„Maga a Klebelsberg Kúria szellemisége emblematikusan jeleníti meg azt a politikát, azt a szellemiséget, ami azt fejezi ki, hogy egy magyar kultúra van, és ez az egy magyar kultúra a különböző nemzetrészek sokszínűségéből áll össze. Ez a helyszín kifejezné a magyar kultúra erejét, Klebelsberg kifejezésével élve kultúrfölényét, megtartó erejét” – érvelt kicsit bonyolultan, de emelkedetten a legkésőbb 2013-ban megnyíló Magyarság Háza egyik lehetséges helyszíne mellett Semjén Zsolt a keddi – naná, épp a kúriában tartott - sajtótájékoztatón.

Mint megtudtuk, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pesthidegkúti lokálpatriótaként híres, nem csoda hát, hogy lobbizik a helyszín mellett. A köztársasági elnök felesége és a polgármester is eljött, hogy az ügy és a kerület melletti elkötelezettségét bizonyítsa. Schmittné Makray Katalin ráhagyta az ékes beszédet a többiekre, annyit mondott csak, hogy teljes szívéből támogatja a kezdeményezést.
k_fn9_cikk_banner

Semjén azért korrekten hozzátette, hogy kormánydöntés még nincs a helyszínt illetően, ellenben több terv is van. Záros határidőn belül ki kell derülnie, melyik lesz a befutó, hiszen a kabinet eltökélt szándéka, hogy 2013-ig létrejöjjön az intézmény.

Mellesleg erre parlamenti döntés is kötelezi Orbánékat: tavaly októberben Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz erről szóló egyéni képviselői beadványát nagy többséggel szavazta meg a Ház. A fideszes politikusok közül a keddi sajtótájékoztatón egyik sem volt jelen, de - mint Semjén Zsolt elmondta az fn.hu-nak – nincs ebben semmi különös, a Magyarság Háza a kormány szívügye, most épp így alakult, hogy ő tart erről sajtótájékoztatót. „Én is a Parlamentből slisszoltam el, hogy ideérjek.”
 
Egyébként a tavalyi határozat nemcsak egy emblematikus épület kialakításáról szólt, abban leírták azt is, hogy a közoktatásban tanuló fiataloknak legalább egyszer el kell jutniuk a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire. Továbbá a határozat alapján vezették be a nemzeti összetartozás emléknapját is az iskolákban. A Magyarság Házának feladatai közé tartozik majd a dokumentum szerint a külhoni magyarság történelmének, neves szülötteinek, hagyományainak bemutatása, a nemzeti összetartozás napjának megszervezése, a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás. Emellett interaktív múzeumként, oktatási-képzési, kulturális és módszertani központként is működik majd.

Számos érv szól amellett, hogy a Magyarság Háza ne a belvárosban legyen – érvelt tovább Semjén –, és nem csak a jó parkolási lehetőségre gondolt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a II. kerület részletes koncepciót dolgozott ki a Magyarság Házáról, s kiemelte azt is, hogy a kúria melletti művelődési központ már most is helyszínt biztosít határon túli magyarok programjainak. A régi hidegkúti templom pedig egyházi események, hangversenyek helyszíne lehet - tette hozzá. Nem beszélve, ugye, a fent említett kúria emblematikus jellegéről.

"A helyszín kifejezné a magyar kultúra erejét" (fotó: MTI - Kovács Attila)

"Amikor a kormány meghozza a döntést, ezeket az értékeket és erőfeszítéseket maximálisan figyelembe fogja venni" - fogalmazott a kormányfőhelyettes, nem sok kétséget hagyva afelől, ő hova adja majd a voksát (ha egyáltalán kikérik) a lehetséges helyszínek közül.

Semjén Zsolt az fn.hu-nak adott villáminterjúban – bár pontos összeget nem mondott – kijelentette: lesz pénz a Magyarság Házára.

A sajtótájékoztatóval egy időben jelentette be a kormány nevében Matolcsy György a jövőre 550, a Magyarság Háza átadója évében 902 milliárdot „megfogó” reformcsomagot. A Széll Kálmán tervben többek között az is szerepel, hogy leszállítják 15 éves korra a tankötelezettséget. Arra azonban nincs utalás, hogy a közoktatásból így kiesetteknek kell-e határon túli kirándulást tenniük.