Ötven-hatvan év lemaradásban van Európa nyugati része is Amerikához, az ottani Szilícium-völgyhöz képest. Legalábbis ezt állapította meg az új modellben dolgozó kockázatitőke-befektető cégek egyikének, a német gyökerű HackFwd GmbH-nak a Budapestre látogató „evangélistája”. A Memphisből származó David Bizer meghívott előadó volt az egyik legismertebb kezdő informatikai és egyéb technológiai cégeket versenyeztető eseményen, a márciusban rendezett a IV. StartUp Underground (SUU) Konferencián. Szerinte az öreg kontinens nyugati felén csak most formálódnak azok a térségek, ahol kellően koncentrált tudás gyűlhet össze ahhoz, hogy az európai szellemi potenciál ne feltétlenül Amerika nyugati partja közelében váljon világhódító sikertörténetté. Ebben egyelőre Németország és Nagy-Britannia – és a kontinens keleti felén Oroszország – próbál hídfőállásokat kiépíteni, akár komoly kormányzati támogatással, a „startup ökoszisztéma” felkarolásával.

„Itthon négy éve indult a startup ökoszisztéma, amikor közösségi jelleggel 4-5-en összeálltunk és létrehoztunk egy konferenciát, amelyre bármely kezdő ötlettel, kis céggel díjmentesen el lehetett jönni és befektetőkkel lehetett találkozni.” Ez volt az első StartUP Underground konferencia, amelynek születéséről Miskolczy Csaba, a közösségi média – és immár hazai startup közösség – egyik meghatározó alakja, a konferencia társalapítója mesél. „Kezdetben még csak pár tucatnyian voltunk, és közösen tanultuk a startup szó jelentését. Maguk a Prezi.com alapítói is nálunk, e közösség berkein belül ismerkedhettek meg először a startuppá válás üzleti lehetőségeivel” – idézi fel Miskolczy.

Ám azóta a Prezi.com sikeres tőkebevonást hajtott végre, tavaly ősszel pedig irodát nyitott a Szilícium-völgyben, és immár globális startuppá vált. A két év alatt 2,8 millió felhasználót elérő hazai fejlesztésű és bázisú startup tehát igazi, hazai sikertörténet. A cég nemzetközi vezetőket is toborzott, akik az idén ellátogattak Budapestre, ahol ők nyitották meg március 8-án az idei SUU-t a Corvin Moziban. Ez évben először nemcsak a magyar közösség, hanem több külföldi előadó is részt vett a rendezvényen, például a már említett HackFwd képviselője.

Új modell
A HackFwd által is képviselt új startup ökoszisztéma víziójához azonban nem csak jó ötletekre, vagy csupán a „nagytőkére” van szükség. Az sem mindegy, hogy hány életképes ötlet jut egyáltalán a megvalósulás útjára. Ehhez újfajta üzleti kapcsolatrendszerre, és tudásátadási helyekre van szükség, amelyek révén kinőhetnek a megfelelő ötletek és üzleti programok. Persze szemléletváltás is kell: ha csupán dollármilliókban gondolkodnak a tőkések, akkor rengeteg innovatív és csupán kezdeti, azaz szaknyelven seed (magvető) fázisban lévő ötlet tűnhet el a süllyesztőben, visszafogva ezzel az EU áhított versenyképesség-javulását is.

A hamburgi HackFwd egy Európában különlegesnek számító, korai fázisú tőkebefektető, csak egyedi informatikai ötletekbe invesztál. A modell pofonegyszerű: a cég az induló vállalkozásból kért 30 százalékos tulajdonrészért cserébe egy évig finanszírozza az arra érdemesnek talált ötlet kifejlesztését. Fejenként pár millió forint erejéig állja a programozók, mérnökök és a cégvezető 12 havi fizetését. (A HackFwd mögött Lars Hinrichs, az „európai üzleti Facebook”, azaz a Xing.com ismert alapítója áll.) Ezt a formulát pre-seed (magvető tőkét megelőző) befektetésnek is nevezik. A modell révén sokkalta több kis garázscég ötlete, fejlesztése juthat olyan érett fázisba, amellyel már nagyobb befektetők figyelme is felkelthető.

Néhány millió forintos befektetést eddig csak az elhivatott üzleti angyalok nyújtottak, ám az újfajta modellben – amelynek részét képezik startup versenyek is – sokkal több kis ötletnek van esélye megmutatni, megméretni magát a nagyobb kockázatitőke-befektetők előtt. Miskolczy Csaba, aki a Valley Connect nevű, tőkeközvetítő cég egyik ötletadója is, úgy látja: számos hazai cég ért el már sikert a Szilícium-völgyben annak köszönhetően, hogy az üzleti kapcsolatok kialakítása és piacszerzés a globális piacon zajlik. A tudásgyűjtés és a fejlesztés pedig kimondottan az itthoni fejlesztési bázison folyik. Ezek a cégek (például Ustream, Prezi.com, LogMeIn) együttesen több száz hazai fejlesztőt alkalmaznak itthon, egyúttal komoly hazai tudásbázist kiépítve. E kör tagjai mind a globális piacon szolgáltatnak, s a modelljük követésre érdemes. A minta jelenleg nemzetközileg is versenyképes – igaz ehhez itthon szükség lenne megfelelő inkubációs háttérre, több programra, rengeteg startup versenyre, vagy akár a Szilícium-völgy hazai megfelelőjére, persze kisebb méretben.

Mások is egyetértenek abban, hogy az itthoni rendszer elemei egyelőre fejletlenek, hiszen csak születőben vannak a hazai inkubációs és infrastrukturális hátterek (például a Talentis program), de maga a folyamat már elindult, és komoly fejlődés kezdetén áll a startup ökoszisztéma. Az alulról jövő, de tudásközpontú fejlődés a jövőben az egész gazdaság erősödését segítheti, hiszen az ebben szocializálódó és tanuló kisvállalkozások – mint a fenti példák mutatják – pár év elteltével hazai bázisú, de a helyüket a nemzetközi piacon is megtaláló, sőt, akár globális szereplőkké válhatnak. Fontos azonban, hogy ezeket a perspektivikus folyamatokat itthon is felfedezzük és stimuláljuk.

Gombamód
Tény, hogy a Szilícium-völgyben „feltalált”, pár éve gombamód szaporodó startup versenyek egyre népszerűbbek nálunk is. Az ilyen rendezvényeken felbukkanó ötletek szinte mindegyike technológiai jellegű. Ezek közt is a többség informatikai, elektronikai, esetleg biotechnológiai természetű (az utóbbi idők legismertebb startup cégeiről szóló összefoglalót lásd külön). Az említett 2011-es magyar SUU rendezvény is igen színvonalas volt, harminc kisebb-nagyobb kezdő cég, ötletgazda jelentkezett prezentációra, akik közül 8 jutott előadási lehetőséghez. A Corvin mozi nagytermében nem csak az értékelést is végző, fél tucat kockázatitőke-befektető zsűritag, de több mint 400 meghívott vendég (köztük más IT befektetők, ötletgazdák) is értő fülekkel figyelték az üzleti elképzeléseket. Még akkor is, ha a magyar kezdő vállalkozók prezentációi nem mindig voltak szakmailag jól összerakva, szemben például a szerepléshez jobban értő tengerentúli társakkal.

A SUU Konferenciával be is indult az innovációs szezon, az első tavaszi napsugarakkal egy időben számos verseny és konferencia vonzotta az ötletgazdákat, feltalálókat és kezdő vállalkozókat. A március–áprilisi versenyek jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lelkes innovátorok bemutatkozzanak a hazai befektetők és a média nyilvánossága előtt. A benevezettek jó része ugyan kirostálódik az előválogatások és selejtezők folyamán, de a legjobbak esélyt kapnak a nagy premierre: a konferencia nyilvánossága előtti tömör, általában 5–10 percben limitált előadásra.

„A hazai mezőnyben sokan nemzetközi sikerre pályáznak, s láthatóan a szigorú zsűritagok is szívesebben veszik, ha valaki globálisan gondolkodik. A versenyek egy részénél a szervezők szakmai kerekasztalokkal, előadásokkal is igyekeznek színesíteni a programot, de nem ritka manapság az sem, hogy a kapcsolatépítést állítják fókuszba” – mondja Turcsán Tamás. Az egyetlen hazai, kifejezetten a startup cégek kommunikációjával foglakozó ügynökség, a SmartUP Communications Kft. ügyvezetője szerint a hazai rendezvények szervezői általában amerikai modelleket másolnak. Néhányuk igyekszik valamelyik nagy versenysorozathoz kapcsolódni, de akad, aki a rendezvényére egyéni megközelítéssel próbál kezdő cégeket csalogatni.

A magyar innovációs csodáról terjengő illúziókat azonban ideje lenne elfelejteni. Noha néhány magyar találmány, illetve startup vállalkozás nagyszerű nemzetközi sikereket ér el (lásd külön), a tapasztalatok szerint, nálunk 10 cégből 9 egy év után feladja – állítja a SmartUP ügyvezetője.

Ennek okát azonban hiba lenne a nem megfelelően kialakult támogatási rendszerben, a kockázati tőke inaktivitásában, vagy a befektetői kultúra gyengeségeiben keresni. A startupok többsége ugyanis sajnos még nem eléggé felkészült az önálló működésre, s a jelenlegi gazdasági környezet sem ideális egy induló vállalkozás sikeres startjához. Éppen erre adhat lehetőséget az apró befektetésekkel, inkubációval segítő, a felsorolt startup versenyekhez is kapcsolódó több kezdeményezés.

Születtek ugyan sikertörténetek az elmúlt években itthon is, ám ezek jó része a „tengerentúlon” folytatódott. Az innovátorok többsége sajnos – anyagi lehetőségeinek szűkössége miatt – pont az életben maradáshoz, a befektető-kereséshez szükséges versenyeken való megjelenést, médiakommunikációt nem képes hozzáadni saját vállalkozásához. Pedig az ismertség, esetleg a nemzetközi versenyeken szerzett hírnév az, ami igazán sokat segíthet a befektetőkeresés folyamatában is. A legjobb ötlet vagy vállalkozás esetén sem hagyhatók ki a hagyományos és web 2.0-s (közösségi) kommunikáció kínálta lehetőségek, hiszen ezeken a csatornákon keresztül mutatkozhat be egy induló cég a megcélzott piaci szegmensnek, azaz a felhasználóinak és a partnereinek.