Hazai agrárbefektetéseit kívánja növelni a Hunguest Hotels (HH) Zrt.-ért kapott vételárból Leisztinger Tamás. Az MSZP-hez közel álló üzletember az 1996-os privatizáció során, az Arago Befektetési Holding Zrt.-n keresztül szerzett résztulajdont a láncban, amelynek a szakszervezeti szállodavagyon is része volt (Milliárdos sakkjátszmák – Figyelő, 2003/37. szám). Az ügyletet botrányok kísérték; az eladást a Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Állami Számvevőszék egyaránt vizsgálta. Utóbbi el is marasztalta az Aragót, de különösebb következménye akkor nem lett a dolognak.

Piaci vélekedések szerint a „következmény” ideje most jött el. Ez pedig nem más, mint a HH eladása egy Fidesz közelinek tartott üzletembernek, jelesül Jászai Gellértnek. Gránitz János, a HH Zrt.-t birtokló Arago vezérigazgatója azonban cáfolta, hogy kényszerhelyzetben lettek volna. Mint mondta, „pénzügyi és szakmai partnereket” bő másfél éve kerestek már. „Kínai, orosz, izraeli, illetve svájci befektetőkkel is tárgyaltunk” – nyilatkozta Gránitz a Figyelőnek. Hozzátéve: Jászai cégével, a Magyar Turisztikai Holding (MTH) Zrt.-vel olyan előnyös üzletet kötöttek, amely „elismeri a korábbi évek beruházásait is”.

Jászai Gellért. Kérdés, honnan teremti majd elő a szeptember végéig esedékes, több tízmilliárdos vételárat.
Fotó: Kőhalmi Péter

A vevő társaság vadonatúj formáció; december 16-án jelentették be, hogy az SCD Group Zrt. meghatározó tulajdonosaként ismert Jászai Gellért egyedüli magánszemélyként megalapította az MTH-t, amely két lépcsőben megvásárolja a hotelláncot. Az ügylet első részeként az MTH-hoz került a HH szavazó részvényeinek egyharmada; ezekért a cég 25 százaléknyi saját részvénnyel fizet; a 75 százalék egyelőre Jászainál marad. A szavazó részvények további közel kétharmadára (valamint az Aragóhoz került MTH-pakettre) opciós szerződést kötöttek, amely legkésőbb 2011. szeptember 30-ig hívható le. Azt, hogy mennyiért, ma még pontosan nem tudható. „Az opciós árat jövőbeli bevételi, nyereségességi, eladósodottsági mutatókhoz, valamint a cég készpénzállományához kötöttük, ezért ennél többet csak az opció sikeres lehívása után mondhatok” – közölte a Figyelővel Jászai Gellért.

Megjegyzendő, hogy a 12,5 milliárdos jegyzett tőkéjű HH Zrt.-nek nem szavazó, osztalékelsőbbségi részvényei is vannak; e 4,2 milliárdos névértékű csomagot – amely az állami tulajdonú, az üdülési csekkek rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kezében van – nem érinti az ügylet.

Az első lépcső zárásával egy időben, január végéig az MTH Zrt.-be apportálják Jászai meglévő cége, az SCD Group Zrt. turisztikai érdekeltségeit, vagyis a Balaton-parti kempingeket és vendégházakat működtető Balatontourist Zrt.-t, a sármelléki Fly Balaton repteret, valamint a teljes Balaton Fejlesztési Program (Tópárbaj – Figyelő, 2008/35. szám) telkeit, terveit is. Az SCD-től érkező vagyonelemek együttesen mintegy 30 milliárd forintot érnek. A Portfolio.hu becslése szerint a HH ingatlanjainak értéke 38 milliárd forintra tehető; a cégértéket is beszámítva (amely az egyelőre szerény eredménytermelő képesség miatt nem túl magas) a Hunguest Hotels teljes értéke akár az 50 milliárdot is megközelítheti. Vagyis összességében az idén őszre 70–80 milliárd forintos vagyonú óriásvállalat jöhet létre.<#zaras_figyelo#>



NAGY PROGRAM, KIS LÉPÉSEK. Nem csoda, hogy Jászai Gellért fantáziát látott a második legnagyobb magyar döntési központú hotelláncban (mutatóit lásd külön). „A balatoni befektetéseinkkel a turisztikai, üzleti és marketing téren kiaknázható szinergiák nyilvánvalóak. Nem titkolt célom, hogy középtávon nemzetgazdasági szempontból is jelentős, a magyar vendégéjszakák 15–20 százalékát magáénak tudó turisztikai vállalatot építsek fel” – fejtegeti Jászai.

A Balaton Fejlesztési Programban az elmúlt három évben ugyan alig történt érdemi lépés, ám ezt Jászai a válsággal magyarázza. „Ha nagyritkán akad is itthon finanszírozó bank, akkor sem a korábbi 10–15 százalékos, hanem csak 30–40, vagy épp 50 százalékos önerő, továbbá jelentős kamatfelár mellett adnának fejlesztési pénzt.” Mindehhez recessziós környezetben kellene megvalósítható üzleti tervet társítani, ami szinte reménytelen. A forráshiányos időszakot előkészítésre fordították az SCD-nél: bármelyik fontosabb balatoni projekt (jellemzőiket lásd külön) szinte azonnal indulhat, amint a finanszírozási és a piaci feltételek kedvezővé válnak. Jászai reményei szerint 2011-ben reálisan két-három beruházás is startolhat, de hogy melyek, annak megjelölésére nem vállalkozott. Mindenesetre a Badacsonyi Borhotel esetében a régészeti ásatásokkal – amelyek során római kori épületek maradványaira bukkantak – már meg is kezdődött a tereprendezés.

A cégvezetés 2010-re javuló bevételt és eredményt vár, mert megnyitott több, a megelőző két évben korszerűsítés miatt zárva tartó egység, s e beruházások az üzemi eredményt is befolyásolták.

TELJES KISZÁLLÁS. A felek tájékoztatása szerint a könyvekben 35 millió eurós (több mint 9,5 milliárd forintos) értékben jelenik meg a Hunguesthez kapcsolódó, pénzmozgással nem járó első részvénycsere. Az ügylet második fázisának lezárultával Leisztinger Tamás teljesen kiszállna a HH-ból, így összességében 30–40 milliárd forintot tehetne zsebre. E pénzből, ha a következő hónapokban valóban létrejön az ügylet, a milliárdos üzletember egyebek közt magyar agrárbefektetéseit szeretné növelni – erősítette meg lapunknak Gránitz János, az Arago vezére.

Kérdés, Jászai Gellért honnan teremti majd elő az opciós szerződésben szeptember végéig esedékes, több tízmilliárdos vételárat. Erre nyilván hagyományos finanszírozási lehetőségek (például külföldi kereskedelmi banki forrás) is szóba jöhetnek, ám a befektető – bár erről még nem tárgyalt – azt is el tudná képzelni, hogy az állam szerepet vállal az MTH tervezett fejlesztéseiben, vagy a cég esetleges terjeszkedésében. Mint mondja, régiós turisztikai óriáscég lehet a vállalkozás, amelyet – ha kedvező lesz a piaci klíma – két éven belül tőzsdére vinnének. Különösen jól jönne az állami partnerség a grandiózus, szabályozási és finanszírozási kihívásokkal (pályázatok, beruházási kedvezmények, fejlesztési hitelek) tarkított Balaton Fejlesztési Program megvalósítása során. Jászai úgy véli, az állam sem járna rosszul, oly mértékben növekedne az ország turisztikai vonzereje. Erre a Balatonon tervezett témaparkot (tulajdonképpen egyfajta vidámparkot) hozza fel példaként. Ez szerinte – a Garda-tó melletti Gardaland, vagy a nyugat-európai Legolandok mintájára – legalább évi 1,2–1,3 millió látogatót vonzana az év 7–8 hónapjában, ami önmagában egytizedével növelhetné az országban eltöltött vendégéjszakák számát.