Sorok között

Nagy mínuszok a könyvpiacon
Figyelő
2012-06-05 21:50
A folyamatosan csökkenő forgalom és a kereskedő cégek üzleti nehézségei konszolidálásra késztethetik az Ünnepi Könyhétre készülő piaci szereplőket, s talán az e-könyv üzlet is beindulhat.
Drogos múltjáról mesél őszintén Szabó Győző új könyvében, a Toxikómában. A megjelenés óta eltelt egy hónap alatt több mint tízezer példányt adtak el belőle, ez kiugró sikernek számít a magyar könyvpiacon. Bár az ágazati szereplők szerint nagyjából lutri, mire kapnak rá az olvasók, van egypár tuti tipp, s az úgynevezett celebkönyvek rajta vannak a listán.

Könyvhalmok között. Nehéz kenyér. Fotók: Getty Images

Az exdrogos színész vallomásával az addig csak a könyvkereskedői piacon működő Libri állt elő. Tavaly ősztől a mögötte álló tulajdonos érdekeltséget szerzett több kisebb kiadóban is (Helikon, Jaffa), Kolibri néven létrehozott egy gyermekkönyvkiadót, a Nyitott Könyvműhely átalakításával pedig életre hívta a Libri Kiadót. Halmos Ádám igazgató elmondta: 2011-ben még a korábbi tervek szerint jelentették meg könyveiket, de a 2012-es év már azt az irányt mutatja, amerre az új formációban tartanak. Miközben kortárs magyar irodalomban nagyon erősek, nem titkolják, hogy nem feltétlenül ez a profil hozza majd a nagy számokat. Igaz, érte már őket kellemes meglepetés. Závada Péter első verseskötetét két hét után nyomták újra, az első hónapban 2000 példányt adtak el belőle, ez a verses műfajban szinte példátlannak számít.

Ez a könyv Halmos Ádám szerint 1000-1500 példánynál már behozta az árát, de kötete válogatja, hány eladott példány kell a nyereségességhez. A költségesebb könyvek 3000-3500 példánynál térülnek meg kiadójuk számára. Magyarországon egyébként már nagy sikernek számít, ha egy könyv 10 ezer példányban kel el, 20 ezer fölött kiugrónak, ennél magasabbra csak néhány kötet jut évente.<#zaras_figyelo#>

ÍNSÉGES IDŐK
A válság a könyvpiacot is megrengette: az inflációt is számításba véve a forgalom 7 százalékkal csökkent 2011-ben. Így az ágazat borús hangulatban készülődött a lapunk megjelenésekor kezdődő, 5 napon át tartó 83. Ünnepi Könyvhétre. Több évet megfigyelve ráadásul még drámaibb a kép: a magyar könyvpiac az elmúlt három évben 26 százalékos veszteséget könyvelhetett el. A nehéz időszak arra késztette a kereskedőket, hogy a raktáron lévő készleteiket bármi áron eladják. A diszkontáron kiárusított könyvek forgalma a becslések szerint tavaly 800 millió forintot tett ki.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

„A vásárlók hozzászoktak, hogy bizonyos könyveket az eredeti áruk töredékéért megkaphatnak nem sokkal a megjelenés után, így az újdonságoknál megfigyelhető a kivárás. A másik káros következmény, hogy egyre kisebb hatást gyakorolnak rájuk az akciók, mert hozzászoktak az óriási kedvezményekhez” – vázolja a mechanizmust a Figyelőnek Deák Gyula István, a Líra marketingigazgatója.

Közben a hazai vásárlóerőhöz képest még mindig rengeteg könyv jelenik meg a magyar piacon. Bár a válság valamennyire józanságra késztette a kiadókat, az évi 12 ezer új kiadvány még mindig túltermelést mutat. Óvatosabbak viszont a példányszámokkal, inkább kevesebbel kezdenek, s utánnyomnak, ha jól fogy.

MIKOR FIZETSZ?
A piacot egy érdekes egymásrautaltság, mondhatni körbetartozás jellemzi. A hazai könyvkereskedelem bizományosi értékesítésben működik, azaz egy bolt csak az eladás után fizet a könyvekért. Az általános árrés 45–55 százalék között mozog, azaz a fogyasztói ár fele a kereskedőnél marad. A másik felét a kiadó kapja, amikor kapja, merthogy a szerző-kiadó-kereskedő háromszögben nem ritka a fizetési késedelem. Ezzel próbálják meg – főleg a kereskedők – betömködni a lyukakat.

A legfrissebb, 2011-es mérlegek szerint erre jó okuk is van. A könyvkereskedői piacot három nagy hálózatos értékesítő cég, az Alexandra, a Libri és a Líra uralja. Utóbbiak kereskedőcégei súlyos mínusszal zártak, míg az előbbi épp csak meg tudott maradni a pozitív tartományban.

A kereskedők, legutoljára a Libri, nem véletlenül nyitottak a kiadói tevékenység felé, az ugyanis szinte mindig nyereséges (lásd a táblázatot). A szinergiák kihasználásával, a saját kiadású könyveik erőteljesebb marketingjével, bolti jelenlétével a kereskedőcégek csoportszinten nagyjából pozitívban tudják tartani magukat.

Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének újonnan megválasztott elnöke, egyben a Kossuth Kiadó vezetője úgy véli, a körbetartozás és a vásárlóerő csökkenése miatt komoly válságot él  a könyvszakma. Erre az évre vagy jövőre várja a mélypontot, s reméli, utána egy konszolidációval jönnek ki belőle.

A 2011-es magyarországi könyvforgalom 59,5 milliárd forint volt. Ez 7 százalékos visszaesés az előző évhez képest.

A kiadók igyekeznek egyéni stratégiákat, egyedi értékesítési csatornákat kidolgozni. Ilyen lehet a kis kiadóból jelentős piaci szereplővé váló Ulpius megoldása, amennyiben egyre több kiadói mintaboltot nyit, hogy így növelje eladásait. Kepets András kiadóvezető a Figyelőnek elmondta: a kereskedői piacra nem akarnak belépni, csupán saját közönségüket próbálják az új boltokkal jobban elérni, ezzel segítve a kiadó munkáját. A szakember szerint érdemes lenne külföldi mintára tematikus könyvfesztiválokat – például krimifesztivál, romantikus könyvek vására – is tartani, ebben látna még értékesítési potenciált.

Hitelbe írók
Más az online értékesítésre erősít rá, hisz az internetes könyveladás folyamatosan egyre nagyobb szeletet hasít ki az értékesítésből. A jelentős kedvezményeknek köszönhetően a forgalom 15-20 százaléka már online realizálódik. Nem könnyű a szerzők élete sem. Nagyjából általános gyakorlat, hogy az írók csak az eladás után kapnak jutalékot – többnyire 5-8 százalékot –, a kéziratért ritkán fizetnek. Ha mégis, néhány százezer forintot, akkor viszont az eladások után kap kevesebbet a szerző. Problémát jelent az utánkövetés is, mert sokszor csak az év végi elszámolásnál derül ki, mennyit adtak el egy könyvből, s utána jön még a várakozás, hogy azt mikor fizetik ki. A piacon nem ritka a 40-60 napos vagy még nagyobb fizetési késedelem sem.

A Libri sikerlistája 2012 első öt hónapja alapján
1. Frei Tamás: A bankár (Ulpius)
2. Börcsök Mária: Kettészakadt ország (Kossuth)
3. Suzanne Collins: Az éhezők viadala (Agave)
4. Frei Tamás: A megmentő (Ulpius)
5. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 6. – Ketten (Ciceró Könyvstúdió)
6. Walter Isaacson: Steve Jobs (HVG Kiadó)
7. Karizs Tamás: A Zacher (Tóthágas Plusz Kft.)
8. Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (Athenaeum)
9. Paulo Coelho: Mint az áradó folyó (Athenaeum)
10. Suzanne Collins: Futótűz (Agave)

A kereskedők sokszor élnek azzal a lehetőséggel, hogy később vallják be az eladott példányokat, mert akkor nekik is később kell fizetniük. A kiadó ilyenkor csak annyit tehet, hogy visszahívja a könyveit a kereskedőtől, s olyankor kiderül, mennyi a pontos eladás, ezzel viszont a kötetei lekerülnek a polcokról. A szerző a sor végén a kiadóra vár, hogy az eladások után megkapja a pénzét. A kiadói-kereskedői összefonódások miatt kevesen vállalkoznak magánkiadásra, hiszen ez esetben minden kockázatot és költséget nekik kell állniuk, egyenként házalni a könyvesboltoknál.

A hazai könyvpiacot középtávon az e-könyv berobbanása alakíthatja át. Egyelőre azonban nincs szélesebb tömegek számára megfizethető, jó minőségű e-könyv olvasó, ahogy nincs elég legális tartalom sem. Az e-könyvkiadás területén elkerülhetetlen lett volna a piaci szereplők, főleg a kiadók részéről az összefogás, ami elsősorban az egységes technikai fejlesztést jelentette volna, hogy a printszövegeket digitális formátummá alakíthassák. Ahelyett, hogy a kiadók egy közös megoldást dolgoztak volna ki, és mögé tettek volna egy jó e-olvasót, akár annak értékesítését, a szereplők egyenként vágtak neki a fejlesztéseknek, ami így sokkal több pénzükbe és idejükbe került. Van már ilyen megoldása a Sanomának és a Lírának – az online értékesítésben élenjáró Bookline-nal közösen hoztak létre erre egy céget –, az Alexandra pedig tervezi az indulást. A nehézkes digitális átalakítás és a kusza szerzői jogok miatt azonban egyelőre alig van könyv, amelyet kínálni tudnak.

Tisztelet a kivételnek, de a kiadók többsége még nem látta be, hogy ez lesz a jövő, akár visszatartják ezt a folyamatot, akár nem – mondták a Figyelőnek piaci szereplők. Mivel a printkiadást jócskán megviseli a válság, a hagyományos termékek értékesítéséből akarnak minél több bevételt behozni, amíg lehet, s mesterségesen visszatartják az e-könyv elterjedését. Hátráltató tényező az is, hogy a nyomtatott könyv áfája 5, míg az e-könyvé 27 százalék.