Budai Zoltán, a Bábolna Tetra Kft. résztulajdonosa

Aranytojás
Figyelő
2012-06-12 12:23
Első munkahelyén, Bábolnán ismerte meg a szakmát és lett menesztett alkalmazottból tulajdonos Budai Zoltán, a naposcsibéiről és tenyésztojásairól ismert Bábolna Tetra Kft. ügyvezetője.
Másra számít, aki az ódon bábolnai kastély tojássárgája-színű épületében a Bábolna Tetra Kft. ügyvezetőjét keresi. Budai Zoltán szolid irodájának komódján alig férnek a kerámiaszobrocskák. Van parasztleányos, -legényes, hagymakupolát mintázó, de a lényeg mindegyikben ugyanaz: a vodka. Mielőtt bárki bűnös szenvedélyre gondolna, derűsen magyarázza az ügyvezető, hogy a hálás orosz, ukrán, moldovai partnerek hozzák ajándékba.

Nem számított a később történtekre maga Budai Zoltán sem, amikor 1975-ben minden vagyonával egyetlen sporttáskában, friss érettségi bizonyítványával a zsebében leszállt barátja motorkerékpárjáról ugyanennél a kastélynál. Piszkei árva gyermek volt, aki a mezőgazdasági szakközépiskola elvégzése után a Bábolnai Állami Gazdaságba jelentkezett munkára. Itt a Tetra névre keresztelt baromfihibridek tenyésztését a bábolnai birodalmat vezető Burgert Róbert indította be a 60-as években, és az ifjú munkatársnak is ezzel kapcsolatban adtak feladatot.

ALKALMAZOTTBÓL TULAJDONOS
Burgert Róbertet nem érdekelte, hogy egy munkatársa akadémikus vagy esztergályos, ha a feladatát jól elvégezte, akkor minden évben többet és többet bízott rá. Így lett Budai Zoltán a 80-as években már az egyik keltetőüzem vezetője, a 90-es évekre a brojlertenyésztés igazgatója. Közben Bábolna is átalakult, az utóbbi tevékenység 1992-től a Bábolna Tetra Kft.-ben folytatódott.

Budai Zoltán sikerszériájának 1999-es elbocsátásával egy időre vége szakadt. Alig egy évvel később kollégáját, Búza Györgyöt, a Bábolna Tetra Kft. ügyvezetőjét is eltanácsolták Bábolnáról. Az agrárgazdaság zászlóshajója állami cég volt, a politikai csatározások következtében állandóvá vált az átalakítás. De negyedszázados rutinnal mi máshoz kezdhetett volna Budai Zoltán, nekilátott társával és Bangó Lászlóval – aki Bólyban jutott hozzájuk hasonló sorsra – vállalkozóként a tojóhibrid-tenyésztésnek.

Kamatoztatva a remek partnerkapcsolatokat, az amerikai Hy-Line fajtát behozva megalapították a Bábolna Rt. tojóhibrid-üzletágának a konkurenciáját, a Bábolna Agrária Kft.-t. A tojóhibrid ugyanis bizalmi termék. A pelyhes naposcsibén nem látni, milyen tyúk válik belőle, de ha több évtizede megbízható partner ajánlja, mérget lehet venni a jó minőségre. Szinte egyik évről a másikra piacvezetővé vált a Bábolna Agrária, megszerezve az ezredforduló után a hazai piac 70 százalékát, és Romániában, a volt jugoszláv tagállamokban, Ukrajnában, Algériában, Líbiában is sikerült megverni a Tetra fajtát, és kiszorítani a piacáról.

Végül 2004-ben az akkor már súlyosan veszteséges Bábolna Tetra feladta a harcot. A cég értékesítéséhez az összes nemzetközi versenytársat idehívták, de Budaiék szerezték meg. A két konkurens társaságukat mégsem olvasztották egybe, a Bábolna Agrária Kft. tovább folytatta a Hy-Line tenyésztojások és naposcsibék értékesítését.

A LEGROSSZABB ÉV
Budai Zoltán hozzálátott a Tetra régi dicsőségének helyreállításához és a napi 5 millió forintos veszteség felszámolásához. A Tetrában nagy lehetőségeket látott, hiszen a környező országokban jól ismerték a márkát. Az élet igazolta az elgondolását, az értékesítés a Tetra javára tolódott el, amely fajtacsoport már ismét a piac felét mondhatja magáénak, a Hy-Line piaci részesedése 20 százalékra csökkent.

A Tetra Kft. 2004-es átvétele után a tulajdonos családok megalapították a Bábolna Brojler Kft.-t, és megszerezték a szomszédos Tárkányon és Banán lévő termelőszövetkezeteket. Ezzel Magyarország egyik legnagyobb brojlerkeltetőtojás- és naposcsibe-forgalmazó integrációja jött létre, amely évi mintegy 55 millió darab keltetőtojást állít elő. Ebből a mennyiségből a már 7 társaságból álló, csaknem félezer embert foglalkoztató Tetra cégcsoport mintegy 30 millió keltetőtojást exportál, 20-25 millió darabot pedig kikeltet.

Néhány szó…
…A Gazdaságról
Optimista, az első negyedév alapján nincs oka panaszra. A gazdaságpolitikától azt várja, hogy ismét egyensúlyba kerül az állattenyésztés és a növénytermesztés, és növekedni fog a feldolgozás aránya.

…A Bankokról

Nincs a cégeinek érdemi hitele, mert óvatos, a piac változékonyságát látva stabilitásra törekszik.

…a vagyonáról

Bábolnán lakik egy családi házban, egy Audi A6 Allroad Quattróval közlekedik. Sokat utazik, ezért szabadságon inkább otthon vagy az Őrségben lévő házukban szeret megbújni, esetleg a horvát tengerpartra megy.

Már olajozottan működött a gépezet, amikor becsapott a mennykő: tavaly a hazai tojástermelés a válság leggyászosabb évét zárta. A Bábolna Tetra Kft. árbevétele a 2010-es 6,5 milliárd forintról 5 milliárd alá süllyedt, az eredmény pedig a tizedére olvadt. A tojótyúktartóknak ugyanis katasztrofális volt 2011, az étkezési tojás ára a mélybe zuhant, miközben a takarmány kurzusa az egekbe emelkedett, a vevők fizetőképessége pedig vészesen romlott. Nem tudtak naposcsibét, előnevelt jércét telepíteni, aki tudott is, kevesebbet.

Hab a tortán az ez év január 1-jén bevezetett uniós állatjóléti intézkedés, a kötelező ketreccsere, amely miatt harmadára, alig 4,5 millióra csökkent a hazai tojós tyúkok száma. Pedig a magyarországi tojásfogyasztás lakosonként továbbra is 270-300 darab évente. A rejtvény megfejtése, hogy a fogyasztás harmada már import.

„Magyarország az EU aprótojás-felvásárlójává vált” – fájlalja Budai Zoltán. Nálunk ugyanis a legkisebb méretű importtojással akcióznak a kereskedelmi láncok, közben az ügyvezető szerint akarva-akaratlanul is becsapják a fogyasztót. Egységnyi beltartalomra vetítve ugyanis az apró tojás a legdrágább.

GENETIKAI MUNKA
Mégis jóra fordul a Tetra-történet, mert évről évre több tenyészanyagot ad el a bábolnai társaság. Árbevételének 60-65 százaléka az export, Japántól az Egyesült Államokig mintegy 40 országba szállít, de az idén már itthon is jobb a helyzet. „Égtek a telefonvonalak, amikor a tojás ára márciustól robbanásszerűen felment, mindenki naposcsibét és jércét keresett” – mondja a tulajdonos.

Közben folytatják a technológiai felújításokat, és erősítik a genetikai munkát. Saját nemesítésű új fajtákat állított elő a cég a Kaposvári Egyetem és a Kisállattenyésztési Kutatóintézet segítségével, ez versenyképesebbé teszi a vállalatot a külpiacon. Hogy jó úton járhat a cég, arra utal a nemrég tartott XXIII. nemzetközi Tetra-konferencia, amelyre 37 országból jöttek el a partnerek. A csendes, nyugodt ügyvezető az idén ismét jó évre, növekvő árbevételre számít, ennek a jelei már mutatkoznak.

„Hamar szimatot kap, megragadja a lehetőséget, utána mint a buldog, nem engedi” – így jellemzi Budai Zoltánt barátja, Bárány László, a konkurens baromficsoport, a Master Good tulajdonosa. Szerinte olyan jó értelemben vett üzleti agresszivitás jellemzi a Tetra vezetőjét, amely nem ellenérzést, inkább tiszteletet vált ki.

Azért külön tiszteli Budai Zoltánt és Búza Györgyöt, hogy igazi tulajdonosai lettek a fajtának, így a Tetra nem lett az enyészeté, sőt, ismét felépítették. Bárány László nem felejti azt sem, hogy 1993–94-ben, amikor ő éppen a Tetra háztáji változatának olasz konkurens fajtáját hozta be és forgalmazta a szabolcsi térségben, Budai Zoltán a Bábolna Rt. baromfiágazatának nagy hatalmú igazgatójaként nem söpörte le a piacról, pedig megtehette volna. Látta ugyanis, hogy az neki egzisztenciális kérdés.

Budai Zoltán
55 éves, a székesfehérvári Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola elvégzése után 1975-től a Bábolnai Állami Gazdaságban, majd Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban dolgozott.
1999-ben eltanácsolták, 2000-ben társaival, Búza Györggyel és Bangó Lászlóval megalakította a Bábolna Agrária Kft.-t. 2004-ben megvásárolták a Bábolna Tetra Kft-t., amelynek ügyvezetője és résztulajdonosa.
Nős, felesége, két lánya közül a nagyobbik és egyik veje a cégben dolgozik, két unokája van.