Az elmúlt öt évben 8,7 százalékkal bővült a szállodai kapacitás, de a vendégéjszakák számában már csak harmadennyi (2,6 százalékos) növekedést könyvelhetett el a szakma. Ezen belül a belföldi kereslet 9,8 százalékkal emelkedett, ami főleg az üdülésicsekk-forgalom növekedésére vezethető vissza. Viszont a külföldi vendégéjszakák száma ugyanebben az időszakban 3,3 százalékkal gyengült. Főleg a hagyományos piacokról érkeztek kevesebben, mint korábban, így a német vendégéjszakák száma 28, a brit 33, az olasz 9 és az amerikai 24 százalékkal csökkent. A számok mögött vastagon ott van a válság.
k_fn9_cikk_banner
Az idei adatokból már látszik a kilábalás is, hiszen kétévi lejtmenet után végre van egy kis élénkülés. Az év első kilenc hónapjában 6,7 százalékkal volt több az összes szállodai vendégéjszaka, mint tavaly, s itt már kicsivel jobb a külföldi mutató (+6,4 százalék,) mint a belföldi (+5,8 százalék).

Forrás: KSH, MSZSZ

Viszont az áraknál továbbra sincs javulás, azok alulmúlják az 5 évvel ezelőttieket. A nyereség ezalatt gyakorlatilag elolvadt, ami nagyon sok szálloda számára már a fenntartható szintű működést sem biztosítja – olvashatjuk többek között a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) decemberi helyzetértékelésében.

Áfa – hátrányban

S hogy a válságon kívül mi nyomja még a szektort? A magas áfa. Az unióban az átalagos szálláshelyi áfakulcs 9,6 százalékos. Ennek majdnem duplája a magyar. A válsággal lecsökkent kereslet élénkítéséhez számos ország mérsékelte az utóbbi 2-3 évben az áfakulcsot, s ez meg is tette a hatását. Nálunk 2009 második félévétől csökkent a kulcs (25-ről 18 százalékra),

Forrás: MSZSZ

hazai szállodák ezzel még mindig versenyhátrányban vannak, főleg a környező országok többségével szemben. Az unióban a magyar a 4. legmagasabb áfakulcs a szálláshelyi szolgáltatásra.

Forrás: MSZSZ

A szállodaszövetség azt szeretné elérni, hogy a szobakiadásnál 10 százalékra, a vendéglátásban pedig 15-18 százalékra csökkenjen (a jelenlegi 25 százalékos) áfa – erősítette meg az fn.hu-nak Erdei János, a szövetség elnöke. A KPMG-től korábban számításokat is kértek arra, milyen hatás várható az áfacsökkentéstől.

bal_fn8_cikk_kapcsEszerint ha 5 százalékra mérséklődne a szobakiadás áfája, akkor 2013-ra akár 20 százalékkal is nőhetne a szállodai foglalkoztatás és az állam is „valamivel magasabb” adóbevételre számíthatna, mint most. Ha pedig 10-15 százalékra csökkenne a kulcs, már az is számottevő pozitívumot hozna a foglalkoztatásban (+ 4-8 százalék), de ekkor még a költségvetés bevételei nagyjából változatlanok lennének. 10 százalékos árcsökkentésnél átlagosan 7 százalékkal emelkedhetne a szálláshelyi kereslet.

Az adótörvények ismeretében azt már tudni lehet, hogy jövőre nem lesz áfacsökkentés. A szakma abban bízik, hogy talán 2012-re lehet kedvező változás.

Fellendülhet a belföldi kereslet

A MSZSZ azért is lobbizott, hogy az üdülési csekk ismét (2009-hez és a korábbi évekhez hasonlóan) adómentes legyen. Ez egyelőre nem sikerült. Viszont kevesebb lesz az adó, az idei 25 helyett 16 százalék (ez ténylegesen, bruttósítva 19,04 százalékot jelent majd jövőre), és ezt határozottan üdvözölték a szállodások. Hasonlóan nagy sikernek tartják, hogy az általuk kidolgozott Széchenyi Pihenőkártya jövőre bevezetésre kerülhet.

Az új cafeteriaelemmel ugyanis jelentősen megnövekszik a munkaerő megújítására fordítható munkáltatói juttatás összege. Míg az üdülési csekket legfeljebb a minimálbér (jövőre 78 ezer forint) erejéig lehet adni, a pihenőkártyára akár 300 ezer forintot is utalhatnak a cégek a dolgozóiknak. Méghozzá szintén kedvezményes adózással (19,04 százalékkal). Amennyiben a munkáltatók tudnak élni ezzel a lehetőséggel, az jelentős növekedést okozhat a belföldi turizmusban – adott hangot optimizmusának Erdei János.

Bizonytalanságok

A Széchenyi Pihenőkártya januárban már biztosan nem fog elindulni, inkább nyárra lehet rá számítani – derült ki korábbi sajtóhírekből. Az illetékes tárca november végén azt ígérte, hogy december elejére kiadja a végrehajtási rendeletet, de ez végül úgy tűnik, januárra tolódik, ahogy a Figyelő megtudta.
Az fn.hu is érdeklődött a bevezetés részleteiről, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Annyit lehet még tudni, hogy míg az üdülési csekken 6 százalékos a kezelési költség a befogadóhelyeknél, a pihenőkártyán csak 1,5 százalék lesz.

A 2011-es induláshoz ezért lett volna jó, ha már decemberben megvannak a feltételek, mert a vállalatok egy része ekkor dönt a következő évi cafeteriáról. Mint a Figyelő is megírta, az információhiány kissé elbizonytalanította most a cégeket. A Cafeteria TREND minifelmérése szerint a kevesebb adminisztráció és az alacsonyabb költség egyértelműen a pihenőkártya mellett szól, de a jelenlegi bizonytalanság ezeket az előnyöket átmenetileg gyengíti.

Turizmusfejlesztés

A MSZSZ alapvetően egyetért az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott ambiciózus célokkal (10 év alatt 350 ezer új munkahely a turizmusban és duplája hozzájárulás a GDP-hez), de azért néhány javaslatot is megfogalmaztak. Szerintük nemcsak a turizmus negyedét kitevő egészségturizmus-keresletet kellene élénkíteni, hanem többek között a városlátogatásokat, kulturális és konferenciaturizmust is.

Osztják azt a véleményt, hogy elsősorban minőségfejlesztésre,

Erdei János MSZSZ elnök

egyedi kínálat kialakítására lenne szükség és nem kapacitásbővítésre. Éppen ezért tanácsolják azt az új szállodanyitáson gondolkodó befektetőknek, hogy csak alapos piacfelmérés után adjanak tervezési megbízást.

A szövetség a következő 3 évre azt tűzte ki célul, hogy a hazai szállodák szobakihasználtsága 15-18 százalékkal növekedjen, s így a foglaltság újra haladja meg az 50 százalékot. Azt is szeretnék elérni, hogy a szállodai szobákra jutó átlagos bevétel az inflációnál gyorsabban emelkedjen, s hogy Budapest versenyhátránya csökkenjen Prágával és Béccsel szemben – összegzett Erdei János.