Egyre illatosabbak vagyunk, és feltámadt az értelmiség, elkezdtük venni a könyveket – vonhatjuk le az első következtetéseket a Központi Statisztikai Hivatal első két hónapra vonatkozó kiskereskedelmi gyorstájékoztatója alapján. Január, február slágertermékei ugyanis az „Illatszerek” és a „Könyv, újságcikk, papíráru és egyéb iparcikk” kategória alá tartoztak a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint. Az előbbi sor 6,5, utóbbi 6,2 százalékos növekedést mutat a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Közelebbről nézve persze árnyaltabb a kép, az illatszerek ugyanis elhanyagolható tételt jelentenek az összes költésen belül, a másik kategóriából pedig nem a könyvek, hanem az „egyéb iparcikkek” iránt volt kiugróan magas a kereslet. Az összkép mégis pozitívnak nevezhető, januárban ugyanis 0,1 százalékkal, februárban pedig 0,2 százalékkal költöttek többet a kiskereskedelemben, mint tavaly januárban és februárban. Hiába tűnik jelentéktelennek a növekedés, hosszú idő óta végre először bizakodhat a kiskereskedelem.
k_fn9_cikk_banner
Az adat ugyanis meglepően jó ahhoz képest, hogy igen kellemetlenül, két árrobbanással indult 2011. Rekordmagasságokat ért ugyanis el az üzemanyag ára, és részben világgazdasági folyamatok, részben a rossz tavalyi termés miatt látványosan drágultak az élelmiszerek is. A burgonya például 118, a liszt 63, a cukor 42 százalékkal került többe idén februárban, mint egy évvel ezelőtt. Ezek fényében akár meglepő is lehet, hogy a kiskereskedelem az év első két hónapjában nem csökkent, hanem - még ha minimális mértékben is -, de nőtt.

A legfontosabb kategória, a kiskereskedelmi eladások 47 százaléka élelmiszer vagy élelmiszer-jellegű, így meghatározó, hogy az üzletek forgalmának volumene 2011 februárjában 0,9 százalékkal, az év első két hónapjában pedig 0,6 százalékkal növekedett. Ez a növekedés azonban természetesen még nem elég arra, hogy a szektort megnyugtassa a válságadó kapcsán. „Fél-egyszázalékos növekedésből még nem termelhető ki a különadó mértéke” – magyarázza Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos egyébként optimista az adatokat látva. Felhívja ugyanis a figyelmet arra, hogy a KSH a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatokkal dolgozik, a valósághoz azonban közelebb áll, ha ezek nélkül vizsgáljuk a számokat. Így a januári kiskereskedelem már 1,6 százalékkal nőtt a tavalyi év első hónapjához képest – az üzemanyag nélkül. Ez a nagyon kicsi, de határozott növekedés pedig azt jelenti a főtitkár szerint, hogy a kiskereskedelem megkapaszkodott, az elmúlt évek folyamatos csökkenő időszakának vége.

bal_fn8_cikk_kapcsA kormány egyébként még ennél is optimistább, a költségvetésben ugyanis összesen 2,5 százalékos fogyasztásélénküléssel számolt (ennek mintegy felét adja a kiskereskedelem). Kis szerencsével még akár ez is összejöhet, januárban, februárban ugyanis fizetni kell még a fűtésszámlát, a forint pedig február óta erősödött, így némileg csökkentek a devizahitelesek terhei. Ha ez a tendencia nem fordul meg, a pluszpénz jó részét a lakosság a kiskereskedelemben hagyja majd.

De nemcsak innen került pluszpénz a lakosság zsebébe, hanem a személyijövedelemadó-csökkentés miatt is többet költhet az, akit ez érint. Kérdésünkre, hogy a januártól élő személyijövedelemadó-csökkentés hatása érezhető-e a kiskereskedelmi költés élénkülésén, az OKSZ főtitkára határozott igennel felelt: „Folyóáron számolva tavaly februárban 229 milliárd forintot költöttünk élelmiszerre, idén pedig 242 milliárdot. Az szja-csökkentéssel a vásárlóknál maradt pénz megjelent a piacon, részben ennek köszönhető a növekedés.” Az szja-csökkentés következtében idén mintegy 300 milliárd forinttal marad több az embereknél, a kiskereskedelem pedig a háztartások költésének nagyjából a felét teszi ki - szól az érvelés.

Ami a válságadók vásárlókra hárítását illeti, Vámos szerint csak a második félévben következhet be, abban az esetben, ha elmarad az első félévre várt kiskereskedelmi növekedés. Ha elmarad, akkor a második félév növekedése is veszélybe kerül, hiszen az akkori árakba már beépülhet válságadó. Ha így alakul, aligha lesz jövőre fogyasztásélénkülésre épülő gazdasági növekedés.