Tóth Gábor korábbi budapesti rendőrfőkapitány szeptemberben, még az utolsó pillanatban, elmehet 45 évesen nyugdíjba, mi viszont még 60 évesen is itt fogunk posztolni – fakadt ki egy harmincas évei elején járó rendőr, miközben egy igazoltatás során a Figyelő újságírójának forgalmiját ellenőrizte. „Nem tudom, mit vehetnének még el tőlünk” – tette hozzá dohogva. Elkeseredése annak a több tízezer embernek a hangulatát tükrözi, akik a kormány Széll Kálmán Terve szerint elveszítenék eddigi korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségüket. Mindenkire érvényes lesz ugyanis az egységes, 62 évről fokozatosan 65-re emelkedő nyugdíjkorhatár. (A változások során csupán a nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezménye maradna meg).
A kormány a nyugdíjakon jövőre 93 milliárd forintot, 2013-ban pedig további 36 milliárdot kíván megspórolni. Mindezt főként a rokkantnyugdíjasok egy részének aktiválásával, illetve a korengedményes nyugdíj 2012 januári megszüntetésével érné el. A szigorítást ez év végén fogadhatja el a parlament. S bár az alapelv addig aligha változik, a részletek még „finomodhatnak”, látva az erős ellenlobbik beindulását.

A változtatás különösen a fegyveres testületeknél tűnik indokoltnak, hiszen gyakorta hallani erejük teljében lévő, 40 évesen nyugdíjba vonuló rendvédelmi dolgozókról, és számos olyan egyedi esetről, amelyek sok embert irritálnak. Ilyen például a 38 évesen, szolgálati kiegészítéssel együtt 278,5 ezer forintos nyugdíjjal leszerelő V. László rendőr-alezredes, aki ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés ügyében folyik eljárás a 2006. október 23-i események kapcsán. Az is feltűnő, hogy a szolgálati nyugdíjak átlagosan csaknem 50 százalékkal magasabbak, mint a „normál” nyugellátások. Előbbiek esetében ugyanis nem a teljes szolgálati időt veszik figyelembe, hanem csak az utolsó 12 hónap jövedelmét, azt pedig a megértő parancsnokok általában minden lehetséges eszközzel megnövelik. Így áll elő az a paradox helyzet, hogy a korai nyugdíj összege sok esetben lényegesen meghaladja az utolsó néhány év fizetését.

MOTIVÁLTSÁG NÉLKÜL. „Ez leegyszerűsítés, így csak felhergelik a rendvédelmi dolgozók ellen az állampolgárokat, uszítják a közvéleményt” – mondja minderre Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Mint rámutat, a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy a rendőröknek, vámosoknak, katonáknak, tűzoltóknak le kell mondaniuk több alkotmányos jogukról – például a sztrájkjogról –, és sok esetben az életüket is kockáztatják. Arról nem is beszélve, milyen helyzeteket szülhet, ha egy 65 éves tűzoltónak kell felmásznia a létrán, vagy egy
62 éves börtönőrnek kell rendet tartania a szegedi Csillag börtönben. Ezzel a Figyelő által megkérdezett, névtelenséget kérő, 49 évesen nyugdíjba vonult katonatiszt is egyetért, mégis maximálisan támogatja a kormány terveit. Ő íróasztal mögötti munkát végzett, tanszékvezető volt, és esze ágában sem volt nyugdíjba menni; a hadsereg karcsúsításának esett áldozatul néhány évvel ezelőtt. „Egy tűzszerészre egészen más szabályoknak kellene vonatkoznia, mint mondjuk egy személyügyi vezetőre. Ilyen szempontból a mostani rendszer teljes egészében rossz” – vélekedik a volt katonatiszt, aki ma az egyik főiskolán oktat.
A szakszervezetek azonban nem szívesen tennének ilyesfajta engedményt, inkább a jelenlegi kedvező rendszert szeretnék megtartani. Ha szükséges, egymással összefogva tiltakozást szerveznek, sőt, akár nemzetközi fórumokhoz is fordulnának. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke március 22-én egyébként már be is jelentette, hogy április 9-én hat szakszervezeti tömörülés tiltakozik majd Budapesten, egyebek mellett a korkedvezmény és a korengedmény eltörlése miatt. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a fizetések megalázóan alacsonyak, a táppénzt nemrég csökkentették, a korai nyugdíjba vonulás lehetősége volt az utolsó, amit még el tudtak venni. „Így is rengeteg a pályaelhagyó, egyre nagyobb gond az utánpótlás. Az intézkedés ellentmond Orbán Viktor szavainak, miszerint több rendőrt szeretne az utcán látni” – hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint csökkenhet a pálya iránti elhivatottság.
Bárdos Judit úgy látja, a be nem tartott ígéretek rettentik el a pályától leginkább a fiatalokat. „Az az 1800, próbaidőre kinevezett tiszthelyettes rendőr, aki március 6-án a Hősök terén tett esküt, még a régi szabály ismeretében tette ezt. Ők biztosan nem erre számítottak” – panaszolja a BRDSZ főtitkára. A szakszervezetek szemében az intézkedés egyik legfájdalmasabb pontja egyébként a kormányzati kommunikáció, hiszen őket senki sem tájékoztatta a Széll Kálmán Terv bejelentése előtt. Egészen március 25-ig, a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának rendkívüli üléséig csak levélben tudtak egyeztetni – az egyébként szintén nyugdíjas – Pintér Sándorral. Megegyezés azonban ott sem született, a belügyminiszter csak arra tett ígéretet, hogy április 5-én folytatják a tárgyalást, de „csodákra ne számítsanak”. A fórumon elhangzottak alapján legfeljebb arról lehet szó, hogy valamiféle átmenettel törölnék el a korai nyugdíjazást.
A költségvetésre nehezedő terhet a szakszervezetek egyébként alacsonyra becsülik. Az FRSZ főtitkára szerint náluk a nagyjából 42 ezer emberből jelenleg alig több mint ezret érint a szolgálati nyugdíj. Közülük is legfeljebb ha pár százan élnének a lehetőséggel. A költségvetést tehát Pongó Géza szerint csak minimális mértékben terheli az utcai munkára amúgy is kevéssé alkalmas korosztály korai nyugdíjba vonulása. Hasonló véleményen van a BRDSZ vezetője, aki szerint tagjaik között jelen pillanatban 8–10 ezer embernek lehet meg a kellő munkaideje a korai nyugdíjba vonuláshoz, ám ezzel a többség nem akarna élni.

KEVÉS MEGTAKARÍTÁS. A sok kicsi azonban sokra megy, ráadásul a nyugdíjazási korhatár-kedvezmények sok más foglalkozási ágra is érvényesek. Az előrehozott öregségi, a szolgálati, a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjazás az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2010 decemberében összesen 255 ezer főt érintett, s abban a hónapban mintegy 30 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést. Évente tehát csaknem 400 milliárdról van szó. Ezt a tételt azonban nem a nyugdíjkasszából fizetik, hanem a költségvetés kiadási oldalán van jelen, hiszen a szolgálati nyugdíjakat a tárcák folyósítják. S mivel a változtatás a jelenlegi kifizetéseket nem érinti, ez a nagyságrend továbbra is ott lesz a büdzsében, 2012-ben legfeljebb 10–15 milliárd forint takarítható meg a szigorítással.
„A spórolást nem az államkassza állapota követelte meg, sokkal inkább a társadalmi igazságérzet” – mondja erre Matits Ágnes független aktuárius. A nyugdíjszakember személyes véleménye szerint, akik csak a korai nyugdíj lehetőségéért mennének rendőrnek vagy katonának, azok inkább ne tegyék. Nagyon hasonlóan gondolkodik erről a kormányzat is. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ugyanis nemrég az InfoRádióban fejtette ki, hogy a korai nyugdíjba vonulás lehetősége helyett más motivációkat – magasabb fizetést, életpálya-modellt – szeretnének kialakítani, ami újra vonzóvá teszi a pályát.
A részletek kidolgozására a kormány az év közepéig adott magának határidőt – lobbizni és tiltakozni is addig van tehát értelme.
ÁCS ZOLTÁN
TŰZOLTÓ AKCIÓBAN
Az érdekképviseletek szerint 
a rendvédelmi dolgozók többsége nem élne a korengedményes lehetőséggel.