Erről Mogyorósi Dorottya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsadója beszélt az európai betegjogvédelmi nap alkalmából rendezett konferencián hétfőn, Budapesten.
A szervezet felállásának még nincs konkrét időpontja, de a tervezet már a közigazgatási egyeztetések utolsó fázisában van – közölte a főtanácsadó. A konferencián tartott előadásában elmondta: az OBDK-ban dolgoznának a betegjogi képviselők, akiknek a feladata a betegek tájékoztatása és a betegpanaszok fogadása. Ezzel egykapussá válna az ügyintézés és így nem vesznének el a betegek – tette hozzá.k_fn9_cikk_banner

Az új intézmény ezen felül egy nemzeti kapcsolattartó pontot is jelentene az egészségügy szereplői között. Továbbá a bezárt vagy bezárás előtt álló egészségügyi intézmények dokumentációjának is az OBDK lenne a "gazdája". A jelenlegi egészségügyi vezetés prioritásként kezeli a betegjogvédelmet – hangsúlyozta a főtanácsadó. Hozzátette, hogy a szaktárcának köszönhetően az egészség megőrzéséhez való jog helyett a testi, lelki egészséghez való jog került az alkotmány tervezetének végleges szövegébe is. Emellett a közelmúltban elfogadott, határon átívelő betegjogi direktíva elfogadása is fontos előrelépés a betegjogvédelem jövőjében – közölte a főtanácsadó.

Mogyorósi Dorottya emlékeztetett arra, hogy a betegeknek nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, ilyen például az együttműködés kötelezettsége. Ennek egyik alappillére az orvos és a beteg közti bizalom. Fontos a megfelelő orvosi tájékoztatás, de nem elég, hogy a beteg megértse, el is kell hinnie, amit orvosa mond – hangsúlyozta. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programjának vezetője egy 2010-ben, 20 európai országban végzett felmérés eredményei alapján azt mondta, a betegállapot romlásának egyik fő oka, hogy a beteg nem jut elég információhoz, illetve későn jut kezeléshez.

A felmérésben azt vizsgálták, hogy az országokban mennyire valósul meg az Európai Betegjogi Charta által előírt 14 jog. A 20 ország között Magyarország a 19. helyen végzett, a vizsgált országok közül csak Ciprust előzzük meg a betegjogok területén.
Magyarország a várakozási idők tekintetében is rosszul áll. Ez magába foglalja mind a gyógykezelés, mind a diagnózis felállításának késedelmét. Ugyanakkor például a kemoterápiára való várakozást illetően kiváló eredményt kapott Magyarország. Emellett jó eredményeket kaptunk még a titoktartáshoz való jog, valamint az egyéniesített kezeléshez való jog érvényesülésében is.

Oberfrank Ferenc, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (Motesz) Etikai Bizottságának elnöke is kiemelte, hogy a betegjogok elsősorban az orvos és beteg kapcsolatában jelentkeznek. "A beteg joggal várja el azt, hogy tájékozottan dönthessen" – hangsúlyozta az elnök. Ennek kapcsán viszont rámutatott arra a – már nem csak az Egyesült Államokban megfigyelhető – problémára, hogy a finanszírozó vagy a szolgáltató sokszor bizonyos feltételeket ír elő az orvosok számára, például arra vonatkozóan, hogy milyen gyógyszereket alkalmazzon. Tehát ilyen tekintetben a betegjogok érvényesülése attól is függ, hogy az orvosnak mennyire valósul meg a szabad ellátáshoz való joga - tette hozzá.