A pánikkeltést igyekezett visszafojtani a minap az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, amikor kijelentette: hozzájutnak a daganatos betegek a szükséges biológiai készítményeikhez. Ám a januártól megharmadolt, 217 milliárdra apadt gyógyszerkassza további 10 milliárdos lefaragása s a jövő évi költségvetésben tervezett további 40 milliárdos szűkítés e tekintetben kétségeket támaszt az emberekben. A múlt évi büdzsé mértéke ugyanis jövőre a felére apadna, pedig már most több kórház jelezte, hogy őszre kifogy a számára megállapított éves gyógyszerkeret.
<#zaras_figyelo#>
Ugyan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vezetői nyugalomra intenek, és azt ígérik, pótolják a készleteket, ám nagy kérdés, szorítható-e még a nadrágszíj a betegterhek növekedése nélkül. A biztosító– különféle eszközök bevetésével – évek óta keményen spórol. Ösztönzőket vezetett be az orvosok költséghatékony gyógyszerfelírására, a patikusokat az olcsóbb készítmények kiadására ösztönzi, s annak ellenére, hogy a generikus (lejárt szabadalmú) orvosságokat forgalmazók versenyeztetésével leszorította az árakat – emiatt a hazai gyártók kerültek rossz pozícióba –, több készítménynél nőtt a betegek térítési díja. Nem maradtak ki a gyógyszergyártók sem a spórolási láncolatból, a 20 százalékos különadó, az évi 5 milliós orvoslátogatói díj megduplázása miatt kifogyóban a tartalékaik. A takarékossági intézkedések következménye, hogy amíg a szlovákoknál a GDP 1,4, a románoknál pedig 1 százaléka a gyógyszerkiadás, nálunk jelenleg csupán 0,7 százalék. S ha a Széll Kálmán-terv második verziója szerint az idén és jövőre további 50 milliárddal csökkentenék a gyógyszerkasszát, az arány 0,5 százalékra esne vissza.

A gyógyszerkassza további karcsúsításának újabb eszközeként vetette most föl a kormányzat az elsősorban külföldi cégek hazai vállalatait érintő spanyol modell bevezetését, amely 5-15 százalékos kötelező árcsökkentést írna elő a már több éve forgalomban lévő, ám generikus másolattal nem rendelkező orvosságaik körében. „A valódi spanyol modell azonban csak részben hasonlít a hazai elgondolásokhoz. Az ibériai országban bevezetett gyógyszer-támogatási intézkedéssorozatot a gazdasági válság első hulláma idején indították el, amikor például a 65 évnél idősebb nyugdíjasok ingyen kapták a gyógyszert” – mondta Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Az innovatív készítményeket forgalmazók kilátásba helyezték, hogy a tervezett intézkedés bevezetése miatt orvosságokat vonhatnak ki a társadalombiztosító által támogatott listáról. Adataik szerint 2011 és 2012 áprilisa között 70 originális és 34 generikus medicina került ki a tb-támogatotti körből. Ugyan a tb-listáról való lekerülés nem jelenti feltétlenül a készítmények hazánkból való kivonását, de támogatás híján a betegek többsége nem tudja megvásárolni azokat.

A drága készítményekhez egyébként februártól már nem a patikákban, hanem a kórházakban jutnak hozzá a páciensek, ezekre az idén várhatóan 35 milliárd körüli összeget költ a biztosító. E gyógyszerek felhasználásáról azonban tételes el-számolást kérnek, ez az egyre szűkülő közforrások felhasználásának ellenőrzése miatt indokolt. Annál inkább, mert a közel 10 millió magyar ember közül csupán 3,893 millió a járulékfizető. Amúgy az életben tartó terápiák költségét nem is tud-nák állni a betegek, számukra létkérdés a szolidaritás elvén nyugvó egészségbiztosítás fenntartása. A ritka betegségek enzimpótló kezelésére például – ilyenre 44 páciensnek van szüksége – betegenként évente 84 millió forintot fizet az egészségpénztár. Egy vérzékenységben szenvedő gyógyszerköltsége pedig átlagosan 15 millió forint évente. Amíg az egy emberre jutó átlagos gyógyszertámogatás 2011-ben 37 700 forint volt, volt olyan beteg, akinek a terápiájához 165 milliós támogatást fizetett a biztosító.