Az adóváltozásokat a PricewaterhouseCoopers segítségével tekintettük át.
k_fn9_cikk_banner
Szja – egységes adókulcs

Valamennyi magánjövedelmünk, azaz az összevont adóalapba tartozó (főként munkajövedelmek), valamint a külön adózó (főként tőkejövedelmek) után egységesen 16% adót fizetünk jövőre. Viszont nincs változás abban, hogy az adóalap nem egységes.

Míg a tőkejövedelmeknél a bruttóra kell vetíteni az szja-t, addig az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a szuperbruttóra (vagyis az adóalap-kiegészítéssel megnövelt bruttóra).

A szuperbruttó 2011-ben marad 27 százalék, így a munkajövedelmek 16 százalékos szja-ja valójában 20,32-ot fog jelenteni. 2012-re viszont a felére csökken az adóalap-kiegészítés (ekkor 18,16 százalékos levonást fog jelenteni az szja) 2013-ra pedig megszűnik (vagyis igaziból akkor fizetünk majd ténylegesen 16 százalékos szja-t a bruttónk után).

Szja – csökkenő adójóváírás

Az adójóváírást az ideinél kevesebb jövedelemig lehet majd igénybe venni jövőre, 1 százalékkal csökken a mértéke, illetve 3 ezer forinttal a maximális összege is.

Ez azt jelenti, hogy a szuperbruttó 16 százaléka lehet majd az adójóváírás, maximum havi 12 100 forint, de csak havi 180 446 forint bruttóig (évi 2 millió 750 ezer szuperbruttóig).

Ezen felül csak csökkentett mértékben jár az adójóváírás, legfeljebb havi bruttó 259 843 forintos jövedelemig (ez szuperbruttóban évi 3 millió 960 ezer forintot jelent).

Mivel az adójóváírás csökken, és a kisebb kereseteknél eddig is csak 17 százalékos volt az szja, ezért az egykulcsos adóval csak a 290 ezer forint felett keresők visznek majd haza több pénzt jövőre. E fölött azonban minél nagyobb a kereset, annál jobban emelkedik az ideihez képest.

Szja – növekvő családi kedvezmények

Jövőre már az első és második gyermek után is jár adókedvezmény: havi bruttó 62 500 forinttal lehet csökkenteni gyerekenként az adóalapot. Három és több gyermek esetén pedig már gyermekenként és havonta 206 250 forinttal lehet kevesebb az adóalap.

bal_fn8_cikk_kapcsEz azt jelenti, hogy 1-2 gyereknél havi 10 ezer, 3 és több gyermeknél havi 33 ezer forint adó takarítható meg gyermekenként. Persze ezeket a tételeket is szuperbruttósítani kell, így már más számok jönnek ki: gyerekenként havi 12 700 az adókedvezmény 1-2 gyerekeseknél, háromnál és a fölött pedig 41 910 forint.

A szülők közösen használhatják fel az adókedvezményt, ha egyikük fizetésével nem merül ki a kedvezmény, akkor a másiknál a maradékot figyelembe lehet venni. Ha egy-egy gyermek már kinőtt a családi pótlékos körből (elmúlt 20 éves), a többiekre marad a magasabb családi pótlék és magasabb adókedvezmény is.

A családi kedvezményt minden családi pótlékra jogosult megkaphatja, akinek van összevont adóalapba tartozó jövedelme. Ez azonban azt is jelenti, hogy vannak, akik kimaradnak.

Az evásoknál például nem lehet figyelembe venni a családi kedvezményt, mert ők a 30 százalékkal mindent leadóznak, nincs összevonás alá eső jövedelmük.

Az ekhósoknál már kicsit más a helyzet. Nekik legalább a minimálbér után normál módon kell adózniuk – itt számolhatnak a családi adókedvezménnyel. Az ekhós jövedelmeiknél viszont nem, mert az már eleve kedvezményes.

Nem érvényesíthetnek családi kedvezményt azok sem, akiknek csak befektetéseik vannak vagy csak osztalékjövedelmük, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nincs jövedelmük. A kis keresetűeknek pedig hiába van nagy családjuk, nem fogják tudni igénybe venni a maximális, törvény biztosította kedvezményt, csak annak töredékét.

Szja – öngondoskodási kedvezmények

Az önkéntes nyugdíjpénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után továbbra is jár kedvezmény (hivatalosan adóról történő rendelkezésnek hívják, mivel ezt a kedvezményt most nem veheti fel az adózó, csak jóváírják neki a megtakarítási számláján). Mértéke azonban csökken, 30-ról, 20 százalékra. Az év végi befizetéseknél még 30 százalék lehet a jóváírás.
Az életbiztosításokra az idén már nem jár adókedvezmény, és ez jövőre sem változik.

----Nem pénzbeli juttatások----

„Természetbeni juttatás” helyett „egyes meghatározott juttatások”, röviden „juttatások”

A „természetbeni juttatást” jövőre „egyes meghatározott juttatásoknak” hívják hivatalosan, amit máris „juttatás”-ra rövidített a köznyelv. Ide tartozik a sportszolgáltatás, a személyszállítás és a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás.

Változás, hogy ezentúl nem a munkáltatónak kell az adót fizetnie (54 vagy 25 százalékost), hanem a munkavállalónak, és csak 16 százalékos szja-t (19 százalékos adóalap-korrekcióval, vagyis valójában 19,04 százalékot). Abban viszont nincs változás, hogy a munkáltatónak továbbra is be kell fizetnie ezekre a juttatásokra a 27 százalék tb-járulékot és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

Ha azonban a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg, akkor továbbra is a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.

Nem pénzbeli juttatások – cafeteria

Megmarad a béren kívüli juttatások rendszere (vagyis a cafeteria). Az adómérték itt is 16 lesz (+ 1,19-es adóalap-korrekcióval, vagyis az adómérték valójában 19,04 százalék), de egyéb járulék, illetve ehofizetési kötelezettség nem terheli, ami jelentős könnyebbség 2010-hez képest (2009-hez képest viszont már nem, mert akkor több juttatás adómentes volt).

A cafeteria változatlanul maximált, összegszerűen vagy a minimálbérhez viszonyítva.

----Az egyszerűség jegyében----

Adónyilatkozat

Jövőre tovább egyszerűsödhet az adózás azok számára, akik kizárólag egy munkáltatótól kapnak összevont adóalapba tartozó jövedelmet, és a levont és ténylegesen fizetendő adó közötti különbség kevesebb mint ezer forint.

Ők adónyilatkozattal is elintézhetik majd 2012 elején a bevallást. Annyit lehet még tudni, hogy az adónyilatkozattal nem élhetnek, akiknek tételes költségelszámolásuk, önkéntes nyugdíjpénztári vagy nyesz megtakarításuk van, de például az alkalmankénti 100 ezer forintot meg nem haladó bevétel nem kizáró ok. A részletekről többet egyelőre még nem tudni.

További egykulcsosok

A minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként, szuperbruttósítva, 16 százalékkal adózik.

Ha a munkáltató kölcsönt vagy fizetési előleget ad dolgozójának, akkor ezzel az alkalmazott kamatokat nyer, ami után a munkáltatónak adóznia kell. Ennek mértéke most csökken, mivel az összes teher 81 százalék helyett csak 46,04 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap (vagyis a fel nem számított kamat) után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% eho terheli.

Egységesen 16 százalékos lesz (eddigi 10-20-25 százalék helyett) a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe is jövőre.

Hatályon kívül helyezték az ingatlan bérbeadására vonatkozóan meghatározott különadózási szabályokat. Így ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlanát, akkor a jövedelme az összevont adóalap részeként szintén 16 százalékkal adózik. A jövedelem megállapításához bevételi és költségnyilvántartást kell vezetni és az amortizációt is el lehet számolni.

----Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás----

2011-től az egyéni nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emelték, ami szinte mindenkinél jelent egy kis fizetéscsökkenést. Az egyéni nyugdíjjárulékalap-fizetés felső határa ugyanis 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft).

Nem változik az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5 százalék) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27 százalék) mértéke sem, és végül nem lett plafon a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknál.

Az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke viszont emelkedik, havi 4950-ről 5100 forintra. Ezt az összeget azoknak kell fizetniük, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk. Aki munka-, vagy megbízási jogviszonyban áll, vállalkozó, az biztosított, plusz alanyi jogon például a kiskorúak (nappali tagozatos tanulók) is, valamint a súlyosan sérült emberek. Fizetés nélküli szabadság alatt viszont például kell fizetni a járulékot, és a nyugdíjas vállalkozóknak is.

----Minimálbér – bérminimum----

A járulékok alapja 2011-től is a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78 000Ft). Ezzel együtt megszűnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a főállású vállalkozókra 2010-re behozott tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetési szabály.

A vállalkozóknak a ténylegesen felvett személyes közreműködési díj vagy kivét alapján kell a járulékot fizetniük, de a minimális járulékalap nem lehet kevesebb, mint az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum (2011-től 94 000 forint).




----Vállalkozásokat érintő adók----

Társasági adó

A társasági adó mértéke már 2009 második felétől mérséklődött, 19-ről 10 százalékra, megkötés csak annyi maradt, hogy ez csak az 500 millió forintnál kevesebb nyereséget termelő cégekre vonatkozhat. Jövőre és 2012-re egész évre marad a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz nyereségplafon.

Az adózás előtti eredmény továbbra is csökkenthető a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokkal, köztük már 2010-től a Magyar Kármentő Alapnak fizetett összegekkel is. Jövőre a látvány- csapatsportot (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda) is adókedvezmény mellett lehet majd támogatni, ha ezt az Európai Bizottság is jóváhagyja.

Már az idei december 20-i határidőre is csak a 100 millió forintnál magasabb nettó árbevételt elszámoló adózókat kötelezték a társasági adóelőleg feltöltésére (korábban ezt 50 milliós árbevétel alatt kellett megtenni).

Helyi iparűzési adó

Törvénymódosítás pontosította, hogy mikor minősül az építőipari tevékenység ideiglenes, illetve állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek, és hogy az építőipari vállalkozók milyen módszereket alkalmazhatnak arra, hogyan osszák meg adóalapjukat az egyes települések között, ahol dolgoztak.

A távközléssel foglalkozó társaságoknál változik a telephely fogalma: a jövőben a fogyasztók számlázási címe számít majd iparűzési adó szempontjából telephelynek. Vagyis ezeknél a cégeknél 2011-től a fogyasztók számlázási címe szerint településenként befolyó árbevétel alapján kell majd iparűzési adót fizetniük. Ez jelentős többletadminisztrációt okoz. Főleg hogy január 15-ig minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezniük, ahol ügyfelük van. Az adóbevallást és befizetést is eddig kell elintézniük.

Építményadó

Emelkedett az építményadó maximálisan kivethető mértéke 900-ról 1100 forintra négyzetméterenként, illetve 3 százalékról 3,6 százalékra. Önkormányzata válogatja továbbra is, hogy ezt hol alkalmazzák és milyen mértékig.
Építményadót zárt végű lízingnél már a lízingbe vevőre is kivethetnek, ha őt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Innovációs járulék

Változás, hogy a jövőben kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás után lehet adókedvezményt elszámolni az innovációs járulék terhére.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítását 2011. január elsejétől tervezték, de mivel még nem nyújtották be a tervezetet, így ez csak későbbre várható. Várható a termékdíjak minimális csökkenése, valamint hogy megszűnik (az eddig a koordináló szervezeteknek fizetett hasznosítási díj fejében megengedett) termékdíj-mentesség.

Ez a változás érintené a legérzékenyebben a cégeket, hiszen a hasznosítási díj ma jóval alacsonyabb, mint a teljes összegű termékdíj. Ezzel együtt a koordináló szervezetek megszűnnének, és a begyűjtést és hasznosítást átvenné az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. (állami szerv).

Jövedéki adó

A 2,8 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó (ízesített) sörök esetében a jövedéki adó alkoholfokonként és hektoliterenként 1400 forint.

Az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezerdarabonként 6450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10 380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezerdarabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz. A jövedékiadó-emelés előtti adójegy-készletezési lehetőséget korlátozták.

Egyéb

2010. március 31-ig a számlákon kötelező volt feltüntetni, hogy a számla összesen hány példányban készült és hogy az adott példány hányadik a sorban. Április 1-jétől már csak a számlák eredeti és másolati példányát kellett egymástól megkülönböztetni, és arról kellett csak gondoskodni, hogy csak egy eredeti példány legyen nyomtatható. Szeptember 27-től megszűnt a példányszámozás is, és egyéb, a számla eredetiségére utaló megjegyzést sem kell feltüntetni.

A közcélú adományok kikerültek az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és az ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás köréből, így a közcélú adományok után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az új szabályozás és az ennek alapján kialakított adóhatósági gyakorlat alapján a közcélú adományhoz kapcsolódó beszerzéseken felmerült adólevonási jog csak akkor nem korlátozott, ha a beszerezésre nem adományozási céllal került sor.

----Nemzeti Adó- és Vámhivatal----
2011. január 1-jétől az állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat egy újonnan létrehozott kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fogja ellátni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik, és a NAV lesz általános jogutódjuk.

Az előzetes hírek szerint a NAV létrehozásával az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása a cél, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása. A célok között szerepel a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, továbbá hogy az új szervezet hatékonyabb legyen a pénzügyi és egyes más bűncselekmények felderítésében.

Az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá - hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.