Nem hitt a fülének Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, amikor márciusban az szja-törvény módosítása miatt bérkompenzációra akarta rávenni a szolnoki székhelyű Debreceni Csoport Húsipari Kft. vezetőit. Azt a választ kapta ugyanis, hogy változott a napirend, s béremelés helyett bezárják a debreceni gyárat. A bejelentés nemcsak a közel 400 dolgozó számára volt hidegzuhany, de a cívisváros önkormányzatánál is kiverte a biztosítékot.

Debreceni húsüzem. Még tárgyalnak a sorsáról.
Fotó: MTI

Papp László, a húsüzem ügyének rendezésével megbízott debreceni alpolgármester az első egyeztetésen fél év haladékot kért tárgyalópartnerétől, Szűcs Viktortól, a Debreceni Csoport Húsipari Kft. projekt igazgatójától. A városnak ugyanis idő kell ahhoz, hogy a gyár működtetéséhez magyar szakmai befektetőt vonjon be a mostani tulajdonos, a szlovák–cseh Penta-csoport helyett. Attól tartanak ugyanis, hogy egy másik külföldi befektető ugyanazt tenné, mint az eddigi: a piacot megszerezve, a termelő kapacitást elvinné az országból. Az üzem 6 hónapos további működtetéséhez Papp László vissza nem térítendő, célirányos munkabér-, illetve járuléktámogatást is kilátásba helyezett. A húsvét előtti tárgyalási forduló után Kósa Lajos polgármester már így nyilatkozott a Figyelőnek: „Azon vagyunk, hogy ne kelljen bezárni a gyárat”. A gyártókapacitást tartósan meg akarják menteni, Kósa az ünnep után folytatja a tárgyalást a csoport vezetőivel.

HÁTSÓ SZÁNDÉK? Közben politikai síkra terelődött a gyárbezárások ügye, mert Jakab István fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke – egyúttal a mezőgazdasági bizottság tagja, illetve a családi gazdaságokat képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke – a Kisalföld című lapnak nyilatkozva nyilvánosan is megfogalmazta a vádat, miszerint a „Penta piacot vett” a magyar húsüzemekkel. Ezért tesz lakatot a debreceni mellett a hónapokkal ezelőtt megvásárolt Kaiser Food Kft. mosonmagyaróvári üzemére is (lásd a keretes írást). Információnk szerint az érdekvédő-politikus éppen azt vizsgálja a vidékfejlesztési tárcával egyeztetve, milyen szándékkal szerezte meg a kockázatitőke-befektető társaság a magyar állattartóknak megélhetést adó vállalatokat. Azt szeretnék kideríteni, kapott-e támogatást, teljesítette-e a feltételeket.
A folyamatban lévő ügyben még nem akart nyilatkozni a Figyelőnek a parlamenti alelnök, de értésünkre adta, hogy elszánt a gyárbezárás megakadályozásában. Nem tartja elfogadhatónak, hogy egy adott országban jelentős termelési kapacitáshoz jutó csoport – munkaerő-piaci, ellátási, környezeti és egyéb károkat okozva – csak a saját profitját nézze. A gyárbezárással a termelők is pórul járnának, mert a térségben számos nagy, több ezer kocás sertéstelep működik, Hajdúnánástól Hajdúböszörményig. Csak Hajdú-Bihar megyében több mint 20 iparszerű állattartó telepet tartanak nyilván, és a térségben évente csaknem 400 ezer hízót nevelnek. A vágóhídi kapuzárással az állatok átszállítása például dunántúli vágóhidakra magasabb költséggel és többlet környezetszennyezéssel járna.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban megerősítették, hogy megkezdődtek a szakértői szintű egyeztetések. „Jakab István Magosz elnökként és a parlament alelnökeként mindent megtesz – a hatályos törvények figyelembe vételével –, hogy amennyiben a versenyjoggal visszaéltek, és kiderül, hogy piacot vásároltak, az érintettek érdemi választ kapjanak” – közölte a tárca sajtóirodája. Lapzártánkig azonban nem érkezett ez irányú panasz a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

A befektető, amely a tevékenység veszteséges voltára hivatkozva zárja be a debreceni vágóhidat, úgy tűnik, akaratán kívül szembekerült vezető kormánypárti politikusokkal is. A piaci szereplők viszont attól tartanak, hogy uniós visszhangja lesz, ha a kormány precedenst teremtve, közvetlenül, vagy „erős ráhatással”, beavatkozik egy külföldi tulajdonú magyar magánvállalat működésébe, üzleti döntéseibe.

KRITIKUS SZINTEN. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. tanácsadó cég üzletág igazgatója sem tartja szerencsésnek, hogy a politika beleszóljon a Penta üzleti döntéseibe. Szerinte racionális okok vezettek erre a lépésre. Bár a különböző statisztikák ellentmondóak, az azért látszik, hogy hazánkban lecsökkent a húsfogyasztás. A felhasználói oldalon 3–4 millió sertésre van igény – igaz, az állatállomány még ehhez képest is kritikus szintre apadt. „A külföldi tőke Magyarországon is piacot vesz, nem szabad ezen csodálkozni” – mutat rá a szakember, hozzátéve: számítani lehetett arra, hogy ha a befektetőnek öt üzeme van, akkor ebből kettőt-hármat „konszolidálni” fog.
Szűcs Viktor, a Debreceni Csoport Húsipari Kft. projekt igazgatója határozottan vissza is utasított minden olyan spekulációt, amely arra utal, hogy a cégcsoport magyarországi akvizíciói az ágazatban mindössze piacszerzési szándékúak lettek volna. A jelenlegi tulajdonos 2008-ban vásárolta meg a Debreceni Csoportot, a pénzügyi válság ezt követően kezdett begyűrűzni, ami rányomta a bélyegét a húsipari vállalkozások tevékenységére, így e társaság stratégiájára is. Az öt termelő üzemében több mint 1200 dolgozót alkalmazó vállalatnál bejelentett lépések optimalizálják a termelési kapacitásokat, hogy javuljon a magyarországi csoport pénzügyi állapota, és hosszú távú perspektívája legyen a jövőbeni fejlődéshez.

„A debreceni és mosonmagyaróvári üzemeink termelésének több mint 90 százalékát a megmaradó magyarországi egységeinkben helyezzük el. Továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk a magyar piac iránt” – hangsúlyozza Szűcs. Ezért fogadja szívesen az önkormányzat megkeresését, és nyitott bárminemű ésszerű és elfogadható megoldás iránt, amellyel elkerülhető a debreceni leépítés.