A hepatitis C azon néhány vírusfertőzés közé tartozik, amely minden ötödik rosszindulatú daganatos betegség kialakulásáért felelős. A föld lakosságának 4, hazánkénak mintegy 0,7 százaléka, körülbelül 70 ezer ember fertőzött, legtöbben anélkül, hogy tisztában lennének vele (lásd a táblázatot). Akik tudnak róla, reménykedve várják azt az új kezelést, amellyel – a betegség időben történő felfedezése esetén – a korábban még nem kezelt betegek háromnegyed része, a régebben sikertelenül kezeltek több mint fele számára lehetővé válik a gyógyulás. Szemben más krónikus betegségekkel, egyszeri fél- vagy egyéves kezeléssel a fertőzöttek nagy része végleg meggyógyítható: szervezetükből a vírus végleg eltűnik, és további folyamatos kezelés nélkül elkerülhetik a fertőzés által okozott későbbi súlyos májbetegséget.

A gyógyulás a beteg szempontjából életminőség-javulást, munkaképesség-megőrzést és rákmegelőzést, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását jelenti. A fertőzöttségükről nem tudók csakúgy, mint a korábban sikertelenül kezeltek, akaratlanul is megfertőzhetnek másokat. A vírus elsősorban vérrel, vérkészítményekkel terjed.

A betegség legtöbb hazai áldozata egészségügyi beavatkozás kapcsán fertőződött meg, főként 1992 előtt, amikor a fertőzöttség kimutatására, a vérkészítmények szűrésére még nem volt mód. Veszélyforrást jelenthet továbbá a nem kellően biztonságos körülmények között végzett tetoválás, akupunktúra, testékszerek egymás közötti cserélgetése. Esetenként előfordulhat, hogy szexuális partnerek fertőzik meg egymást, vagy az édesanya szüléskor fertőzi meg gyermekét. Tekintet-tel arra, hogy ez ellen a vírus ellen jelenleg nem létezik védőoltás, a betegség terjedésének megállítása – a megfelelő óvintézkedések betartása mellett – elsősorban attól várható, ha a fertőzötteket időben felismerjük és meggyógyítjuk. A vírus elleni ellenanyag a vérmintából könnyen kimutatható, a veszélyeztetetteknél ezzel a módszerrel vizsgálandó a fertőzöttség a betegség időben történő felismerésére. A vizsgálatot a háziorvos is kérheti.

A hepatitis C kezelésére szolgáló két új gyógyszert 2011-ben törzskönyvezte az Európai Unió Gyógyszerügyi Hatósága. A készítményekhez a betegek több országban nemzeti program keretében vagy a biztosítótársaságok által támogatott módon ingyenesen vagy jelentős támogatással juthatnak hozzá, és számos országban – köztük Magyarországon is – jelenleg zajlik a támogatásba történő befogadásuk elbírálása. Hazai bevezetésükből közvetlenül mintegy 2500-3000 koráb-ban sikertelenül kezelt és az évenként frissen felfedezett 500-600 beteg, meggyógyulásukból pedig hosszú távon az egész ország profitálhat.

A krónikus hepatitis C-fertőzés új készítményekkel történő kezelése az új lehetőségre várakozó betegek nagy száma miatt egyszeri jelentős ráfordítást igényel. Azonban az ettől várható egészségnyereség miatt a közelmúltban megjelent elemzések szerint felülmúlja a legtöbb más területen végzett egészségügyi ellátás vagy megelőző tevékenység költséghatékonyságát. A hazai szakemberek konszenzusa alapján kialakított, az új készítmények alkalmazásán alapuló kezelési stratégiával pedig nemcsak nagyobb arányban gyógyulhatnak a betegek, de egy fő meggyógyítása kevesebbe kerül az egészségpénztár számára.

Dr. Hunyady Béla egyetemi tanár, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság hepatológiai szekciójának elnöke
Dr. Makara Mihály, a Májbetegekért Alapítvány kuratóriumi tagja