Rög, eszme

Mint az érettségi vizsgán, úgy fürdött a verítékben a bugaci miniszteri találkozó előtt az egyik Duna–Tisza közi nagygazda. Nem csoda, hiszen vállalkozásának megmaradása volt a tét. Akkor tudta meg ugyanis, hogy tovább tarthatja-e a 3000 darabos gulyáját az állami természetvédelmi terület legelőin, vagy vissza kell adnia a területeket a nemzeti földalapnak. Számára jól végződött a történet, csak 60 hektártól kellett megválnia, de maradhatott. Sok más bérlőtől is elvárta a tárca, hogy érvényes szerződése ellenére önként mondjon le a bérelt birtok kisebb-nagyobb részéről. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter meg is erősítette a Figyelőnek: már több nagy állami földhaszonbérlővel tárgyal, hogy az alapfeladataik-hoz nem kötődő területüket átveszi, és hasznosításra meghirdeti a tárca illetékes szervezete a gazdáknak. A példákat lehetne sorolni, mert elég volt megpendíteni a földbirtokrendszer újabb átalakításának tervét, őrült roham indult a földért. A tulajdonosok egyoldalúan is felmondták a bérleti szerződéseket, a lejártakat pedig nem kötik újra az addigi bérlőkkel. Maguk vágnak bele felkészületlenül is a gazdálkodásba az immár hektáronként csaknem 62 ezer forintra hízott területalapú támogatásért, és mert nem tudják, mit hoz a közeljövő. Számos, volt téeszből lett agrártársaság emiatt már nem jut elég bérelt területhez. Az ötmillió hektár szántóból évente gazdát cserélő 100-150 ezer hektárt parcellánként, egymás elől ve-szik meg a gazdák. A táblákat bérlő cégek pedig egymást jelentgetik föl, hogy így tudják megszerezni a másik területét.
<#zaras_figyelo#>

Vitapontok a földkódexben
Jogi személy ezután sem vehet földet.
Vállalkozói haszonbérlet. Ha a vállalkozó ilyet köt, akár a nemzeti földalappal, opciót szerez a föld megvásárlására.

Új birtokkategóriák. Az 50 hektárnál kisebb őstermelői kisbirtok mellett a középbirtokot a legfeljebb 500 hektáros családi gazdaságok alkotnák. A terv a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de felszámolásukra nem törekszik.

Állami engedélyezési hatóság. Ez engedélyezné a földadásvételeket, a haszonbérletet, dönthet a haszonbérlő személyéről.

A földkódexhez több új jogszabály kapcsolódik: például üzemszervezési, illetve birtok-önbevallási törvény. Hogy kinek mennyi földje van, ennek felmérése önbevalláson alapulna. Ha valaki elmulasztaná ezt, a földje állami tulajdonba kerülne, ha csal, 1–5 év börtönt kaphat.

Földműves. Termőföldet csak ő vehet és művelhet, külföldi és jogi személy nem.

GYÖKERES FORDULAT
Szerzési pánikot váltott ki a júniusban a vidékfejlesztési tárca honlapjára felkerült új földtörvény vitaanyaga is. A koncepció gyökeres fordulatot hozna a mezőgazdasági gyakorlatban, ha ebben a formában valósulna meg, hiszen új alapokra helyezné, korlátozná a földértékesítést, amelybe új állami engedélyezési hatóságot illesztene. Új méretkategóriák, még tisztázatlan bérleti konstrukciók bevezetésével szabályozná a földhasználatot is. Mindez azt szolgálja, hogy az EU által elvárt piacnyitás, 2014. április végétől a külföldiek (és jogi személyek) földvásárlást tiltó moratóriumának a lejárta után se tudjanak magyar termőföldet venni mások, csak a kedvezményezett földművesek.

A versenyképességi szempontok helyett a kormánykoalíciót támogató, Jakab István országgyűlési alelnök és Budai Gyula államtitkár személyén keresztül a felső vezetésbe is bekerült gazdaszervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövet-kezetek Szövetsége (Magosz) holdudvarának kedvező vitaanyag tabukat dönt. Világossá teszi, hogy a családi gazdaságok pozícióit erősíti az agrárstruktúrában megtűrt nagybirtokok rovására.

Szürke gulya Bugacon. Számos földbérleti szerződést mondanak fel egyoldalúan. Fotó: Kőhalmi Péter

Végzetes hibának is tartja a kialakult gyakorlat gyökeres megváltoztatását a versenyszférába tartozó vállalati kör. Az egyik, több ezer hektáron gazdálkodó alföldi agrárcég vezetője nem is érti, miért nem látják be a politikusok, hogy nem neki, a magánembernek kell a föld, hanem annak a cégnek, amelyiknek a növénytermesztés, állattenyésztés a tevékenysége. Ráadásul minden szigorítás, miszerint a vállalatok és a külföldiek után már a városi, 20 kilométernél távolabb élő sem vehet majd földet, nemcsak a vállalkozás szabadságát, de a jelenlegi tulajdonosok rendelkezési jogát is sérti. Azokét, akik emiatt nem jutnak hozzá vagyonuk reális értékéhez.

Elillant százmilliárdok
Raskó György agrárközgazdász szerint a magyar mezőgazdaság rosszul sáfárkodik az értékeivel. Míg az agropotenciált 30 évvel ezelőtt 75-80 százalékban használtuk ki, ma már csak 40-45 százalékig, ez évi 600-700 milliárd forint termelésiérték-kiesést és legalább 200-300 milliárdos agrár-GDP-veszteséget jelent. A kalászos gabonából már rendre évi kétmillió tonnával kevesebb a termés, mint a nyolcvanas években volt, azaz 120 milliárd forinttal kisebb a bevétel, és ez csak egy a termények közül. A cukorrépa, a szántóföldi zöldség, a dohány, az alma, a szőlő termékekkel együtt a növénytermelésben a termelésiérték-elmaradás már 350-400 milliárd forintot ér el, az állattenyésztés visszaesése nélkül. Egymil-liárd liter tejjel kevesebbet termelünk, mint a rendszerváltáskor, ennek piaci értéke 90 milliárd forint. A sertésállomány 10 millió darabról 3 millióra csökkent. A különbség több mint 200 milliárd forint meg nem termelt érték.

ÚJ FÖLDOSZTÁS
Legalább egymillió ember tulajdonát értékeli le és majdani értékesítését teszi bizonytalanná a tervezet – becsüli Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Mivel uniós gazdáknak a földvásárlás tilalma EU-s jogba ütközik, végül ezt szerinte Magyarország nem tilthatja meg, így csak még olcsóbbá teszik a magyar föld megszerzését.

Valós veszély az is, hogy az új földügyi szabályok miatt a társas vállalkozások a fejlesztéseket leállítják, elkezdik a befektetett pénzt kimenteni a gazdaságból. „Én is ezt tenném, ha megüzennék az ellehetetlenülésemet” – figyelmeztet Horváth Gábor. A tőkekivonás egyenes következménye az állattenyésztés felszámolása. Az állatokat eladják a vállalkozók, ha nem számíthatnak takarmánytermő bérterületekre. A koncepció-
val a kormány így szerinte nemcsak a társas vállalkozásoknak üzent hadat, hanem a saját programjának is. Megígérte ugyanis a növénytermesztés és az állattenyésztés vészesen megbillent egyensúlyának helyreállítását. Fájó pont ez a MOSZ-nak, mert a hazai állattenyésztés zöme, a szarvasmarha-állomány 80 százaléka, a sertés kétharmada az általa képviselt társas vállalkozásoknál van. A szövetkezetek és társas agrárvállalkozások által használt terület mögött legkeve-sebb 1-1,4 millió tulajdonos áll.

Még azok sem teljesen elégedettek a vitaanyaggal, akikért a harang szólt. Rácz Imre balkányi gazda például az alhaszonbérleti konstrukció bevezetésétől tart. Ez esetleg azoknak ad lehetőséget, akik az állami földbe bele tudnak „markolni”, de nem akarnak gazdálkodni rajta, csak legálisan bérbe adni, ami eddig tilos volt. A jövőben viszont a tervek szerint tíz évig lehetőség lesz a földet lízingelni, a díjat az illető az állami támogatásból kifizetheti, így egy fillér saját pénz nélkül szerezhet földet. Horváth Gábor, aki 15-20 százalékos visszaeséssel számol az agrártermelésben a földkódex bevezetése után, határozottan fogalmaz. A szándék világos, a magyar kormány 70 év után új földosztást akar, amikor pedig keresleti a piac. Minden magyar agrárterméket el lehet adni jó áron, erről lemondani az átalakításért felelőtlenség.

Földművessé válhat a tulajdonos
A földművesek lesznek a földpiac főszereplői, ők vásárolhatnak földet a 2014-től életbe lépő kódex vitaanyaga szerint – mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

– Hadüzenetnek tekinti a társas gazdaságokat tömörítő MOSZ, hogy nem kapnak támogatást a nagybirtokok. Valóban ez a terv?
– Ez félreértés! Én azt mondtam, hogy nem kívánjuk állami földhaszonbérlettel támogatni az 1200 hektár feletti földhasználókat, tehát a nagybirtokosokat, mert az állami földek hasznosításával a családi gazdaságokat segítjük. Nem szükséges ugyanis támogatni a nagybirtokokat, mert elboldogulnak a saját és a magánszemélyektől bérelt földjeiken, de a területalapú támogatás természetesen minden termelő számára ezután is jár. Tárgyalunk ugyanakkor több állami földet bérlő nagy-birtokossal, hogy az alapfeladataikhoz nem kötődő területüket átvegyük, és hasznosításra meghirdessük a gazdáknak a pályázatokon.

– Az is félreértés, hogy 500 hektár felett a kisbirtok nagybirtok?
– Vitapont, hogy a kis-, közép- és nagybirtok jövőjét hogyan képzeli el a kormány. A kisbirtok szerintünk 100 négyzetmétertől 50 hektárig terjed, ez az őstermelői, kisegítő gazdasági kategória. A középbirtok 50–500 hektárig a családi gazdaság mérete, amely el tudja tartani a családot néhány alkalmazottal, alkalmi munkásokat is foglalkoztat, nagyobb termékmennyiséget állít elő, és kisebb termelőket is integrál. Az ennél nagyobb birtokok a tömegtermékek előállításával, a feldolgozás-sal továbbra is fontos részei lehetnek a mezőgazdaságnak. Számítunk rájuk, hiszen integrálni tudnak az állattenyésztésben, a foglalkoztatásban, az exportpiacokra termelésben is fontosak, de a szerepük növelésére nem számítunk.

– Bevezetnék a vállalkozói haszonbérletet, amelyet a nemzeti földalap is köthet a bérlőkkel, opciót szerezve a föld megvásárlására. Ez privatizáció, amellyel külföldiek is hozzájuthatnak a hazai, sőt az állami földhöz?
– Jogos kérdés, ha abból indulunk ki, hogy a földvásárló a földműves lehet, természetes személy, gazda. Folyik a vita arról, hogy ha a vállalkozói haszonbérlet végén a bérlő megveheti a földet, ez beilleszthető-e a rendszerbe. Meg kell vitatni, hogy nemzeti konszenzus szülessen majd a földről, és éppen a vita segíti elő, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.

– Ki a földműves, amikor jogi személynek továbbra sem enged földet venni a tervezet? Vagy mégis?
– A természetes személyt tekintjük földművesnek: olyan regisztrált termelőt, aki szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezik, kötődik a földműveléshez. Ő vásárolhat földet a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy akinek van földje, annak el kellene adni. A spekulációt akarjuk kizárni. Földművessé is válhat a jelenlegi tulajdonos, ezzel pedig további vásárlásra nyílik lehetősége. De hangsúlyozom, ez csak vitaanyag, bár sokan kész törvényszövegnek tekintik. Valamennyi szereplőt, agrár-érdekképviseletet, parlamenti pártot egyeztetésre kérünk.

– De nem csak a piacra bízzák az eladást. Miben dönt majd az ellenőrzési hatóság?
– Az állami engedélyező hatóság feladata lesz a spekuláció, a zsebszerződéses földvásárlások megakadályozása. A jelenlegi megyei közigazgatási hivataloknál lévő agrárhatóság látná el az ellenőrzést, hiszen a földvagyonnak csak néhány százaléka cserél gazdát évente. Kiterjedtebb jogosítványokat kapna a nemzeti földalap is, amely aktív piaci szereplőként élne elővásárlási, elő-haszonbérleti jogával, földet adna használatba vagy éppen vonna kényszerhasznosításba.

– A vitaanyag utal több, jövőbeni jogszabályra, mint az üzemszervezési, önbevallási törvény. Mit takarnak ezek?
– A földkódex nemcsak egy törvény, hanem többlépcsős jogszabályalkotás. A földtörvény után alkotjuk meg a földönbevallási, majd a földforgalmi törvényt, ezt követi egy üzemszabályozási törvény, amely a gazdálkodás részleteit is szabályoz-za. A föld-önbevallási törvény értelmében például nyilatkozni kell majd a birtokról, arról, hogy kinek mije van. Persze ez is vita tárgya, hogy legyen-e és milyen formában.