„Nem attól függ egy könyv értéke, hogy hányan olvassák. Van olyan kötet, amit 50-100-an, vagy még kevesebben vesznek kezükbe, és mégis nagyszerű írások. Olyan ez, mint az underground zene: ha valaki friss, eredeti előadóra kíváncsi, nem a kereskedelmi rádiókat hallgatja, hanem ellátogat egy kis klubba, az ismeretlen, de nagyszerű zenekarok koncertjére” – magyarázza az Underground Kiadó ars poeticáját Hanczár Gergő ötletgazda-tulajdonos. Az alternatív könyvkiadás modelljét saját rossz tapasztalata alapján volt kénytelen kitalálni. A fotózás oktatásáról írt egy könyvet, amivel évekig házalt sikertelenül különböző kiadóknál.

bal_fn8_cikk_kapcsHanczár megértette az üzenetet. Egy ilyen szakkönyv, – ami az országban, mondjuk, 100 embert érdekelhet, s ezek közül, esetleg 10 venné meg –, a hagyományos kiadói struktúrában szóba sem jöhet. Ugyanez elmondható egy „nagypapa visszaemlékezései”-, vagy egy „írtam a gyerekeknek néhány mesét”-típusú kötetre is. Szintén esélytelenek a nagy kiadóknál a fiatal írók, költők vagy a tudomány szűk területeit kutatók.

Aki szeret és tud írni

Egy hagyományos kisebb kiadónak ma 500 példány alatt (kis garázskiadók esetleg lemennek 300-ig), nagyobbaknak 1000 példány alatt nem érdemes könyvet kiadni. Ahhoz, hogy a polcra kerüljön egy kötet, már rá kell költeni a kiválasztásakor, tördelésekor, a címlapterv elkészítésekor fél- vagy egymillió forintot, és akkor még nem beszéltünk a nyomdaköltségekről. A terjesztői hálózat is leveszi a kötet árának felét. Így, ha el is fogy ezer példány, mondjuk egy 3 ezer forintos könyvből, akkor sem rentábilis a projekt.

Az Underground Kiadó modellje a digitális nyomdatechnika rugalmasságára épül. Bár ez nagy (többszázas) példánynál már nem olcsóbb, mint a hagyományos offset nyomdatechnika, néhány példány esetén verhetetlen. Hanczár arra alapozta kiadóját, hogy sokan lehetnek, akik csak néhány példányban akarják és/vagy tudják kiadni művüket, ám eddig erre nem volt lehetőségük. Azt próbálják megtalálni, aki szeret és tud is írni, aki kimondja, amit akar, de nem ért a könyvkiadáshoz.

Mesekönyv a gyereknek

Hanczár Gergő

Hogy hogyan is néz ki a gyakorlatban egy ilyen kötet megszületése, azt egy családi mesekönyv példáján modellezte a tulajdonos. „Megkeres bennünket, hogy például születésnapra a gyerekeknek szeretne kiadni egy könyvet, mondjuk tíz példányban, mert a keresztgyerekeknek, nagyszülőknek is kell egy-egy kötet. Behozza a meséket, akár Word formátumban. Ránézünk, hogy milyen állapotban van a szöveg, helyesírási, szövegszerkesztési szempontból. Az esetek döntő többségében ez egyébként elfogadható állapotú. Ha kell, betördeljük a szöveget. Megbeszéljük a címlapot, esetleg az illusztrációkat. Néhány nap múlva kész a kötet, mehet a karácsonyfa alá.”

S mindez néhány ezer forintba kerül a szerzőnek. Négyezer az „ügyintézés”, négyezer a tördelés (ha kell), továbbá a címlap és az illusztrációk elkészítésének az árát kell még kifizetni (ez is megúszható, ha nincs rá szükség, mert mondjuk, a szerző hoz egy fotót a címlapra). Van színesoldal-felár, oldalanként 60 forintért. Ezek az alapköltségek, innentől már csak a kötet megfelelő darabszámú példányait (három példány megvásárlást elvár a kiadó) kell megvenni oldalszámtól függően 1500-3000 forintért, esetleg színesoldal-felárral valamivel többért. (10 színes oldal esetén ez plusz 600, azaz így a 100 oldalas kötet összesen 2100 forint.) Mindez azt jelenti, hogy a tíz saját mesekönyv 29 ezer, de három példány alig több mint 14 ezer forintért a megrendelő kezébe kerülhet. (Az ár csak az oldalszámtól függ, valamint A5-ös méretre vonatkozik, az attól eltérő méretű drágább.)

Ha később „befut” a könyv, és a gyerek osztálytársai is meg szeretnék szerezni, akkor az adott áron (1500 forintért vagy 10 színes oldal esetén 2100 forintért) megrendelhetik interneten, de megvásárolhatják a kiadónál vagy a Famulus Könyvesboltban is. „A mi könyvkiadói világunk úgy működik, hogy egyesével gyártjuk le a könyveket. Így egyrészt nincs raktározási költség, másrészt ha netán hibát találunk a kötetben, a következő példány nyomására már kijavítjuk azt.”

Alanyi költők, kezdő szépírók

A modellhez hasonlóan működik néhány más cég is (az fn.hu-n például itt írunk az egyikről, de itt is tájákozódhat egy másikról), kicsit más profillal. Vannak, akik profibb kötetekkel rukkolnak elő, de sokkal drágábbak, mint az Underground, és vannak olyanok, akik inkább csak a nyomtatási részre fókuszálnak.

Nem meglepő a kiadó megrendelői köre. Vannak a kifejezetten a családi körökhöz tartozó kiadványok, a nagymama szakácskönyve, a nagypapa visszaemlékezései, az ajándékkönyvek ballagásra, esküvőre (ezek legtöbbször nem is kerülnek terjesztésre). Emellett az egyik legnagyobb tábor az első kötetes szépírók köre. Ilyeneket a nagy kiadók nem vállalnak be. Az Underground Kiadó ma valószínűleg az ország egyik legnagyobb verseskönyvkiadója, szeptember óta mintegy 30 lírikus első kötete jelent meg gondozásában. Sok kötetet szűk tudományos területek szakírói adtak ki. Ezek kevés embert érdekelnek, de sokszor nagyon, hiánypótló kötetek. Nemrég mutattak be öt rétegpedagógiai szakkönyvet. (Erről itt olvashat bővebben.) Egyre több fotóalbumot rendelnek meg, hiszen ha nem csak pár példány kell, akkor ez a költséghatékony megoldás.

Hogy mikor lesz a szeptemberben indult vállalkozás rentábilis, az sok mindenen múlik. Már most naponta jön ki könyv a kiadó gondozásában. Ezzel bár pici haszonnal dolgozik a cég, már most ott tart, hogy eltartja magát (a telefont, helységbérletet, nyomdaköltséget, tördelők munkáját már kitermeli). Hanczár szerint szép lassan, havonta akár meg is tudnák duplázni a kiadott kötetek számát. „Ha egy év múlva minden második nagypapa itt akarja kiadni a háborús emlékeit, akkor azt is tudjuk vállalni” – mondja. A cégnek már van egy saját felfedezésű sikeres szerzője is, egy 15 éves fiú, Kovács Ákos, akinek kisregénye, úgy tűnik, befut. Már egy nagy könyvhálózat is felfigyelt rá.

Akár a Youtube

„Ha bejön hozzánk valaki egy írással, azt mi elérhetővé tesszük bárki számára könyv alakban. Ilyen értelemben ugyanaz a modellünk, mint a Youtube-é, amely nem minősíti a feltöltött tartalmakat, és nem is lehet megjósolni, hogy melyik klip fog nagy nézettséget produkálni. Mi is mindent kiadunk, ami nem jogsértő. A fogyasztó majd eldönti, mit akar olvasni. Hogy minden szemetet kiadunk-e: igen. De döbbenetesen kevéssel találkozunk. Tök jó dolgokat küldenek. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sok tehetséges és eredeti írónk van, akik kiváló könyveket írnak.”

Persze a neten is olvashatnánk e szűk rétegigényt kielégítő műveket. Hanczár szerint viszont nem olvasunk hosszú írásokat képernyőn. Egyelőre az e-book sem tarolt, pedig azt jósolták tíz éve, hogy egy-két éven belül kiszorítja a hagyományos könyvet. „Persze, lehet, hogy később csinálunk e-bookot is, és én is másként beszélek 10 év múlva. De hogy papíros, vagy elektronikus könyvet csinálunk, az lényegében mellékes. Nem ezen múlik a modell érvényessége.”
k_fn9_cikk_banner