Szokatlan szerepbe kényszerült Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára, amikor az LMP-s Scheiring Gábor interpellációjára válaszolva védelmébe vette a Magyar Posta egyik tenderét. Az állami tulajdonú vállalat egyszereplős, meghívásos pályázaton választotta ki a Jet-Sol Kft.-t az Integrált Posta Hálózat (IPH) szoftveres támogatására, amelyért a szállító három év alatt közel 1,8 milliárd forintot kap. A cég többségi tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett társaság, a West Strand Holdings Limited.

Bár Fónagy személyesen nem vett benne részt, a Fidesz legutóbbi ellenzéki évének egyik legerőteljesebb kommunikációs manővere az „offshore-lovagok” (Bajnai Gordon miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök) elleni verbális offenzíva volt. A muníciót részben olyan cégek szolgáltatták, amelyek ugyanarra a címre voltak bejelentve, mint a West Strand.

ALAPHÁLÓZAT. A szóban forgó informatikai alkalmazáscsomag, az IPH rendkívül fontos, országszerte használják a postai és pénzforgalmi szolgáltatások ellátásához. Közel 5700 munkaállomáson fut a szoftver, és ez a rendszer működik a feldolgozóközpontokban és logisztikai bázisokon is. Kifejlesztésére 1999-ben kapta meg a megbízást az amerikai tulajdonú Unisys Kft. A vállalat egy már létező szoftvert dolgozott át a Magyar Posta igényei szerint, és egy évtizeden keresztül tartotta karban, fejlesztette tovább.

Az állami vállalat közleménye szerint a társaságot 2009 októberében arról tájékoztatta a Unisys és a Jet-Sol, hogy az utóbbi alkalmazásába kerültek a Unisys azon munkavállalói, akik a postával kötött keretszerződés teljesítésében működtek közre. Emellett rögzítették, hogy már a Jet-Sol van birtokában az IPH továbbfejlesztéséhez és támogatásához szükséges jogoknak, forráskódoknak, szakértelemnek.

A Figyelő mindkét társaságot megkereste az ügylet hátterét firtató kérdéseivel. Megyesi József, a Unisys kereskedelmi igazgatója annyit közölt, hogy a Jet-Sol az alvállalkozójukként vett részt az IPH-projektben, az új pályázat során pedig a posta közvetlenül e céggel szerződött. Johancsik Tibor, a Jet-Sol ügyvezetője, egyben a West Strand kézbesítési megbízottja a kérdéshez csak lazán kapcsolódva azt írta, hogy minden ügyfelük esetében másoktól, így a Unisys Kft.-től is függetlenül végzik munkájukat. Lapunk forrásai azt valószínűsítik, hogy a Unisys egyes, nem csak a Magyar Postához kötődő tevékenységeinek alaposan megfontolt átadása történt meg, de ezzel kapcsolatban az érintettektől nem sikerült információt kapnunk. A két társaság között kimutatható a személyi kapcsolat.

A szövevényes történet további részletei a 2011/14. Figyelőben.

<#zaras_figyelo#>Johancsik egy ideig a Unisys kereskedelmi igazgatójaként dolgozott, ekkor főnöke Fekete Gábor volt, aki 1993 és 2007 között vezette a céget ügyvezető-vezérigazgatóként.

Fekete a családi cégén keresztül közösen tulajdonolja Johancsikkal (aki szintén egy saját vállalat révén van jelen) a tavaly januárban a Jet-Sollal azonos címre alapított Borasco Informatikai Kft.-t. Ennek Johancsik egyben az ügyvezetője is. A személyi és székhely-átfedés biztosan lényeges, de az adatok nem bizonyítják azt a feltételezést, hogy a Jet-Sol mögött sejtett üzleti potentátok mellett Johancsik és Fekete is haszonhúzó. A Borascóban tulajdonos még egy ciprusi offshore vállalat, valamint a volt wallisos Nagy György cége, a Ho-Me 2000 Kft. is.

A történtek után a Posta szerint a kizárólagos jogok védelme, valamint a műszaki-technikai sajátosságok miatt jelenleg csak a Jet-Sol képes az IPH szoftverének támogatására és fejlesztésére. A vállalat a mostani beszerzést megelőzően kötelezően kikérte a Közbeszerzési Döntőbizottság véleményét, s e hatóság – elfogadva a társaság érveit – jóváhagyta a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást, amelynek így egyedüli meghívottja a Jet-Sol volt.

A Magyar Posta a mostani megállapodás erényei között tartja számon, hogy a korábbi évekhez képest sikerült 12 százalékkal mérsékelni az árat, ráadásul ezért több szolgáltatást kap, kedvezőbb feltételekkel. Ugyanakkor új informatikai stratégiája jegyében az állami vállalat fokozatosan csökkenti, illetve meg akarja szüntetni az örökölt szállítói függőséget. A Figyelő forrásai ennél határozottabban fogalmazták meg, hogy a Posta szívesen szabadulna a Jet-Soltól, de az azonnali kiváltása túl sokba, új rendszer vásárlása 10 milliárdnál is többe kerülne. A szerződésből való kilépésre mindenesetre féléves határidővel lehetőség van. Az IPH használati értékéről egyébként megoszlanak a vélemények, de azt senki sem vitatja, hogy az alapfeladatát ellátja.

ÁRNYAK. A történet legizgalmasabb kérdése az, ki a milliárdos nyereséggel működő Jet-Sol végső tulajdonosa. A cégben 2007-ben jelent meg az első ciprusi cég, a Frelesia Investment, majd egy évre rá a West Strand Holdings. A két társaság ugyanarra a limasszoli címre van bejegyezve, amely megegyezik számos, a Wallis Zrt.-hez kötődő társaság székhelyével. (Ez ugyanakkor nem bizonyít tulajdonosi kapcsolatot, az adóoptimalizálási tanácsadók rengeteg offshore-céget szoktak ugyanoda bejelenteni.) A Jet-Sol tulajdonosi szerkezete egy évvel ezelőtt rendeződött át: a Frelesia eltűnt a képből, és bekerült a helyére a már említett Ho-Me 2000 Kft. Utóbbi a Wallis-alapító, ottani érdekeltségétől 2005-ben megváló Nagy Györgyé.

Johancsik válasza szerint a Jet-Sol 75 százalékos tulajdonosa a West Strand, a fennmaradó rész a pénzügyi befektetőként jelen lévő Ho-Me 2000 Kft.-é. Hozzátette, hogy a Frelesia tulajdonosa is Nagy György volt, „a váltás egy technikai eljárás eredménye”. Bár Nagy a wallisos vonalat látszik erősíteni, forrásaink szerint a magyar gazdaság nála sokkal fajsúlyosabb szereplőit kell keresni a végső haszonélvezők között. Ebben az esetben az offshore tulajdonlás nem csak az osztalék utáni adófizetés minimalizálására szolgál, az összeférhetetlenség elrejtése ennél is nagyobb súllyal esik latba. Johancsik nem közölt semmit a West Strand hátteréről, de a válasza szerint a Jet-Sol tulajdonosai körében nem található senki a cég ügyfelei vagy azok vezetői közül. A Magyar Posta felvetésére, miszerint az átlátható tulajdonosi szerkezet megkönnyítené a további együttműködést, a cég azt válaszolta, hogy megkezdődött a tulajdonosi szerkezet átalakítása.

Mindenesetre Ciprus kapcsán az adózási szempontok sem elhanyagolhatók, mivel a társaság tekintélyes profitrátával működött az elmúlt években (lásd a grafikont). Az eredmény nagy részét 2008-ban és 2009-ben is felvette osztalékként a két ciprusi tulajdonos: a West Strandnek 760, majd 682,5 millió, míg a Frelesiának 250, majd 467,5 millió forint jutott.

A Jet-Solnak a Magyar Posta csak az egyik, bár nem jelentéktelen ügyfele. A társaság akkori menedzsmentje 2009 végén kötötte meg a Jet-Sollal az IPH jelenleg is érvényes fejlesztési keretszerződését. Ennek alapján a cég a tavalyi munkájáért nettó 324 millió forintot számlázhatott; nyomtatókat és vevőkijelzőket pedig 1,7 millió euró értékben szállíthat az idén, szintén az IPH-hoz. Tavaly márciusban a Miniszterelnöki Hivatal kötött a vállalattal egy 200 milliós szerződést, az egyablakos ügyintézéshez csatlakozó szervezetek felkészítésére. Johancsik levele szerint a Jet-Sol árbevételének kevesebb mint ötöde származik állami intézményektől vagy állami tulajdonú vállalatoktól. Ezeken kívül az OTP ismert a cég megrendelői közül.