Eltérő ütemben hagyják maguk mögött a válságot a közép- és kelet-európai országok, ami meglátszik a felső vezetők jövedelmein is. A Hay Group nemzetközi tanácsadó cég először készített topmenedzseri jövedelemszint-felmérést külön erre a régióra, amely bár felzárkózóban van, lemaradása így is tekintélyes Nyugat-Európához viszonyítva. Az eredmények 296, a térségben meghatározónak tartott cég adatait tükrözik.

LEMARADÁS. Az országok közötti különbségeknél (lásd a térképet) rögtön szembetűnik a magyar topmenedzserek lemaradása: a régiós átlagjövedelem 83 százalékára számíthatnak. Náluk gyengébb pozícióban csak ukrán, lett és litván kollégáik vannak. Az országok fejlettségéhez képest feltűnő a lengyel és a román felső vezetők kitűnő jövedelmi pozíciója. Mirka Straathof, a Hay Group közép- és kelet-európai javadalmazási üzletágvezetője szerint Lengyelország esetében két fő tényező magyarázza ezt a helyzetet. Egyrészt ez az egyetlen gazdaság a térségben, amely a válságban is növekedni tudott, másrészt a piac méretének köszönhetően sok multinacionális vállalat ott hozta létre regionális központját, az ezekben elérhető fizetések pedig felfelé húzzák az átlagot.

Románia helyzete még különösebb, hiszen a válság Magyarországnál is keményebben érintette, lassabb a kilábalása is, az egy főre vetített GDP pedig a magyarországinak nagyjából a kétharmada. Csakhogy a román menedzserek sokkal mobilabbak, mint a magyarok, külföldre is szívesen mennek, így áldozni kell a megtartásukra. Emellett az igényekhez képest szűkös a kompetens csúcsvezetők felhozatala, az igazán jókat csak nagyon versenyképes kompenzációs csomaggal lehet megnyerni.

A magyar topmenedzserek jövedelmének nemcsak a nagysága, az összetétele is eltér a régióban jellemzőtől. Az alapfizetéseket tekintve csak az átlag 80 százalékát kapják, ezen a részvényopciók és a bónuszok javítanak valamelyest.

BÉREK ÉS ADÓK. Tavaly a magyar topvezetők lengyel vagy román társaikhoz képest az alapbér arányában nagyobb összeget, annak 29 százalékát vehették volna fel célprémiumként, de a ténylegesen kifizetett 21 százalékos bónuszarány végül nagyjából megegyezett a három országban. Ebből is látszik, hogy a tavalyi még küzdelmes év volt a magyar gazdaságban. Olyan menedzser azért kevés van, aki egyáltalán nem kapott jutalmat; a pénzügyi szektorban és az autóiparban találni erre néhány példát.

<#zaras_figyelo#>A magyar vezetők az idén átlagosan 3,4 százalékos alapbér-emelésben részesülnek. Az átlagosnál alacsonyabb érték jórészt az adóváltozásoknak tudható be, és elmarad a Hay Group tavaly közzétett 4,2 százalékos várakozásától. „A vállalatok még mindig óvatosak, kivárnak, részben a gazdaságpolitikai változások miatt” – mondja Jakabos Tünde, a Hay Group magyarországi vezetője. Emellett sokan figyelembe vették az adóváltozás nettó bérekre gyakorolt hatását, és a magasabb keresetűeknél kisebb emeléssel kompenzáltak. Összességében a magyar topmenedzserek 79 százalékának emelkedett az idén az alapfizetése, ami jóval kedvezőbb arány a regionális 48 százaléknál. A térségben ráadásul 11 százaléknak egyenesen bércsökkentést kellett lenyelnie – főként a Baltikumban –, ami Magyarországon nagyon ritkán fordul elő.

Hazánkban is megfigyelhető az a globális trend, hogy a teljes javadalmazási csomagon belül nő a változó elemek nagysága. A Hay Group régiós vezetője szerint a vállalatok megérezték sérülékenységüket a válságban, nem akarnak többé olyan helyzetbe kerülni, hogy csökkenő forgalom mellett kelljen kigazdálkodniuk nagy összegű fix fizetéseket.

A hosszú távú ösztönzők továbbra sem túl népszerűek, a megkérdezett vállalatok 22 százaléka rendelkezik erre vonatkozó tervvel. Ennek részben az az oka, hogy a menedzserek általában az anyavállalat részvényeiből kaphatnak, és a feltételek is ennek a teljesítményéhez kötöttek, amire viszont egy régiónkban működő leányvállalatnak nincs túl nagy befolyása. Másrészt a párévenkénti munkahelyváltásban gondolkozóknak sem vonzó ez az alternatíva a készpénzzel szemben.

Az egész térségben nagyjából ugyanazon szektorok felső vezetőit fizetik meg kiemelkedően, mint Magyarországon. A menedzserek és az alacsonyabb beosztotti munkakörben dolgozók fizetése közti hatszoros különbség igen jelentős Nyugat-Európához képest, e tekintetben hazánk a világ húsz legkevésbé egyenlő országának egyike. Ráadásul nettó értelemben a januári adóváltozás még szélesebbre nyitja az ollót. A különbségek a magyar férfi és női csúcsvezetők bérei között is jelentősek. A legnagyobb hátrányban a bónuszok terén vannak a nők, akik átlagosan feleannyit sem kapnak ilyen címen, mint férfi kollégáik.