Baráti társaságban árulta el januárban egy fővárosi bíró, hogy életében most először aggódik az egzisztenciájáért. „Elképzelhető, hogy újrapályáztatják a bírói helyeket, s korántsem biztos, hogy nyerek. De ha mégis, szakmai álláspontommal kisebbségben maradhatok az új összetételű ítélkező tanácsban” – vetítette előre a jövőt. Pedig január elején még semmit nem lehetett tudni az új alkotmány szövegéről, sem arról, hogy a Fidesz módosító indítványt nyújt be az alaptörvényhez, amellyel „kilövi” a bírói kar csúcsvezetőit. Szakmai körökben azonban már hónapokkal ezelőtt sok mindenről suttogtak.

Az új alaptörvény végül nem állította vissza az Alkotmánybíróság jogkörét, nem említi az ítélőtáblákat, sem a bíróságok önigazgatási szervét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot – mindezzel a bírói függetlenség kerül veszélybe. Erre a Transparency International is figyelmeztetett. Igaz, a bírói helyek újrapályáztatásáról egyelőre nincs szó. A jelenlegi Legfelsőbb Bíróság helyett azonban a jövőben a Kúria működik – az a szerv, amely annak idején a második világháború végéig állt a bírói szervezeti hierarchia tetején. Az alaptörvény kimondja, hogy a bíróságoknak tekintettel kell lenniük a költségvetés helyzetére, ami súlyosan korlátozza a szabad bírói mérlegelés jogát. A kegyelemdöfést pedig a kormánypárt azzal a módosító indítvánnyal adta meg, amely szerint a bírák szolgálati jogviszonya a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, azaz jelenleg 62 éves korig tart. A ma érvényben lévő szabályok alapján 70. életévük betöltéséig dolgozhatnának.

Baka András a Parlamentben. Fotó: MTI

Így jövő januártól a harmadik hatalmi ág legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező bírái, a megyei és táblabírósági elnökök többsége távozni kényszerül. Mintegy 270 ember, a 2900 fős bírói kar közel egytizede. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke két hete még azt nyilatkozta a sajtónak, nem csomagol, szerinte senki nem tervezi az elmozdítását, a kabinetnek nincs ilyen szándéka. A héten azonban az ominózus módosítást már ő is politikai támadásként értékelte. A miniszterelnökhöz írt levelében leszögezte: „A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.”

TISZTOGATÁS. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint efféle tisztogatás utoljára 1945-ben volt, s egyértelmű, hogy a Fidesz elküldte a „selyemzsinórt” a harmadik hatalmi ágnak. A bírósági vezetők testületileg is írtak a kormányfőnek, az Országgyűlés elnökének, s az összes parlamenti képviselőnek, hogy fontolják meg e döntést, ám a kormánypárti honatyák megszavazták a módosítást. Lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő bírák szerint mindenki számára egyértelmű, hogy a passzus nem a fiatalítás szándékával született. A kormány részéről Lázár János frakcióvezető azt hangsúlyozta, az általános öregségi nyugdíjkorhatárt kívánta a kormány érvényesíteni. Magyarázatát azonban a bírák nem tartják hitelesnek. Azért is kilóg a lóláb, mert tavaly Orbán Viktor főtanácsadója miatt módosították a kormánytisztviselői törvényt, s lehetővé tették, hogy az akkor 72 éves Szapáry Györgyöt kinevezhessék washingtoni nagykövetnek. (Úgy tudjuk, végül az ügyészek sem ússzák meg, ők sem dolgozhatnak 70 éves korukig, az erről szóló módosítást a jövő heti végszavazás előtt fogadja el a parlament.) A mai negyvenes, ötvenes generáció talán örül, hogy az idősebbek félreállnak előlük, így felfelé léphetnek a ranglétrán. Összességében mindenesetre az ilyen húzások nyilván kényszerű igazodást váltanak ki a bírói karban.

A kormánypártok azt hangoztatják, kifogástalan alaptörvény születik, amelynek egyik legnagyobb erénye, hogy a történelmi Magyarország értékeire épít, s megakadályozza az állam eladósodásának növekedését, a nemzeti vagyon elherdálását. Ugyanakkor azonban az új alkotmány hatályba lépésével csökkennek a szociális jogok, eltűnik a munkához, lakhatáshoz, szociális- és egészségügyi ellátáshoz való jog, illetve ezek némelyikét kötelezettségek teljesítéséhez kötik. Nem szerepel a szövegben például a társadalombiztosítás fogalma, valamint az anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátás. Helyette csak törvényben meghatározott támogatásról szól az alaptörvény.

Azt, hogy mindez mit jelent a hétköznapi életben, ma alig három tucat alkotmányjogász érti, ám közülük is csak kevesen szólalnak meg. Alig esik szó arról, hogy vége a széleskörű állami gondoskodásnak. Helyette kevéssé fajsúlyos kirakat-ügyek uralják a közbeszédet, például az önvédelem jogának megerősítéséről, a forint mint hivatalos pénznem törvénybe iktatásáról, a szülőtartásról vagy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről. Utóbbi törvénybe iktatása ráadásul ellenkezik a modern európai jogfejlődéssel.

NÉPSZAVAZÁS NÉLKÜL. Az MSZP jelezte, képviselői nem esküdnek fel az új alkotmányra. Az LMP is mindvégig támadta a készülő alaptörvényt; legutóbb Schiffer András az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése miatt tiltakozott, mert ezzel ismét elvész egy intézményes fék a hazai jogállami rendszerből. Nem lesz, aki az állam túlzott titkosítási törekvése ellen fellépjen. A Jobbik retorikája sem volt túl baráti: Dúró Dóra szerint a rákosista alkotmányt majd egy orbánista váltja. A párt külön sérelmezte, hogy a Fidesz leszavazta azt az indítványát, amely szerint népszavazás erősítse meg az alaptörvény elfogadását.

Parlamenti forrásaink szerint azonban nincs az a külföldi médiavihar vagy belföldi tüntetés, amely megakadályozhatná, hogy az Országgyűlés április 18-án megszavazza az alaptörvényt. Pedig a héten egymást érik a demonstrációk. Schmitt Pál köztársasági elnököt is felszólították civilek és ellenzéki pártok, hogy ne adja aláírását ehhez a törvényhez, ám aligha várható, hogy ne üsse rá a pecsétet a beharangozott időpontban, húsvét hétfőn. Fideszes és LMP-s parlamenti körökből úgy tájékozódtunk, hogy a kormánypártok tagjai sem egyöntetűen büszkék erre a műre, s részben emiatt nem szerepel a törvény végén az azt megszavazó országgyűlési képviselők neve.

Az év második felében több tucat kétharmados jogszabályt alkotnak majd, s mint egy fideszes képviselő fogalmazott, ezzel befejeződik az 1989-ben megkezdett rendszerváltás. A politikai meccs ugyanakkor nem ér véget, az EU több testülete, köztük a Velencei Bizottság is vizsgálja a magyarországi alkotmányos állapotokat.