Újra jöhet a devizahitelezés, de csak euróalapon, s csak a lakossági, lakáscélú hiteleknél – derült ki pénteken. Ezzel az Orbán-kormány első intézkedései egyikét írná felül, amelyet azért tett, mert a válság kitörésével nyilvánvalóvá vált annak kockázata, hogy az elszabadult devizahitelezés összeomlással fenyegeti a pénzügyi rendszert.
főbb tények
- A kormány szerint „megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése”. (Tavaly augusztustól nem lehet devizaalapú hitelezésnél jelzálogot bejegyezni, így eltűntek a deviza-jelzáloghitelek a piacról.)
- A Bankszövetség ugyan nincs igazán képben, de az euróalapú lakáshitelezés visszaállításának mindenesetre örülnének.
- Egyelőre nem tudni, a kormánynak miféle egységes, átfogó koncepciója van, amelynek alapján először ellehetetlenítik a devizaalapú jelzálog-hitelezést, majd később mégis megengednék azt, ha euróról van szó.
k_fn9_cikk_banner
A Bankszövetség meglepetésére, de egyben örömére is valószínűleg újra lehetséges lesz euróalapon eladósodni.
Ez meglepő annak fényében, hogy a kormány tavaly augusztusban éppen azért lehetetlenítette el a devizaalapú jelzálog-hitelezést, mert a válság beköszöntével nyilvánvaló lett, mennyire veszélyes is volt az a pénzügyi stabilitásra.
Egyszeriben reálissá lett a veszély, hogy egy külső sokk miatt elszálló forintárfolyam tömegesen fizetésképtelenné teheti az adósokat, és bedöntheti az egész magyar bankrendszert.
Lámfalussy Sándor, az „euró atyja”- mint írtuk korábban - a Pénzügyi válságok a fejlődő országokban című könyvében arra figyelmeztet, hogy ha a hitelek külső forrásból finanszírozódnak, az mindenképp kockázat (nálunk ez történt). Lámfalussy azt írja, ilyenkor deviza-árfolyamkockázat van: ha a bank hazai pénznemben nyújtja a hitelt, akkor a bank viseli a kockázatot, ha devizaalapon, akkor a hitelt fölvevő.
Magyarországon ez utóbbi verzió valósult meg széles körben, ami a bankoknak igen kényelmes helyzetet jelentett. Az olcsó forrásból fölvett hitelt viszonylag drágán továbbadták úgy, hogy a teljes árfolyamkockázatot az adós viselte. A magas kamatmarzs kiemelten nyereségessé tette a régió bankjait.
Most viszont a kormány a legújabb intézkedésével azt érheti el, hogy az árfolyamkockázatot az állam magára vállalja – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja, az oxfordi Blackfriars Hall egyetem tanára.
megoldás?
Ami a devizahiteleseknek aggasztó lehet, hogy az NGM közleményében az árfolyam-fixálásos ötlet mellett semmi más nem szerepel „a devizahitelesek problémájának megoldása” alcím alatt, mintha csak a kormány valóban azt gondolná, hogy ezzel megoldotta a devizahitelesek problémáit.
Az elképzelés nem segít a már fizetésképtelenné váltakon, sem azokon, akik a rögzített – de a hitel felvételének időpontjához képest nyilván magasabb – árfolyamon számolt részletek megfizetésével majd később kerülnek bajba.
Az NGM pénteki közleményéből ugyanis az is kiviláglik, hogy „a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.” Hivatalos tehát immár a nevezetes „árfolyamfixálás” ötlete, amelyről korábban írtunk.
Nem világos viszont, vajon az újonnan folyósított euróalapú hitelek törlesztőrészleteit is fixálni akarják-e. S ha nem, miért nem? – tette föl a költői kérdést Róna Péter.
Róna Péter fölhívta a figyelmet az „árfolyamfixálás” kapcsán arra a problémára, hogy az állam garanciavállalása akár a bankok közvetett támogatásához vezethet.
Tegyük föl – mondta Róna – hogy 200 forinton fixálják a frankot, de az átlagárfolyam 215 forint forint a „fixált időszakban”. Ha az adós az időszak végén nem tud fizetni, akkor az állam helytáll helyette. Mit kap ezért az állam cserébe? Ő is tulajdonosa lesz a jelzálogjognak? – kérdezte.
"A bankok megvezették a kormányt"
Róna úgy vélte: a bankok megvezették a kormányt, hiszen valójában semmi más nem történik, mint hogy az állam átvállalja az árfolyamkockázatot. Nem kellene a kormánynak és az országgyűlési képviselőknek az árfolyam-spekulációra szakosodni, mert nagyon rá fognak fizetni – vélte. Ki kellene lépni a devizamizériából – tette hozzá a közgazdász.
Róna úgy vélte: a bankrendszer jelenleg nem képes az érdemi hitelezésre, mert a rossz hitelek miatt „be van dugulva”. Nem megfelelő jelenleg a magyar bankok tőkeellátottsága, bár maguk a bankok, s az őket felügyelő hatóságok mást mondanak – fűzte hozzá.
Nem az euróalapú hitelezést kellene útjára engedni, hanem inkább a jelenlegi devizaalapú hiteleket kellene forinthitelekre váltani - mondta. A törlesztőrészletek akkor nem nőnének, - vagy akár csökkenhetnének is - az átváltás után, a magasabb forintkamat miatt, ha azokat mintegy 15-17 százalékos alacsonyabb tőkére számolnák. Ebben a bankoknak az állam is segítségére lehetne, beleértve azt is, hogy visszavonná a banki különadót. Róna az fn.hu kérdésére azt mondta: van olyan pénzügyi technika, amellyel megoldható a törlesztőrészletek olyan újraszámolása, hogy a futamidő elején járók törlesztőrészlete sem növekedne, ahol a kamattörlesztés még jóval magasabb, mint a tőketörlesztés (így van ez a jelzáloghiteleknél általánosan használt annuitásos törlesztésnél.)
Róna szerint azzal is szembe kellene nézni, hogy a devizaalapon kihelyezett hitelek jelentős részét már soha nem fogják kifizetni. Ezeket a rossz hiteleket állami segítséggel le kellene írni, és a bankrendszert újra képessé kellene tenni a hitelezésre. (Róna korábban nyilatkozott nekünk az elképzelésének részleteiről.)
Ennek eredményeképp mindenki jól járna: a bankok visszanyernék hitelezőképességüket, és a jegybank is visszakapná a monetáris politikája hatékonyságát – összegzett Róna.
Ez most más?
bal_fn8_cikk_kapcsKeszeg Ádám, a Raiffeisen bank elemzője szerint viszont bár úgy tűnhet, még egyszer ugyanabba a pocsolyába lépnénk a szabályozás lazításával, ám mégsem erről van szó.
A devizahitelezés aligha fut föl olyan veszélyes mértékben, mint korábban, mivel kisebb a motiváció. Az emberek már megtapasztalták az árfolyamváltozás lehetőségét, és a kamatkülönbség sem annyira nagy, és tovább szűkülhet, ha az Európai Központi Bank elkezdi emelni az alapkamatot – mondta az elemző. Keszeg Ádám szerint az euró mindenképp jobb választás a franknál, kevésbé okozhat az árfolyamváltozás meglepetéseket - bár az elemző is elismerte, a válság előtt a frank is biztonságosnak tűnt.
érdemes engedni az euróalapú jelzálog-hitelezést?
Pró:
+ A forintkamatok még mindig elég magasak, az euróalapú hitelek feltételei kedvezőbbek - az olcsóbban elérhető hitelek segíthetik a növekedést, a válságból történő kilábalást.
+ Az euró nem hajlamos annyira a hirtelen árfolyammozgásokra a forinthoz képest, a magyar gazdaság meghatározóan az eurózónához kötődik, euróalapon eladósodni sokkal biztonságosabb, mint mondjuk frankalapon.
+ A jelzáloghitelek hosszú lejáratúak, jelentős részüknél valószínűleg már a futamidő lejárata előtt sor kerülhet Magyarországon az euró bevezetésére.
+ A lakosság már megtanulta, hogy a devizaalapú eladósodás kockázatos, és nem lesz belőle akkora baj, mint korábban.
+ Az engedmény a bankszféra helyeslésével találkozik, a bankok szívesen hiteleznek euróalapon.
+ A hitelnyújtás már szigorúbban szabályozott, mint korábban, nagyobb az előírt fedezet az euróhitelnél, rigorózusabb a jövedelem-ellenőrzés, így a lazítás nem jelent nagy kockázatot.
Kontra:
- A válság megmutatta, mennyire kockázatos a devizaalapon történő eladósodás – ha nagyot gyengül a forint, veszélybe kerülhet az egész bankrendszer stabilitása. Kár lenne ezt ilyen hamar elfelejteni.
- Az euró bevezetése távolinak és egyre távolabbinak tűnik. A miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata szerint ebben az évtizedben erre már biztosan nem kerül sor. Ráadásul nem tudhatjuk azt sem, milyen árfolyamon történik majd az euróhoz csatlakozás, ha az végül mégis bekövetkezne.
- Az euró valóban sokkal biztonságosabb a franknál, de korábban sok elemző a frankot is biztonságosnak tartotta. Valójában nem jósolhatók meg a devizaárfolyamok sem néhány napra, sem sok évvel előre.
- A bankok újra jól kereshetnek az euróalapú hiteleken, amelyet feltehetően más külföldi vagy az anyabankok forrásai segítségével finanszíroznak majd, ezért támogatják az ötletet – de megint nem törődnek a hosszabb távú kockázatokkal.
- A forint alapkamata újra veszít a jelentőségéből, mert van alternatív finanszírozás (az euró). A monetáris politika gyenge hatékonysága súlyos makrogazdasági gondokhoz vezethet, amint a tapasztalatok szerint vezetett is.