Káros szenvedély. A dohányos anya gyermeke már a születéskor hátránnyal indul. Fotó: Getty Images

A férfiak korábban kezdték ugyan a cigarettázást, de a dohánycégek intenzív marketingtevékenysége miatt a hölgyek körében is rohamosan terjedt. A dohányipar számukra specifikus üzeneteket dolgozott ki, a cigarettázást összekapcsolta a vitalitással, a modernitással, az emancipációval. Ezek az üzenetek olyan sikeresek voltak, hogy napjainkban a dohányzás gyakorisága a férfiaknál stagnál vagy csökken, a nők körében viszont lényegesen emelkedik. Az egyik legújabb kutatás szerint hazánkban jelenleg minden harmadik felnőtt férfi és minden negyedik nő dohányzik rendszeresen. Az egyetemisták körében is szembetűnő a növekedés, egy  kutatás szerint 1990 és 2000 között a fiatal férfiaknál 15,1 százalékról 23,4-re, a fiatal nőknél pedig 15,1 százalékról 23,9-re nőtt a dohányzók aránya.

A dohányzás nemcsak rossz szokás, hanem az egyik legerősebb függőség is, amelynek komoly következményei vannak az egyén és a népesség egészségére nézve. A dohányzás negatív hatásai megfigyelhetők a nőket jellemző halálozási mutatókban is. 2009-ben például 50 százalékkal több nő halt meg dohányzással összefüggő tüdőrákban, mint mellrákban, míg 2000-ben nem volt különbség a két halálozás között, azt megelőzően viszont mellrákban haltak meg többen. Ösz-szehasonlítva az Európai Unió más országaiban élő hölgyekkel, a magyarországiak 150 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőrákban 64 éves korukig. A 2009-es adatok alapján például a bolgár és román nőkhöz képest majd-nem négyszer, az Ausztriában élőkhöz viszonyítva több mint kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy magyar nő tüdőrákban hal meg.

A halálozási statisztikák mellett a nők dohányzásának kedvezőtlen specifikus hatásai vannak az életminőségükre nézve is. Például szerepe van a korai menopauza kialakulásában. Egy összefoglaló tanulmány szerint a dohányzás 43 százalék-kal növeli a korai menopauza veszélyét, ezzel számos betegség, az elhízás és a csontritkulás veszélye is nő. A betegségeken túl a dohányzásnak hatása van a hölgyek megjelenésére is. Kutatások kimutatták, hogy a dohányzók 2-3 évvel idő-sebbnek látszanak a nem dohányzó társaiknál, és napi egy doboz cigaretta elszívása esetén a bőr öregedése 10 évvel előrébb tart a nemdohányzókéhoz képest.

Egyre többet tudunk arról is, hogy a várandósság alatti dohányzás hogyan hat a magzatra, s milyen rövid és hosszú távú hatással van a gyermekekre. A dohányzás következtében a magzat nem jut elegendő oxigénhez, így fejlődése lelassul, és ez alacsonyabb születési testsúlyt eredményez. A dohányzással együtt jár egy sor várandósság alatti és szüléskori komplikáció, valamint a fiatal csecsemőknél előforduló tragikus bölcsőhalál-szindróma veszélye is megnő. A várandósság alatti és utáni dohányzás következtében a gyermek nemcsak betegesebb lesz, hanem szellemi fejlődése is lassul a többiekéhez képest. A várandósság alatti dohányzás hatására a kisgyermek már megszületésekor hátránnyal indul. Ez, figye-lembe véve azt, hogy a várandósság alatti dohányzás nagyobb mértékben van jelen a kevésbé képzett, alacsonyabb jövedelműek körében, már a születéskor tovább növeli a társadalmi különbségeket. Éppen ezért különösen fontosak azok a programok, amelyek során segítséget kapnak a várandósok és családjuk ahhoz, hogy tartósan letegyék a cigarettát. Külön problémát jelent, hogy a várandósok egy része a magzat érdekében abbahagyja a dohányzást, a szülést követően azonban hamar visszaszokik. A nőknek szóló tanácsadás során nemcsak a magzat, hanem az anya egészségének védelmét is fontos kiemelni.

A női dohányzással kapcsolatos képet tovább színezi, hogy ők másra „használják” a cigarettát, mint a férfiak, s mintha nehezebben is tudnák elérni és megtartani az absztinenciát. Bár a szakirodalomban viták vannak, de a kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a nők dohányzásában a negatív érzelmekkel és a stresszel való megküzdés kiemeltebb szerepet kap a testsúly kontrollálásának vágya mellett. Ennek következtében a nehézségektől – stressz, negatív hangulat, eset-leges hangulatingadozás, lehetséges testsúlynövekedés, elvonási tünetek – való félelem visszaveti a leszokást. Azok a nők is nehezebben teszik le a cigarettát, akik kevésbé elégedettek a testükkel, részint a túlhangsúlyozott karcsúságideál miatt. Mindehhez hozzájárul a menstruációs ciklus is. A kutatások azt mutatják, hogy a cigaretta végleges letételét a ciklus első két hetére érdemes tervezni, mert a harmadik és negyedik hétben erősebbek lehetnek az elvonási tünetek.

A szerzők egyetemi oktatók és az Egészséges Magyarországért Központ leszokás vonal munkatársai