Másra számít, aki az ódon bábolnai kastély tojássárgája-színű épületében a Bábolna Tetra Kft. ügyvezetőjét keresi. Budai Zoltán szolid irodájának komódján alig férnek a kerámiaszobrocskák. Van parasztleányos, -legényes, hagymakupolát mintázó, de a lényeg mindegyikben ugyanaz: a vodka. Mielőtt bárki bűnös szenvedélyre gondolna, derűsen magyarázza az ügyvezető, hogy a hálás orosz, ukrán, moldovai partnerek hozzák ajándékba.

Nem számított a később történtekre maga Budai Zoltán sem, amikor 1975-ben minden vagyonával egyetlen sporttáskában, friss érettségi bizonyítványával a zsebében leszállt barátja motorkerékpárjáról ugyanennél a kastélynál. Piszkei árva gyermek volt, aki a mezőgazdasági szakközépiskola elvégzése után a Bábolnai Állami Gazdaságba jelentkezett munkára. Itt a Tetra névre keresztelt baromfihibridek tenyésztését a bábolnai birodalmat vezető Burgert Róbert indította be a 60-as években, és az ifjú munkatársnak is ezzel kapcsolatban adtak feladatot.

ALKALMAZOTTBÓL TULAJDONOS
Burgert Róbertet nem érdekelte, hogy egy munkatársa akadémikus vagy esztergályos, ha a feladatát jól elvégezte, akkor minden évben többet és többet bízott rá. Így lett Budai Zoltán a 80-as években már az egyik keltetőüzem vezetője, a 90-es évekre a brojlertenyésztés igazgatója. Közben Bábolna is átalakult, az utóbbi tevékenység 1992-től a Bábolna Tetra Kft.-ben folytatódott.

Budai Zoltán sikerszériájának 1999-es elbocsátásával egy időre vége szakadt. Alig egy évvel később kollégáját, Búza Györgyöt, a Bábolna Tetra Kft. ügyvezetőjét is eltanácsolták Bábolnáról. Az agrárgazdaság zászlóshajója állami cég volt, a politikai csatározások következtében állandóvá vált az átalakítás. De negyedszázados rutinnal mi máshoz kezdhetett volna Budai Zoltán, nekilátott társával és Bangó Lászlóval – aki Bólyban jutott hozzájuk hasonló sorsra – vállalkozóként a tojóhibrid-tenyésztésnek.

Kamatoztatva a remek partnerkapcsolatokat, az amerikai Hy-Line fajtát behozva megalapították a Bábolna Rt. tojóhibrid-üzletágának a konkurenciáját, a Bábolna Agrária Kft.-t. A tojóhibrid ugyanis bizalmi termék. A pelyhes naposcsibén nem látni, milyen tyúk válik belőle, de ha több évtizede megbízható partner ajánlja, mérget lehet venni a jó minőségre. Szinte egyik évről a másikra piacvezetővé vált a Bábolna Agrária, megszerezve az ezredforduló után a hazai piac 70 százalékát, és Romániában, a volt jugoszláv tagállamokban, Ukrajnában, Algériában, Líbiában is sikerült megverni a Tetra fajtát, és kiszorítani a piacáról.

Végül 2004-ben az akkor már súlyosan veszteséges Bábolna Tetra feladta a harcot. A cég értékesítéséhez az összes nemzetközi versenytársat idehívták, de Budaiék szerezték meg. A két konkurens társaságukat mégsem olvasztották egybe, a Bábolna Agrária Kft. tovább folytatta a Hy-Line tenyésztojások és naposcsibék értékesítését.

A LEGROSSZABB ÉV
Budai Zoltán hozzálátott a Tetra régi dicsőségének helyreállításához és a napi 5 millió forintos veszteség felszámolásához. A Tetrában nagy lehetőségeket látott, hiszen a környező országokban jól ismerték a márkát. Az élet igazolta az elgondolását, az értékesítés a Tetra javára tolódott el, amely fajtacsoport már ismét a piac felét mondhatja magáénak, a Hy-Line piaci részesedése 20 százalékra csökkent.

A Tetra Kft. 2004-es átvétele után a tulajdonos családok megalapították a Bábolna Brojler Kft.-t, és megszerezték a szomszédos Tárkányon és Banán lévő termelőszövetkezeteket. Ezzel Magyarország egyik legnagyobb brojlerkeltetőtojás- és naposcsibe-forgalmazó integrációja jött létre, amely évi mintegy 55 millió darab keltetőtojást állít elő. Ebből a mennyiségből a már 7 társaságból álló, csaknem félezer embert foglalkoztató Tetra cégcsoport mintegy 30 millió keltetőtojást exportál, 20-25 millió darabot pedig kikeltet.

Már olajozottan működött a gépezet, amikor becsapott a mennykő: tavaly a hazai tojástermelés a válság leggyászosabb évét zárta. A Bábolna Tetra Kft. árbevétele a 2010-es 6,5 milliárd forintról 5 milliárd alá süllyedt, az eredmény pedig a tizedére olvadt. A tojótyúktartóknak ugyanis katasztrofális volt 2011, az étkezési tojás ára a mélybe zuhant, miközben a takarmány kurzusa az egekbe emelkedett, a vevők fizetőképessége pedig vészesen romlott. Nem tudtak naposcsibét, előnevelt jércét telepíteni, aki tudott is, kevesebbet.

Hab a tortán az ez év január 1-jén bevezetett uniós állatjóléti intézkedés, a kötelező ketreccsere, amely miatt harmadára, alig 4,5 millióra csökkent a hazai tojós tyúkok száma. Pedig a magyarországi tojásfogyasztás lakosonként továbbra is 270-300 darab évente. A rejtvény megfejtése, hogy a fogyasztás harmada már import.

„Magyarország az EU aprótojás-felvásárlójává vált” – fájlalja Budai Zoltán. Nálunk ugyanis a legkisebb méretű importtojással akcióznak a kereskedelmi láncok, közben az ügyvezető szerint akarva-akaratlanul is becsapják a fogyasztót. Egységnyi beltartalomra vetítve ugyanis az apró tojás a legdrágább.

GENETIKAI MUNKA
Mégis jóra fordul a Tetra-történet, mert évről évre több tenyészanyagot ad el a bábolnai társaság. Árbevételének 60-65 százaléka az export, Japántól az Egyesült Államokig mintegy 40 országba szállít, de az idén már itthon is jobb a helyzet. „Égtek a telefonvonalak, amikor a tojás ára márciustól robbanásszerűen felment, mindenki naposcsibét és jércét keresett” – mondja a tulajdonos.

Közben folytatják a technológiai felújításokat, és erősítik a genetikai munkát. Saját nemesítésű új fajtákat állított elő a cég a Kaposvári Egyetem és a Kisállattenyésztési Kutatóintézet segítségével, ez versenyképesebbé teszi a vállalatot a külpiacon. Hogy jó úton járhat a cég, arra utal a nemrég tartott XXIII. nemzetközi Tetra-konferencia, amelyre 37 országból jöttek el a partnerek. A csendes, nyugodt ügyvezető az idén ismét jó évre, növekvő árbevételre számít, ennek a jelei már mutatkoznak.

„Hamar szimatot kap, megragadja a lehetőséget, utána mint a buldog, nem engedi” – így jellemzi Budai Zoltánt barátja, Bárány László, a konkurens baromficsoport, a Master Good tulajdonosa. Szerinte olyan jó értelemben vett üzleti agresszivitás jellemzi a Tetra vezetőjét, amely nem ellenérzést, inkább tiszteletet vált ki.

Azért külön tiszteli Budai Zoltánt és Búza Györgyöt, hogy igazi tulajdonosai lettek a fajtának, így a Tetra nem lett az enyészeté, sőt, ismét felépítették. Bárány László nem felejti azt sem, hogy 1993–94-ben, amikor ő éppen a Tetra háztáji változatának olasz konkurens fajtáját hozta be és forgalmazta a szabolcsi térségben, Budai Zoltán a Bábolna Rt. baromfiágazatának nagy hatalmú igazgatójaként nem söpörte le a piacról, pedig megtehette volna. Látta ugyanis, hogy az neki egzisztenciális kérdés.

Budai Zoltán
55 éves, a székesfehérvári Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola elvégzése után 1975-től a Bábolnai Állami Gazdaságban, majd Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban dolgozott.
1999-ben eltanácsolták, 2000-ben társaival, Búza Györggyel és Bangó Lászlóval megalakította a Bábolna Agrária Kft.-t. 2004-ben megvásárolták a Bábolna Tetra Kft-t., amelynek ügyvezetője és résztulajdonosa.
Nős, felesége, két lánya közül a nagyobbik és egyik veje a cégben dolgozik, két unokája van.