már régóta a kkv-szektor ad munkát, a termelői szféra helyett pedig a szolgáltatói szektor a fő foglalkoztató. Utóbbiban a mun-kavállalói egyéni teljesítményre, a bizalomra helyeződik a hangsúly. Ha a munkavállalók nem jól végzik a munkájukat, esetleg van náluk jobb, vagy recesszió sújtja a szektort, ne hosszas procedúra után, tetemes költséggel válhasson meg tőlük a munkaadó! Makrogazdasági szinten sem kívánatos, hogy a piacvesztéssel küzdő cégek pozícióit még a munkajogi szabályok is nehezítsék.

Eddig kétségkívül az alkalmazottaknak kedvezett a munka törvénykönyve, aminek jogfilozófiai okai is voltak. Az, hogy a munkajog olyan speciális terület, ahol nem két egyenrangú fél szerepel, hanem a döntési pozícióban lévő munkaadó s az alárendelti helyzetben lévő munkavállaló, akit óvni, védelmezni kell. Július 1-jével a polgári jogi szabályozás elve érvényesül, tág tere lesz a felek által kötött egyedi alkuknak. Fura meccsek szemtanúi és egyszersmind szereplői leszünk mind-annyian! Mert mennyire egyenrangú fél a munkavállaló és a munkaadó? Amennyire egy csoportba tartozik a pehelysúlyú sportoló a nehézsúlyúval.

A ringbe be kell lépni! Ezt a meccset nem fújja le a bíró. Ez egy ilyen boksz lesz. Ezzel együtt is az új törvény nem szentesíti a teljes kiszolgáltatottságot. Annak ellenére sem, hogy csökkenhet a kereset, s a munkavállalók számára hátrányosan változnak a felmondási, végkielégítési, kártérítési szabályok. A munkaadók sok esetben eddig is azt tették, amit piaci érdekeik diktáltak. Ezentúl a törvény enged ennek zöld utat. Szerte Európában efelé ment a szabályozás. Bármennyire is cinikusan hangzik a munkavállalók fülének, nem történt más, mint beálltunk a sorba. Modern, európai, a piaci viszonyokhoz igazodó kódex született, amely kétségkívül olcsóbb és könnyebb alkalmazási és elbocsátási feltételeket teremt a mun-kaadóknak, s pont ettől lesz versenyképesebb a hazai munkajogi környezet. A kabinet azt reméli, hogy az új foglalkoztatási szabályok több munkahelyet teremtenek. Persze ehhez még azt is ki kell várni, hogy végre növekvő pályára álljon a gazdaság, kiszámíthatóvá váljék a jogszabályi környezet, s csökkenjenek a cégek adó- és járulékterhei. Addig pedig perspektívaként maradnak a közmunkaprogramok.