Korai bánat

Figyelő
2011-04-05 18:10
Tiltakozó akciót szerveznek a jövő hétre a szakszervezetek a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése miatt. A tervezett intézkedés részletei még módosulhatnak, az alapelv azonban aligha.

Tóth Gábor korábbi budapesti rendőrfőkapitány szeptemberben, még az utolsó pillanatban, elmehet 45 évesen nyugdíjba, mi viszont még 60 évesen is itt fogunk posztolni – fakadt ki egy harmincas évei elején járó rendőr, miközben egy igazoltatás során a Figyelő újságírójának forgalmiját ellenőrizte. „Nem tudom, mit vehetnének még el tőlünk” – tette hozzá dohogva. Elkeseredése annak a több tízezer embernek a hangulatát tükrözi, akik a kormány Széll Kálmán Terve szerint elveszítenék eddigi korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségüket. Mindenkire érvényes lesz ugyanis az egységes, 62 évről fokozatosan 65-re emelkedő nyugdíjkorhatár. (A változások során csupán a nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezménye maradna meg).
A kormány a nyugdíjakon jövőre 93 milliárd forintot, 2013-ban pedig további 36 milliárdot kíván megspórolni. Mindezt főként a rokkantnyugdíjasok egy részének aktiválásával, illetve a korengedményes nyugdíj 2012 januári megszüntetésével érné el. A szigorítást ez év végén fogadhatja el a parlament. S bár az alapelv addig aligha változik, a részletek még „finomodhatnak”, látva az erős ellenlobbik beindulását.

A változtatás különösen a fegyveres testületeknél tűnik indokoltnak, hiszen gyakorta hallani erejük teljében lévő, 40 évesen nyugdíjba vonuló rendvédelmi dolgozókról, és számos olyan egyedi esetről, amelyek sok embert irritálnak. Ilyen például a 38 évesen, szolgálati kiegészítéssel együtt 278,5 ezer forintos nyugdíjjal leszerelő V. László rendőr-alezredes, aki ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés ügyében folyik eljárás a 2006. október 23-i események kapcsán. Az is feltűnő, hogy a szolgálati nyugdíjak átlagosan csaknem 50 százalékkal magasabbak, mint a „normál” nyugellátások. Előbbiek esetében ugyanis nem a teljes szolgálati időt veszik figyelembe, hanem csak az utolsó 12 hónap jövedelmét, azt pedig a megértő parancsnokok általában minden lehetséges eszközzel megnövelik. Így áll elő az a paradox helyzet, hogy a korai nyugdíj összege sok esetben lényegesen meghaladja az utolsó néhány év fizetését.

MOTIVÁLTSÁG NÉLKÜL. „Ez leegyszerűsítés, így csak felhergelik a rendvédelmi dolgozók ellen az állampolgárokat, uszítják a közvéleményt” – mondja minderre Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Mint rámutat, a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy a rendőröknek, vámosoknak, katonáknak, tűzoltóknak le kell mondaniuk több alkotmányos jogukról – például a sztrájkjogról –, és sok esetben az életüket is kockáztatják. Arról nem is beszélve, milyen helyzeteket szülhet, ha egy 65 éves tűzoltónak kell felmásznia a létrán, vagy egy
62 éves börtönőrnek kell rendet tartania a szegedi Csillag börtönben. Ezzel a Figyelő által megkérdezett, névtelenséget kérő, 49 évesen nyugdíjba vonult katonatiszt is egyetért, mégis maximálisan támogatja a kormány terveit. Ő íróasztal mögötti munkát végzett, tanszékvezető volt, és esze ágában sem volt nyugdíjba menni; a hadsereg karcsúsításának esett áldozatul néhány évvel ezelőtt. „Egy tűzszerészre egészen más szabályoknak kellene vonatkoznia, mint mondjuk egy személyügyi vezetőre. Ilyen szempontból a mostani rendszer teljes egészében rossz” – vélekedik a volt katonatiszt, aki ma az egyik főiskolán oktat.
A szakszervezetek azonban nem szívesen tennének ilyesfajta engedményt, inkább a jelenlegi kedvező rendszert szeretnék megtartani. Ha szükséges, egymással összefogva tiltakozást szerveznek, sőt, akár nemzetközi fórumokhoz is fordulnának. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke március 22-én egyébként már be is jelentette, hogy április 9-én hat szakszervezeti tömörülés tiltakozik majd Budapesten, egyebek mellett a korkedvezmény és a korengedmény eltörlése miatt. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a fizetések megalázóan alacsonyak, a táppénzt nemrég csökkentették, a korai nyugdíjba vonulás lehetősége volt az utolsó, amit még el tudtak venni. „Így is rengeteg a pályaelhagyó, egyre nagyobb gond az utánpótlás. Az intézkedés ellentmond Orbán Viktor szavainak, miszerint több rendőrt szeretne az utcán látni” – hangsúlyozza a főtitkár, aki szerint csökkenhet a pálya iránti elhivatottság.
Bárdos Judit úgy látja, a be nem tartott ígéretek rettentik el a pályától leginkább a fiatalokat. „Az az 1800, próbaidőre kinevezett tiszthelyettes rendőr, aki március 6-án a Hősök terén tett esküt, még a régi szabály ismeretében tette ezt. Ők biztosan nem erre számítottak” – panaszolja a BRDSZ főtitkára. A szakszervezetek szemében az intézkedés egyik legfájdalmasabb pontja egyébként a kormányzati kommunikáció, hiszen őket senki sem tájékoztatta a Széll Kálmán Terv bejelentése előtt. Egészen március 25-ig, a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának rendkívüli üléséig csak levélben tudtak egyeztetni – az egyébként szintén nyugdíjas – Pintér Sándorral. Megegyezés azonban ott sem született, a belügyminiszter csak arra tett ígéretet, hogy április 5-én folytatják a tárgyalást, de „csodákra ne számítsanak”. A fórumon elhangzottak alapján legfeljebb arról lehet szó, hogy valamiféle átmenettel törölnék el a korai nyugdíjazást.
A költségvetésre nehezedő terhet a szakszervezetek egyébként alacsonyra becsülik. Az FRSZ főtitkára szerint náluk a nagyjából 42 ezer emberből jelenleg alig több mint ezret érint a szolgálati nyugdíj. Közülük is legfeljebb ha pár százan élnének a lehetőséggel. A költségvetést tehát Pongó Géza szerint csak minimális mértékben terheli az utcai munkára amúgy is kevéssé alkalmas korosztály korai nyugdíjba vonulása. Hasonló véleményen van a BRDSZ vezetője, aki szerint tagjaik között jelen pillanatban 8–10 ezer embernek lehet meg a kellő munkaideje a korai nyugdíjba vonuláshoz, ám ezzel a többség nem akarna élni.

KEVÉS MEGTAKARÍTÁS. A sok kicsi azonban sokra megy, ráadásul a nyugdíjazási korhatár-kedvezmények sok más foglalkozási ágra is érvényesek. Az előrehozott öregségi, a szolgálati, a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjazás az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2010 decemberében összesen 255 ezer főt érintett, s abban a hónapban mintegy 30 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést. Évente tehát csaknem 400 milliárdról van szó. Ezt a tételt azonban nem a nyugdíjkasszából fizetik, hanem a költségvetés kiadási oldalán van jelen, hiszen a szolgálati nyugdíjakat a tárcák folyósítják. S mivel a változtatás a jelenlegi kifizetéseket nem érinti, ez a nagyságrend továbbra is ott lesz a büdzsében, 2012-ben legfeljebb 10–15 milliárd forint takarítható meg a szigorítással.
„A spórolást nem az államkassza állapota követelte meg, sokkal inkább a társadalmi igazságérzet” – mondja erre Matits Ágnes független aktuárius. A nyugdíjszakember személyes véleménye szerint, akik csak a korai nyugdíj lehetőségéért mennének rendőrnek vagy katonának, azok inkább ne tegyék. Nagyon hasonlóan gondolkodik erről a kormányzat is. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ugyanis nemrég az InfoRádióban fejtette ki, hogy a korai nyugdíjba vonulás lehetősége helyett más motivációkat – magasabb fizetést, életpálya-modellt – szeretnének kialakítani, ami újra vonzóvá teszi a pályát.
A részletek kidolgozására a kormány az év közepéig adott magának határidőt – lobbizni és tiltakozni is addig van tehát értelme.
ÁCS ZOLTÁN
TŰZOLTÓ AKCIÓBAN
Az érdekképviseletek szerint 
a rendvédelmi dolgozók többsége nem élne a korengedményes lehetőséggel.