Fotó: Kőhalmi Péter

– A Telenor elég hamar egyértelművé tette, hogy áthárítja a telefonadót az ügyfeleire. Miért nem bírják el ezt a terhet?
– Magyarországon 27 százalék az áfa, fizetünk egy ágazati különadót és kiugróan magas koncessziós és frekvenciadíjakat. Most egy újabb válságadót vetettek ki, ezzel az adóterhelést megduplázták az év második felére. Az új elvonással együtt számolva egy beszélgetés átlagárának 50 százalékát az államnak fizetnénk be, ez Európában az egyik legmagasabb arány. A távközlés húzóágazat, melyet nem szabad ilyen mértékű adóval gúzsba kötni. Éppen ezért mondtuk azt, hogy inkább árat emelünk, mint a fejlesztéseinket állítjuk le, mert azzal az ország gazdasági növekedésének ártanánk. A Telenor anyacégét a tőzsdén jegyzik, ezért a pénzügyi vállalásainkat tartanunk kell. Nem lehet elfogadtatni a befektetőkkel azt, hogy az év közepén kivetett új elvonás miatt borul az üzleti tervünk. Egyúttal pedig szerettük volna azt is mutatni, hogy a döntéseink átláthatók, nem kertelünk, őszintén megmondjuk, hogy mire számíthatnak az ügyfeleink.

– Mi a véleménye arról a felvetésről, hogy a távközlési cégektől beszedett különadók összege nagyságrendileg egyezik az állami mobilszolgáltató beindításának kezdeti költségeivel?<#zaras_figyelo#>
– Emlékeztetnék rá, hogy megtámadtuk a frekvenciaaukciót, jelentős jogi problémákat láttunk a kiírás módjában és a folyamatban. Természetesen nem a versenyt ellenezzük, annak állunk elébe, hanem a jogellenes folyamatot. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ez az állam részéről nem volt jó döntés. A mobiltávközlés fénykorában még a megfelelő tőkeerővel rendelkező Telenornak is 7-8 évre volt szüksége ahhoz, hogy a kezdeti befektetései megtérüljenek. A magyar piac kicsi, rajta három globális szereplő is verseng egymással.
A költségvetés szempontjából sokkal kedvezőbb lett volna a jelenlegi szereplők között értékesíteni a kérdéses frekvenciát, ezzel is elősegítve a tőke beáramlását.

– A minap megállapodást kötöttek a Transparency Internationallel a korrupció visszaszorítása érdekében. Ennyire akutnak érzik a problémát Magyarországon?
– Az időzítésnek olyan értelemben nincs különösebb oka, hogy dolgoztunk már együtt korábban is. Kölcsönösen hitelesnek tartjuk egymást, és egyeznek a céljaink. Ugyanakkor a szervezet jelentése megdöbbentett. Egyenesen sokkoló volt, hogy a magyar üzleti szektor mennyire rosszul teljesített a korrupciós felmérésben. A válság egyik velejárója, hogy a piaci szereplők hajlamosabbak nagyobb kockázatot vállalni, olyan illegális vagy etikátlan megoldásokba bonyolódni, amelyekre normál körülmények között nem vetemednének. A Telenornak megvan a tapasztalata és a háttere ahhoz, hogy fellépjen az ilyen gyakorlatok ellen, és más cégeket is hasonló lépésre szeretnénk ösztönözni.

– Jön a nyár, és 310 forint körül látszik stabilizálódni a forint-euró árfolyam. Az idén lőttek a roamingbevételeknek?
– Engem sokkal inkább az aggaszt, hogy ezen az árfolyamszinten a beszállítóink és az üzleti partnereink egy része komoly nehézségekkel küzd. Sok partnerünknek olyan szerződéses kötelezettsége van – nem csak felénk –, amelyet jó néhány kisebb cég csak nagyon nehezen tud tartani, ha gyenge a forint. Az esetleges bedőlésüket pedig mi is megéreznénk.

– Nyakunkon a futball-Európa-bajnokság. Ön szerint ki nyeri a tornát?
– Félprofi játékos voltam magam is, nagyon szeretem a focit. Nehéz most jósolni. Mivel Norvégia nem jutott ki, Svédország és Dánia sikeres szereplése örömmel töltene el. Úgy tűnik, az angolok sosem érnek a csúcsra, és a jó egyéni teljesítmények ellenére a portugálok sem tudnak sokszor célba jutni. A spanyolok esélyesek, de a németeket sosem szabad leírni. Nem tartanék esélytelennek egy orosz–spanyol döntőt.