A rangsor összeállítása során egy-egy intézmény annál több pontot kap, minél több vezető végzett az iskola falai között, azok az öregdiákok, akik két intézményben tanultak fél-fél pontot hoznak az adott egyetemeknek. Teljes pont csak akkor jár a felsőoktatási intézménynek, ha a tőle kikerült vezető csak ott folytatta tanulmányait.

bal_fn8_cikk_kapcsA vizsgálatot a 2010-es Fortune-listából kiindulva végezték, amely évente összegyűjti a legjelentősebb vállalatok listáját. Az École Mines de Paris 350-es rangsorában szerepelnek kínai, brit és német egyetemek is. Európából például megtalálhatók Oxford, Cambridge, Köln és Frankfurt városok egyetemei.

A Harvard első helye nem okozott meglepetést, mivel több világranglistán - például a THE és a QS rangsorán - az első helyen áll, azonban a két dobogós japán egyetem általában nem szerepel a világranglisták első tíz helyezettje között. A negyedik legjobb felsőoktatási intézmény a francia HEC, az ötödik a japán Kyoto és az angol Oxford egyetem lett.

Magyar egyetem nem kapott helyet ezen a listán, de a shanghai Jiao Tong University 2010-es rangsorán az 500 legjobb iskola között két magyar intézmény, a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is szerepelt.
k_fn9_cikk_banner