A hét legérdekesebb hazai és nemzetközi tudományos hírei

Figyelő
2012-06-19 14:06
Automatizált diagnosztika, rákgyógyítás génekkel, radar a hátizsákban, evakuálás zöldházakba, katalizátor aranyporból
Automatizált diagnosztika
Az orvosi diagnosztikában a komputertomográfia (CT) mellett egyre fontosabb a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET). Emiatt rohamosan nő az elkészült felvételek mennyisége, és a rengeteg digitális kép elemzése sok orvosi munkát köt le.
A berendezések gyártói ezért megpróbálják mindinkább automatizálni a kiértékelést is. A Siemens Syngo.via szoftvere abban segíti az orvosokat, hogy az elkészült felvételeket a betegségre jellemző, előre beállított protokollok szerint nyitja meg, és már ki is emeli a vizsgálandó területeket. Az eddigi tapasztalatok szerint a kardiológiai CT-felvételeknél majd felére esett vissza a szükséges analizálási idő, de a rákos megbetegedések kielem-zése is harmadával gyorsabb lett. A szoftver segítségével csökkenthető a vizsgálatok akár több százezer forintos ára.<#zaras_figyelo#>


Rákgyógyítás génekkel
Hiába tudunk meg egyre többet az emberi genetikai állományról, az ebben lévő hibák javítására még nincsenek technológiák. Ha tudjuk is, hogy egy adott betegségért melyik DNS-szakasz hibája okolható, az még nem biztos, hogy tényleg problémát is okoz. A géneknek ugyanis ehhez aktiválódniuk kell, ennek bekövetkeztét az életmódunk és a környezeti hatások is nagyban befolyásolják.

Ezek a genetikai kódok úgynevezett RNS-ekre íródnak át, és ezt a kódot értelmezi szerve-zetünk, ennek alapján gyártja le például a fehérjéket. Rákos megbetegedések esetén a sejtek programja romlik el, és olyan molekulákat is gyártanak, amelyek halálosak a szervezetre. A kutatók célja ezért az, hogy egy biológiai ellenprogram-mal állítsák le a végzetes vegyületgyártást. Ehhez műanyagokból és lipidekből próbáltak RNS-eket blokkoló kódokat készíteni, nem túl sikeresen. Az MIT, a Harvard Medical School és az Alnylam gyógyszercég kutatóinak most természetes DNS- és RNS-darabok felhasználásával sikerült hatásosan működő tiltó kódokat készíteni a rákos sejtek abnormális viselkedésének megakadályozására. Ezek a hibás parancsokkal ellátott RNS-ekre tapadnak, és megakadályozzák a kiolvasá-sukat. Mivel szerves anyagokból áll, nem fenyeget a mérgezés lehetősége sem. A molekuláris origaminak is nevezett eljárás az állatkísérletekben már sikeresen működik, a kutatók pedig más genetikai eredetű betegség gyógyítására is szeret-nék felhasználni.


Radar a hátizsákban
Katonai eszközöknél a megbízhatóság mellett az is fontos, hogy minél kisebbek és könnyebbek legyenek, így a katonák bárhova magukkal tudják vinni őket. Ezen igényeknek megfelelően fejlesztették ki a SpotterRF M600C-t, az első olyan méretű radart, amely akár egy hátizsákban is elfér. A 10 kilogrammos berendezésnek ráadásul mozgó alkatrészei sincsenek, így elég strapabíró. Egy-két perc alatt összeszerelhető és hadra fogható, környezetéből 0,6 hektárt tud folyamatosan szemmel tartani. Az eszköz által feltérképezett környéket egy androidos táblagépen lehet követni, kezelésének elsajátításához pedig maximum egy óra szükséges – állítja a gyártó.


Evakuálás zöldházakba
Földrengések, árvizek, egyéb természeti katasztrófák után a tönkrement házakból átmeneti szállásra kell a lakosságot költöztetni. A konténereknek és sátraknak a helyszínre szállítása komoly logisztikai szervezést igényel, de nagy probléma a hiányzó közművek pótlása is.
A kaliforniai Green Horizon nevű cég ötéves fejlesztést követően most teljesen megújuló energiaforrásokra támaszkodó, önálló konténerházakkal állt elő. Az önellátó rendszer energiaszükségletét 74 kW teljesít-ményű napelemek biztosítják, de ha ennél nagyobbra lenne igény, akkor dízelgenerátor is tud segíteni. Napkollektorok melegítik a vizet a fűtéshez és a fürdéshez, az ivóvizet pedig a saját víztisztító biztosítja. A rendszer építőelemei lapra sze-relve szállíthatók, és a helyszínen rakhatók össze. A cég egy 25 millió dolláros megbízást kapott már az amerikai katasztrófavédelemtől.


Katalizátor aranyporból
Nemesfémként az arany nem vesz részt kémiai reakciókban, viszont számos folyamatot katalizátorként jelentősen felgyorsít. Problémát okozott eddig, hogy magas hőmérsékleten az egyes aranyrészecskék vonzódnak egymáshoz, és összeta-padnak, csökkentve felületüket és rontva a kívánt kémiai reakció hatásfokát.
Ha viszont alacsonyabb a hőmérséklet, az a reakciók eredményességét csökkenti. Jelentős előrelépés, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem (Technische Universität Wien) kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, melynek során az egyes aranymolekulák stabilan a helyükön maradnak. Ehhez a befogadóként használt vas-oxid kristályszerkezetének felületén néhány nanométeres repedéseket hoztak létre, ahova a magányos aranymolekulák beragadnak. Így lehetőség nyílik a katalízis folyamatának jobb megismerésére, sőt a vegyiparban számos kémiai folyamat hatékonysága javulhat.