Állami társaság áll a legtöbb területalapú támogatásban részesült gazdaságok rangsorának élén, de nagy magánvállalkozások, így például Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségei is százmilliókhoz jutottak.
Több mint 700 millió forinttal az állami tulajdonú Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kapta tavaly a legnagyobb összegű egységes területalapú támogatást (Single Area Payment Scheme – SAPS).
A téli Hortobágyon. Vezetik a mezőnyt. Fotó: MTI
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott rangsor szerint az efféle támogatásban részesült csaknem 180 ezer termelő közül a top 20-as élmezőnynek együttesen mintegy 6,5 milliárd forint jutott. Ezen belül, ha a szereplők tulajdonosait nézzük, akkor a magyar állam kapta a legtöbb, 1,3 milliárd forintot meghaladó összeget, hiszen az éllovas kft. mellett további két nemzeti parkot is birtokol.
CSÁNYI-CÉGEK. A magánkézben lévő érintettek közül a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bonafarm-csoport két tagja – a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. – vitte el a pálmát, együttesen 896,7 millió forinttal. Mint Éder Tamástól, a Bonafarm vállalati kapcsolatok igazgatójától megtudtuk, e szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozó két társaság – hasonlóan a megelőző esztendőkhöz – elsősorban fejlesztésre fordította a támogatást. E cégeknél évek óta nem vett ki osztalékot a tulajdonos, az eredményt, a versenyképesség javítását célozva, visszaforgatta a vállalkozásokba.
A csoport versenyképes szintre kívánja fejleszteni az állattenyésztést annak érdekében, hogy a szintén Csányi-érdekeltségű élelmiszer-feldolgozó cégek – a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. – a lehető legnagyobb mértékben saját alapanyagokból készíthessék termékeiket. Ezért az elmúlt években több mint 8 milliárd forint beruházást hajtottak végre. Tavaly amúgy a két vállalkozás együttesen – mintegy 20 milliárd forint árbevétel mellett – 150 millió forint körüli veszteséggel zárta az évet. Ennek hátterében jórészt a természeti csapások által okozott 100 milliós kár áll.
Az EU egészére még csak a 2009-es támogatási adatok állnak
rendelkezésre, ám a nagyságrendeket és az arányokat ezek is jól
szemléltetik. E szerint két éve 8 millió uniós gazdának összesen 39
milliárd eurónyi támogatást juttattak, s a horribilis összeg csaknem
felén 3 tagország osztozott.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek is a lehető legjobbkor jött a tavalyi 362,6 millió forint. A múlt nyáron egy ritka időjárási jelenségben, az úgy nevezett szupercellában kialakult jégeső a nagygazdaság hibridkukorica vetőmagtermő területén a növények 80 százalékát elpusztította, s ez 1 milliárd forint kárt okozott. „Ennek következtében a korábbi évek 200–300 millió forint adózás előtti eredménye után 700 milliós veszteséget voltunk kénytelenek elkönyvelni” – tájékoztatta a Figyelőt Szaxon J. Attila, az igazgatóság tagja. A károk miatt Mezőhegyesen érdemi fejlesztésre tavaly nem is jutott forrás.
VEZETŐVÁLTÁS. A támogatási toplista élén álló cégnél nem a szupercella, hanem a vezetőváltás okozott vihart. A Hortobágyi Nemzeti Park területén 2,5 ezer hektár szántón és 13,5 ezer hektár gyepterületen öko-gazdálkodást végző társaság ügyvezetőjét 2010 októberében azonnali hatállyal leváltották. Az átadás-átvétel során szabálytalan szerződésekkel okozott 100 milliós kárra bukkantak, s így az előző vezetés gyanúba keveredett. Az érintettek visszautasították a vádakat.
A Magyarországnak juttatott támogatás tavalyi összege 229 milliárd forintot tett ki, a termelők hektáronként átlagosan 46,5 ezer forintot kaptak. Az EU által finanszírozott SAPS a föld hasznosításától függetlenül igényelhető a jogszabályok által meghatározott területekre. A támogatás jogosultja azonban nem a föld tulajdonosa, hanem az a gazdálkodó, aki a területek hasznosításával kapcsolatos költségeket, illetve kockázatot viseli.