Az ügyvezető elnök azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy a hétvégén a sajtóban nyilvánosságra került a Semjén Zsolt által aláírt, és a vidékfejlesztési miniszterhez címzett levél, amelyben a KDNP elnöke - aki a vadászati védegylet elnöke is - egy sor védett állatfaj - elsősorban madarak - vadászhatóvá tételét javasolta.

Pechtol János közleményében kifejtette: nem ördögtől való, hogy egyes fajok státusát időről időre felülvizsgálják, és ha szükséges, védelmüket erősítik, vagy megfelelő állománynagyság esetén a védelem csökkentését határozzák el, illetve hasznosíthatóvá teszik. A szabályosan folytatott és ellenőrzött vadászat tulajdonképpen aktív természetvédelem. Természetesen egy faj korlátozott vadászhatóvá tétele, vagy indokolatlan védelmének feloldása és ellenőrzött hasznosítása nem jelenti a faj kipusztítását - tette hozzá.

Felhívta figyelmet arra is, hogy egyes védett fajok komoly gazdálkodási gondokat okoznak. Ez a helyzet például a seregéllyel és a kormoránnal, a kanadai ludat pedig a tíz legveszélyesebben terjeszkedő nem őshonos madárfaj között tartják számon a madarászok.

Az Országos Magyar Vadászkamara az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében szintén kiállt Semjén Zsolt programja mellett. Feiszt Ottó, a vadászkamara elnöke közölte: "az 1400 vadgazdálkodási egység és a több mint 57 ezer magyar vadász többségének nevében kijelentjük, hogy egyetértünk a Védegylet elnökének törekvéseivel, és programjának megvalósításában támogatjuk".
k_fn9_cikk_banner
Nem lehet megengedni, hogy a több évtizedes védelem miatt túlszaporodott egyes szárnyas és szőrmés ragadozók a vadászható, sőt a védett fajok állományában olyan károkat okozzanak, melyek következtében azok a kipusztulás szélére sodródhatnak. Ezért kérte a vidékfejlesztési minisztert a védegylet elnöke, hogy vizsgálják felül egyes ragadozó fajok védettségét. Ha ez nem történik meg, akkor néhány éven belül a szürke fogoly után a fácán és a mezei nyúl fennmaradása is veszélybe kerülhet - olvasható a vadászkamara közleményében.