Most voltam Magyarországon, és vettem egy új autót – közölte egy 70 év körüli német úriember a stuttgarti turisztikai kiállítás magyar standjához lépve. A pavilon dolgozói nem igazán értették, miért osztja meg velük ezt az örömteli hírt, a látogató azonban nyomban magyarázatot is adott: feleségével együtt éppen feleannyiért tudták igénybe venni a magyar fogászati kezeléseket, mint amennyire otthon ajánlatot kaptak, így jutott autóra is.

A dolgok jelenlegi állása szerint az elégedett házaspár története a legkevésbé sem mondható egyedinek, sőt. Külföldiek százezrei veszik igénybe már most is a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat (lásd a táblázatot), és pár éven belül még többen lehetnek. Igaz, ezzel párhuzamosan mind gyakoribbá válhat az is, hogy magyarok kezeltetik majd magukat külföldön.

KORLÁZOTT SZABADSÁG. A minap véglegesítették ugyanis azt az európai jogszabályt, amely kimondja: a lakóhely szerinti ország társadalombiztosítási rendszerének alapesetben térítenie kell majd a páciens számára a külhoni egészségügyi ellátás költségeit. Pontosabban, az adott ország biztosítójának csak azt az összeget kell majd utólag megtérítenie, amennyi a beavatkozás ottani díja. A különbözetet a külföldi kezelés igénybe vevőjének kell állnia. Az uniós törvényhozók ezzel a „trükkel” próbálják elejét venni a tömeges egészségügyi turizmusnak, ami pénzügyi csőddel fenyegetné az általában olcsóbb egészségügyi ellátást biztosító tagországok társadalombiztosítási kasszáját. Merthogy a nemzeti hatóságok mostanáig éppen ettől tartva akadályozták gyakran saját állampolgáraik külföldi egészségügyi ellátását.

Rajz: Szántói Krisztián

Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az egészségügyi ellátásra szoruló európaiaknak mindössze 1 százaléka kezelteti magát másik tagállamban. Ha hinni lehet a témával foglalkozó politikusoknak, szakértőknek, úgy robbanásszerű ugrás nem következik majd be a 30 hónap múlva hatályba lépő rendelkezések hatására sem. Bár bizonyos fokú növekedés azért valószínű.

A cikket teljes terjedelmében a csütörtöktől kapható Figyelő hetilapban olvashatja el.

 Françoise Grossetête francia néppárti politikus, a témával foglalkozó európai parlamenti jelentés gondozója szerint például nehéz megítélni, mely országok állampolgárai élnek majd leginkább a lehetőséggel, de a határok menti régiókban biztosan sűrűbb lesz a forgalom. A témával foglalkozó magyar EP-képviselők – a szocialista Herczog Edit és a fideszes Áder János – arra számítanak, hogy az egységes betegjogi garanciák fellendítik majd a hazai gyógyturizmust. „Magyarországnak az a legfontosabb, hogy ne a tehetséges orvosok és nővérek menjenek külföldre a magasabb fizetés reményében, hanem a külföldi betegek jöjjenek hozzánk” – mondja Herczog. Az Európai Bizottság pedig abban bízik, hogy a betegjogok rögzítése lerövidíti majd a tagállami várólistákat.

MEGKÖTÉSEK. Ami egyébként a szabályokat illeti, a nem tervezett kórházi ellátásoknál a páciensek előzetes engedélyezés vagy egyéb formalitások nélkül vehetnek majd igénybe más országban egészségügyi ellátásokat, majd hazatérésük után igényelhetik költségeik megtérítését. Függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban lévő intézményben jártak. A tervezett külföldi kórházi kezeléseknél viszont az ilyet igénybe vevőknek előzetesen be kell jelenteniük a lakóhely szerinti ország hatóságánál, hogy mely országban, milyen beavatkozást szeretnének elvégeztetni. Ezt a megkötést az államok három esetben alkalmazhatják: ha a betegnek legalább egy éjszakát kórházban kell töltenie; ha speciális és különösen magas költségekkel járó ellátásról van szó; illetve ha a külföldi ellátás magas kockázattal járna.

A nemzeti hatóságok megtagadhatják például az engedélyt és a költségek utólagos visszatérítését, ha úgy ítélik meg, hogy a kiutazás veszélyezteti a beteg egészségét; ha valaki fertőző betegként szeretné magát külföldön kezeltetni; ha a fogadó országban aránytalanul rossz minőségű az ellátás, vagy ha úgy látják, belátható időn belül belföldön is megfelelő ellátást kaphat a páciens. Igaz, a jogszabály nem rögzíti, hogy mi számít belátható időnek.

Egy biztos: ha a kezelés valamely tagállamban nem érhető el, nem lehet megtagadni a betegtől, hogy egy másik országban gyógyíttassa magát. Más kérdés, hogy csak akkor térítik meg a költségeit, ha a kezelés a lakóhely szerinti országban is a visszatéríthető ellátások közé tartozik. Az EP-képviselők a jogszabály két és fél éven át tartó vitájában azt is megpróbálták kiharcolni, hogy a betegeknek ne kelljen zsebből fizetniük a külföldi ellátást, ehelyett az egészségbiztosítók rendezzék egymás között a számlát. Mint kiderült, ez az erőfeszítés csak mérsékelt sikert hozott. A direktíva ugyanis ezt csak azokban az országokban teszi lehetővé, ahol a biztosító a saját állampolgárai számára is előzetesen finanszírozza az ellátást.

Az új betegjogi szabályozás fontos vívmánya, hogy úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozására kötelezi a tagállamokat. Ezeken keresztül az érdeklődők hozzáférhetnek majd a más országokban nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz. Ez nagy segítségére lehet azoknak is, akik speciális kezelést igényelnek, például egy ritka betegség diagnosztizálását vagy gyógyítását.

Nagy kérdés mindezek alapján, mi változhat Magyarországon. „Eddig csak precedens értékű bírósági ítéletek formájában kezelték ezt a területet; az egységes szabályozás hatékonyabban hívja fel a figyelmet a mobilitás lehetőségére” – mutat rá Mezősi Csilla, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. szakértője. Csakhogy az ide irányuló egészségturizmus mindezidáig leginkább a fizetős, nem tb-támogatott szolgáltatásokat vette célba. És hiába a módosítás, a nálunk populáris ellátások java részét – így a fogászati beavatkozásokat vagy a lézeres szemműtéteket – legfeljebb kis mértékben fedezi a tagállamok társadalombiztosítása. Ráadásul, mivel a páciensek már nem a saját pénztárcájukból költenek, a magyar árelőny jelentősége is leértékelődik. A betegek a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat a színvonal, az elérhetőség, illetve az alkalmazott módszerek alapján választják majd meg. Továbbá – világít rá Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke –, minthogy a tervezett kórházi kezelés továbbra is engedélyköteles marad, rövid távon meglehetősen csekély következményekkel számolhatunk e téren is. Meglátása szerint legfeljebb néhány milliárd forintos többletforgalmat realizálhatnak az érintett szolgáltatók.

ELTÉRŐ GYAKORLATOK. A társadalombiztosítók által fedezett területek közé tartoznak a Pető Intézetben nyújtott kezelések (A törődés erejével – Figyelő, 2010/51–52. szám), illetve a gyógyfürdők rehabilitációs szolgáltatásai. Az osztrákoknak és a franciáknak például jelenleg csak a saját hazájukban fedezi ez utóbbi kúrákat a társadalombiztosítás, míg az e tekintetben liberálisabb németek már most is gyógyulhatnak külföldön. Szűcs Annamária, a Budapesti Városüzemeltetési Központ kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: eddig főként magyar vendégek vették igénybe a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. gyógyászati szolgáltatásait, amelyeknél azonban komoly kihasználatlan kapacitások mutatkoznak. A direktívának köszönhetően a külföldi vendégek nagyobb arányban élvezhetnék a többi közt a gyógymasszázst, az iszappakolást és az egyedülálló szénsavas fürdőket. A pénzügyi nehézségekkel küszködő intézménycsoport így – a mostani adatokat figyelembe véve – több mint 500 millió forint többletbevételhez juthatna.

Hiába azonban az új lehetőség ígérete, az infrastruktúra és az alkalmazottak nyelvtudásának fejlesztése nélkül a szolgáltatók java része nem rúghat labdába a nemzetközi versenyben. A kilencvenes évek óta virágzó fogászati turizmusban például több évbe telt, mire kitanulták a szakemberek az egyes országok dokumentációs praktikáit. Stumpf-Biró Balázs, az Európai Egészségturisztikai Szövetség ügyvezetője szerint a nemzetközileg ismert kórházi márkák Magyarországra csábításával lehetne felkelteni a külföldiek érdeklődését. Bulgáriában például ezer ágyas intézményt alapított a japán Tokuda-csoport, s kizárólag több nyelven beszélő orvosokat foglalkoztatnak. A piaci alapú egészségturisztikai fejlesztések koordinálása érdekében tavaly Stumpf-Biró és egy szakértői csoport egy nemzeti egészségturisztikai ügynökség létrehozására tett javaslatot, ám ennek megvalósítására még nem kaptak konkrét ígéretet a kormányzattól.