Kódolva vagyunk?

Figyelő
2011-04-20 14:34
Régi kérdés, hogy vajon örökölt tulajdonságaink, a génjeink határozzák meg, milyen emberek vagyunk, vagy a nevelésnek, a környezetnek van ebben döntő szava? Erre keresik a választ a Mindentudás Egyetemén.
2003-ban ünnepeltünk: úgy tűnt, hogy áttörés történt az emberi gyógyászatban. Elkészült az emberi genomszekvencia, és azt hittük, hogy hamarosan kezdődhet a személyre szabott orvoslás. Valójában ennek feltételei most, egy évtizeddel később alakultak ki az új tudományos felfedezéseknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Megismertük a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok jelentőségét is. A genomikai és epigenetikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba.

A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz, így a jogi szabályozás jelentősége is felértékelődött. Falus András „Öröklődés és életmód a 21. században” című előadása a személyre szabott orvoslás és a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok világáról szól a Mindentudás Egyetemén. Az előadást 2011. április 25-én az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.









Either scripts and active content are not permitted to run or Adobe Flash Player version
10.0.0 or greater is not installed.






bal_fn8_cikk_kapcsFalus András a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatója, az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe az immungenomika és a bioinformatika. Újabban az epigenetikai szabályozás, valamint a mikroRNS-ek génhálózati mechanizmusa felé fordult a figyelme. Korábban a Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Immunológiai Bizottságának elnöke volt. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a dániai Odense Egyetemen (1980-81), a bostoni Harvard Orvosegyetemen (1984-86) és az Oszakai Egyetemen (1989). Falus András rendezte az első Immungenetikai Világkongresszust (2004) és az első Nemzetközi Immuninformatikai konferenciát (2006) is. Alapító tagja a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.k_fn9_cikk_banner
Genomika: a finomhangolás tudománya

Mi szabja meg sorsunkat: a génekben kódolt biológiai tulajdonságok, vagy az életkörülményeink? A genetika „őskorában” az öröklődést tartották meghatározónak, a Falus András előadásához kapcsolódó filmből azonban kiderül, hogy jókora szerepe van a környezeti – epigenomikai – hatásoknak is. Több – akár több száz, ezer – gén összehangolt vizsgálata forradalmasítja a genetikát. Elvezethet az emberi viselkedés megértésétől kezdve a személyre szabott gyógyításig. Az filmet 2011. április 26-án az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.

Beszélgetés a genomikáról

Az emberi genomszekvencia megismerése nem csak az orvosi gyakorlatban hozott gyökeres változásokat, hanem számtalan etikai és jogi kérdést is felvetett. Ezekre keres választ a genomika alkalmazásáról szóló kerekasztal-beszélgetés. A beszélgetést 2011. április 27-én az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.

A részletekről és a Mindentudás Egyetemének programjáról ide kattintva olvashat.