25 éve robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora, alig több mint másfél hónapja egy erős földrengést követően megrongálódott a fukushimai atomerőmű több reaktorának hűtőberendezése, a hét elején a Wikileaks által nyilvánosságra hozott Guantanamó-dossziéból pedig kiderül, hogy az al-Kaida egyik fogvatartott vezető tisztviselőjének állítása szerint atombombát rejtettek el valahol Európában, melyet Oszama bin-Laden elfogásakor fognak aktiválni.

Repül a nehézvíz, ki tudja hol áll meg...

Bár a megtörtént és a meg nem történt katasztrófák szennyező hatásai között jelentős különbségek vannak, kevesen tudják, mi a teendő, ha egy újabb atomkatasztrófára kerül sor Magyarország közvetlen közelében vagy akár az ország területén. Egyszerűen rakjuk bukóra az ablakot és nézzük tovább a híradót, vagy inkább vonjuk be ólomréteggel és vásároljuk fel a helyi kisboltot, aztán irány a pince? Megszólalnak a szirénák, vannak egyáltalán? Vagy nem is érdemes az egész miatt aggódni, hisz’ ma már sokkal biztonságosabban üzemelnek az atomerőművek, mint 25 éve, az al-Kaida blöfföl, Japán pedig messze van?

k_fn9_cikk_banner

A kérdéseinkre Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főigazgató-helyettese válaszolt. A szakértő lapunknak elmondta, a csernobili reaktor felrobbanása óta a nukleáris baleset-elhárítás világszerte komoly fejlődésen ment keresztül. Természetesen különbséget kell tenni a csernobili és fukushimai katasztrófa között is az elhárítás módját illetően, de Lux Iván kiemelte, még a csernobili esemény sem igényelt sürgős, azonnali óvintézkedéseket Magyarországon. Utóbbiakra csak olyan szituációban lenne szükség, ha a radioaktív katasztrófa az ország területén, vagy esetleg a szomszédos országok atomerőműveiben történik. Erre 20-30 kilométeres körzetben bekövetkezett baleset esetén mindenféleképpen sor kerül, a néhány száz kilométer sugarú körben történt katasztrófát követően pedig a hosszabb távú óvintézkedések lépnek életbe. A magyar határhoz legközelebb eső atomerőművek a Szlovákiában fekvő Bohunicében és Mohovcében, valamint a szlovéniai Krškóban fekszenek.

A rádióból megtudjuk

A nukleáris katasztrófák elhárítására globálisan alkalmazott mechanizmus működik. Ennek során az érintett ország, melynek területén a katasztrófa bekövetkezett, azonnal értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, valamint a szomszédos államokat kétoldalú megegyezések alapján. Az értesítések vétele és a helyi riasztás lokális szinten az Országos Atomenergia Hivatalnál és a katasztrófavédelemnél is működő 24 órás szolgálat feladata. A beérkező hírek értékelése után azonnal ellenőrzik azok hitelességét. Ezután az ügyeleti csoport vezetője dönthet arról, szükség van-e a krízisközpont beavatkozására. Magyarországi balesetnél a krízisközpont elemzést készít és javaslatot tesz a végrehajtó szervek részére.

Csernobil 25 évvel a katasztrófa után, kattintson! Fotó: Kallos Bea / MTI

Lux Iván elmondta, az nukleáris baleseteknél a közszolgálati rádió és tévécsatornák azonnal tájékoztatják a lakosságot a veszélyhelyzetről és a létfontosságú teendőkről. A balesetelhárítás pedig saját kommunikációs rendszerben továbbítja az információkat. Ilyen helyzetekben a katasztrófaelhárítás előre kidolgozott forgatókönyv alapján történik. A nukleáris és radiológiai balesetek elhárítására vonatkozó tervek tartalmazzák a környékbeli erőművek adatait, valamint a szükséges teendőket és a végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen információkat. Ezeket a dokumentumokat az erre a célra létrehozott tárcaközi munkabizottság és a Kormányzati Koordinációs Bizottság kezeli. Utóbbi javaslatokat tesz a kormány számára az elhárítást érintő döntések körében.

Háború esetén improvizálunk

Léteznek tervek extrém esetekre is, tanulva például abból az amerikai példából, amikor egy radioaktív anyaggal működtetett műhold alkatrészei zuhantak vissza az Egyesült Államok területére, de talált radioaktív anyagok okozta veszélyhelyzet elhárítására is fel van készülve a baleset-elhárítás. Nukleáris háborús eseményekre nincs külön civil forgatókönyv, de a szakértő elmondása szerint nemrégen sor került egy piszkos bomba felrobbantását szimuláló gyakorlatra, az erről szóló óvintézkedési beavatkozási terv alapján.

A Nukleáris Biztonsági Igazgatóság főigazgató-helyettese kifejtette, amennyiben sürgős óvintézkedést igénylő, tehát az ország területén, vagy a határokhoz közeli területen bekövetkező katasztrófáról van szó, három sürgős óvintézkedési forma létezik az állampolgárok számára. Elzárkózással akkor tudunk hatékonyan védekezni, ha a sugárzás ellen árnyékoló felület (például lakóház csukott ablakokkal és ajtókkal) mögött keresünk menedéket a radioaktív csóva, vagy felhő fenyegetése elől. A másik megoldás jódtabletta adagolása. Erre csak akkor van szükség, ha a radioaktív felhő már közeleg és megtörtént az ezzel kapcsolatos felszólítás. A harmadik megoldás a kimenekítés, melyre akkor kerül sor, ha feltételezhetően hosszabb távon is egészségkárosító hatásnak lesz kitéve a lakosság. Erre léteznek evakuálási tervek, melyek a helyi közigazgatási szervek feladatkörébe tartoznak és a megyei vagy területi védelmi bizottságok dolgozzák ki azokat. Ezek elsősorban az előreláthatóan fenyegetett területeken, főleg atomerőművek közelében vannak részletesen előkészítve.