Kényszervágás

Olyan az önkormányzatok helyzete, mint azé a lóé, amellyel hegyet szántatnak, de soha nem etetik meg, s mindenki csodálkozik, miért pusztult éhen. E hasonlattal egy jobbikos politikus, Csanádi Gábor Ferenc élt, annak kapcsán, hogy az új alkotmány kidolgozásával egy időben folyik az önkormányzati rendszer átalakítása, ám annak szerinte nem pénzügyi Kánaán lesz a vége, hanem az önkormányzati hatáskörök brutális átrendezése. Az elmúlt hetekben csepegtetve kerültek információk nyilvánosságra arról, mit tervez a kabinet. Lapunk úgy tudja, hivatalos szakmai egyeztetés mindezidáig egyetlen önkormányzati érdekképviseleti szervezettel sem kezdődött – igaz, a Fidesz nem akarja elsietni az átalakítást.

Debreceni utcakép. A város polgármestere szerint az átalakítás során külön kell kezelni azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80–90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. Fotó: Kalló Iván ELTÉRŐ ÉRDEKEK. Kapkodni azért sem akar a kormánypárt vezetése, mivel a települések túlnyomó többsége fideszes irányítású, s ahányféle önkormányzat (megyei, megyei jogú városi, kisvárosi, kistelepülési), annyiféle érdek. A járási rendszer csak 2013-tól lépne életbe, az a szabály pedig, hogy polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, 2014-től. Az önkormányzatok gazdálkodását, hitelfelvételét érintő regulák azonban – kormányzati forrásaink szerint – már 2011 júliusában debütálhatnak, miután júniusban a parlament elé kerül az erre vonatkozó közpénzügyi módosító javaslat.

A legnagyobb vitát politikai és szakmai berkekben két passzus váltotta ki az elmúlt napokban.

Részletek a friss, csütörtöktől kapható Figyelőben.

<#zaras_figyelo#>Az egyik: az alkotmánytervezetben nem szerepel, hogy „a településeket megilleti az önkormányzat-alakítás joga”. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a kis, életképtelen falvakban három év múlva már ki sem írnak helyhatósági választásokat. Egy elejtett államtitkári megjegyzés is erősítette a gyanút, hogy a kistelepüléseken nem lesznek választott képviselőtestületek. Tállai András belügyi államtitkár ugyanis azt nyilatkozta korábban, hogy azokat akár választott elöljárók is vezethetik, képviselőtestület nélkül. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára lapunknak nyilatkozva viszont emlékeztetett arra, hogy nem vadonatúj ötlet az önkormányzati rendszer átalakítása, a helyhatóságok számának csökkentése közel tizenöt éve napirenden van. Csakhogy a kis önkormányzatok kiiktatásával, integrációjával makroszinten nem lehet igazán sokat megtakarítani. A mintegy 3200 önkormányzat felében ugyanis már ma sem működik hivatal.

Szintén riadalmat keltett a kistelepülések jövőjéért aggódókban a Széll Kálmán Terv angol nyelvű változata, amelyben az szerepel, hogy drasztikusan centralizálni kell a falvak önkormányzatait. Ez vagy azt jelenti, hogy feladataikat kötelező társulások formájában kell ellátniuk, vagy azt, hogy számos településen nem is működnek a jövőben helyhatóságok. A Gémesi György vezette Magyar Önkormányzatok Szövetsége viszont arra emlékeztette a Fidesz képviselőit, hogy ellenzékben éppen a kis falvakért tüntettek, most pedig a tanácsrendszerből ismert település-összevonásokra készülnek. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a múlt héten a vita kapcsán csak azt hangsúlyozta: az átalakítás során külön kell kezelni azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80–90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A többi, mintegy 2800 kistelepülés esetében viszont érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják iskoláikat az államnak, vagy hogy társulás keretében lássák el a feladataikat.

300. A 3177 település közül ennyinek van 50 millió forintot meghaladó iparűzésiadó-bevétele.

76. Mindössze ennyi város tesz szert iparűzési adóból 1 milliárd forintnál nagyobb összegre (köztük Győr, Székesfehérvár, Szeged, Pécs, Miskolc és a fővárosi kerületek).

A fentebb említett, vihart kavaró javaslatok közül a második éppen az alapfokú oktatás biztosításának újragondolására vonatkozik. Eszerint a jövőben a pedagógusok bérét az állam biztosítaná, s – igaz, az önkormányzatokkal egyetértésben – a megyei kormányhivatalok neveznék ki az iskolaigazgatókat. A tervek szerint mintegy 300 járás alakul, aminek a költsége 100 milliárd forintra rúg. Az önkormányzatoktól átvenni szándékozott feladatok állami ellátása további évi 450 milliárdot igényel, ennek forrását a kormány a helyi adók központi költségvetésbe való becsatornázásával teremtené elő. Jelenleg iparűzési, idegenforgalmi és gépjárműadó formájában a települések összesen közel 600 milliárdot szednek be évente.

<#zaras_figyelo#>NEM ELÉG AZ EBADÓ. Zongor Gábor egyébként úgy véli, a járások létrehozása nem rossz irány, de csak akkor, ha minden településen lesznek a járási hivatalnak olyan „végpontjai”, azaz ügyintézői, akik segítenek az állampolgárok ügyeinek elrendezésében. A TÖOSZ elnöke szerint, ha elveszik a nagy adóbevételeket a településektől, a megmaradó feladatok finanszírozására nem lesznek elegendőek a különböző kisadókból (ebadó, füstadó, kommunális adó) befolyó összegek.

Tervezett változások
Önkormányzatok várhatóan nem szűnnek meg, de hatósági-államigazgatási (okmánykiadási, építéshatósági, gyámügyi) feladataik átkerülnek a járásokhoz és a megyei kormányhivatalokhoz

Az alapfokú oktatási intézmények kettős irányítás alá kerülnek; a pedagógusok bérét az állam fizeti, az iskolaigazgatókat a kormányhivatalok nevezik ki (kórházfenntartás csak akkor kerül el a településtől, ha azt maga kéri)

Állami jóváhagyás kell az önkormányzatok kötelezettségvállalásaihoz, kölcsönfelvételeihez

Csökkenő feladataikra hivatkozva forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól, így az iparűzési, az idegenforgalmi és a gépjárműadó címén befolyó bevételeket

Polgármester 2014-től nem lehet országgyűlési képviselő

Nagy adósságot felhalmozó városok polgármestere és önkormányzati képviselői nem indulhatnak a következő választáson, a képviselőtestületet egy adósságszint elérése után automatikusan feloszlatnák (egyébiránt a leginkább eladósodott nagyvárosok – köztük Debrecen, Pécs, Hódmezővásárhely, illetve a fővárosi V. kerülete – ma fideszes vezetésűek)

A Fidesz politikusai megkeresésünkre nem kívánták értékelni a tervezetet. Az MSZP részéről eddig a legmarkánsabban Lamperth Mónika ex-belügyminiszter, a párt közjogi kabinetjének vezetője szólalt meg, aki szerint hatalomkoncentráció zajlik. Nyílt és éles kritikát a tervekkel szemben leginkább a Jobbik fogalmazott meg. A helyi képviselőtestületekben éppen csak a lábukat megvető jobbikosok ugyanis attól tartanak, hogy a kiüresített, településüzemeltetési és -fejlesztési technikai feladatok ellátására „degradált” önkormányzatok aligha tudnak meghatározó tényezők lenni a helyi politikában. Egy lapinterjúban Csanádi Gábor Ferenc, a párt Pest megyei frakciójának vezetője arról számolt be, hogy nemcsak a független polgármesterek által vezetett, hanem fideszes önkormányzatok is a lázadás szélén állnak. Több száz településről tud, ahol hamarosan tüntetéseket szerveznek a kormány ellen.

HITELSTOP. A nagyvárosok, amelyeket szinte kivétel nélkül fideszes polgármesterek irányítanak, óvatosan tiltakoznak. Cseppet sem tetszik nekik, hogy nagy bevételi forrásaik – köztük az iparűzési adó – bekerüljenek a közös állami kalapba. Burkolt ellenállást tükrözött Cser-Palkovics András székesfehérvári és Rogán Antal fővárosi V. kerületi polgármester erre vonatkozó megszólalása is.

A települések egy része tart attól a kormányzati elképzeléstől is, amely szerint a jövőben kizárólag az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül vehetnének fel hitelt, s ehhez állami engedély kellene. A TÖOSZ főtitkára szerint ez indokolatlanul korlátozná az önkormányzatok gazdálkodásának szabadságát.

A kormányzati szándék azonban érthető, hiszen a központi büdzsé és a társadalombiztosítási alapok súlyos pofont kaptak a helyhatóságoktól azáltal, hogy az utóbbiak GDP-arányos hiánya tavaly 0,9 százalék volt. Így az eredetileg 3,3 százalékra belőtt államháztartási deficit ennyivel túlszaladt. A kormányzat meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok kötvénykibocsátással, hitelfelvétellel finanszírozzák a működési feladataikat.

Falu a magasból. Olyan félelmek is megfogalmazódnak a kormányzati tervek kapcsán, hogy a kis, életképtelen településeken három év múlva már ki sem írnak helyhatósági választásokat. Fotó: H. Szabó Sándor

A nagyságrendileg 1000 milliárd forint értékű hitelállományt maguk előtt görgető önkormányzatok további eladósodásának megakadályozását információink szerint legfőképpen a belügyi tárca szorgalmazza. A lépés várhatóan csak belföldön vált majd ki tiltakozást, hiszen határainkon kívül számos példa akad hasonló konstrukcióra. Ilyen például a brit rendszer, de a lengyel is, ahol a „helyi számvevőszék” dönthet az önkormányzatoknak folyósítandó hitelekről. Az Egyesült Államok számos szövetségi államában törvény szabályozza, hogy egy önkormányzat csak kiegyensúlyozott költségvetést fogadhat el, s kizárólag fejlesztési céllal adósodhat el.

A Figyelőt kormányzati források úgy tájékoztatták, hogy az ötletet Pleschinger Gyula, az ÁKK nemrég kinevezett új vezetője dobta be az államapparátusi köztudatba, s úgy tudjuk, némileg meg is lepődött azon, hogy elképzelése ilyen gyorsan támogatásra lelt. Az ÁKK eddig csak az állami garanciával felvett hiteleknél kapott szerepet tanácsadóként és/vagy szervezőként. Az új elképzelés szerint viszont az önkormányzatok mellett minden más állami vállalat hitelfelvételében is közreműködhetne. Az intézmény ezt könnyűszerrel megoldhatná, hiszen éves kibocsátási tervében néhány tízmilliárd ide vagy oda igazán nem nagy tétel. Az adott önkormányzatok, illetve állami vállalatok viszont feltehetően sokkal olcsóbban juthatnának hitelekhez. Az ÁKK-nak azonban nincs országos szervezete, s nem feltételezhető, hogy a jövőben ennek kiépítésén munkálkodna. Így az sem valószínű, hogy ez az intézmény döntene majd az önkormányzati hitelek jóváhagyásáról. Sokkal esélyesebb, és logikusabb is lenne, ha az országos hálózattal rendelkező Magyar Államkincstár töltené be ezt a funkciót. Ezzel a megoldással egyébként némileg kikerülne a politikai befolyás alól a folyamat. Igaz, még az sem kizárt, hogy végül a kormányhivatalok kezébe kerül a döntés joga, ami éppenhogy nagyon erős politikai elemet vinne a rendszerbe.