Miközben 2011-ben még a megkérdezett nemzetközi befektetők Magyarországot a régió 4. legvonzóbb terepének tartották, az idén hat helyezést visszacsúszva már csak a 10. lett a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves konjunktúrafelmérésében. A szűkebb régiót nézve megelőzte Magyarországot a három másik visegrádi ország.

HÁTRÉBB SZORULVA
A felmérés ugyan a jövőt vetíti előre, de már a közelmúlt is intő jelekkel szolgált arra nézve, hogy csökkent hazánk befektetői vonzereje. Miközben nem is olyan régen még toplistásak voltunk az egy főre jutó működőtőke-beruházás, az FDI mutatóját tekintve, ma már ebben is folyamatosan hátrébb szorulunk. A 6550 eurós egy főre eső magyarországi állomány Csehország (9215 euró) és Szlovákia (2011. szeptember végén 7112) után már csak a harmadik legnagyobb a közép-európai térségben. Lengyelország (3866) és Románia (2545) lemaradása még jelentős – állapítja meg egy szakminisztériumi elemzés. Igaz, van olyan mutató, amely alapján még az elsők vagyunk: a GDP arányában a magyarországi állomány a legmagasabb (64,7 százalék), de Csehország (62,5) és Szlovákia (2011. szeptember végén 56) az elmúlt években már megközelített minket.

7-es BMW összeszerelése Németországban. Miskolc is nyerő lehet. Fotó: AFP

Pedig az FDI kiemelkedően fontos és szükséges a magyar gazdaság erősödése, felzárkózása szempontjából. Szerepe a rendszerváltás óta eltelt időben meghatározó volt. Ahogy a Századvég kutatóintézet napokban közzétett elemzéséből kitűnik, az FDI részesedése a GDP-ből meghaladja a 21 százalékot. Az exportban közel 70, a foglalkoztatásban pedig csaknem 16 százalékos a súlya. (Ezek 2009-es adatokra épülő számítások.)<#zaras_figyelo#>

Ilyen szemüvegen át vizsgálva az elmúlt évek tőkeáramlási folyamatait, intő jelek sokaságával találkozhatunk. Még akkor is, ha a tavalyi puszta számok első ránézésre nem adnak okot aggodalomra. 2011-ben ugyanis a statisztikák 3 milliárd eurós külföldi működőtőke-beáramlási egyenlegről adnak hírt. Ez pedig jócskán meghaladja nemcsak a korábbi várakozásokat (hivatalosan is egymilliárdot mondtak, bár hozzátették, hogy egyedi tételek befolyásolhatják az eredményt), de az előző évi adatot is (1,7 milliárd euró). Sőt, elmondható, hogy a tavalyi az elmúlt öt év legjobb egyenlegét adta, tehát látszólag e téren a válságot már magunk mögött hagytuk.

Ám van egy aprócska szépségfolt: a 3 milliárd eurós egyenleg kialakulását (ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy elemzéséből kiderül) alapvetően befolyásolta három egyedi tranzakció: a Nokia 800 millió eurós osztalékfizetése, a Mol-részvények állami megvásárlása a Szurgutnyeftyegaztól (1,9 milliárd euró), és egy olyan 2,5 milliárdos tranzakció, amely a beáramlással párhuzamosan, tőkekivitelként is megjelent a statisztikában. Ha ez utóbbi összeget levonjuk a 3 milliárdból, a kapott adathoz még csak hasonlóval sem találkozhattunk az elmúlt húsz évben.

VÁLTOZÓ ADATOK
Ennél talán már csak az lenne rosszabb, ha kiderülne, hogy az elmúlt évek FDI-adatai rendre jóval gyengébbek voltak annál, mint amit a statisztika közzétett. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank kilátásba helyezte a visszamenőleges felülvizsgálatot azzal az indokkal, hogy kielemzi az adatokat az úgynevezett átfolyó tőke alkalmazásának módszerével is. Ez annyit jelent, hogy a magyarországi vállalatok tőkét vagy hitelt kapnak a vállalatcsoport egyik tagjától, és ezt rövid időn belül továbbadják a cégcsoport egy másik külföldi tagjának. (Egyelőre nem tudni, hogy ezt egy vállalat hajtotta végre vagy több.)

Miután azonban a nemzetközileg alkalmazott statisztikai módszerek sem számolják az átfolyó tőkét, így a hivatalos magyar FDI-adat nagyon jó – a térségen belül is. Magyarország részaránya a V4 és Románia teljes tőkebeáramlásából 2011-ben először érte el a 2005-ös eredményt, 14,5 százalékos részesedéssel. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének (UNCTAD) gyorsjelentése szerint tavaly 16 százalékkal nőtt a globális tőkebeáramlás. Ezen belül – s ez már az említett minisztériumi anyagban olvasható számítás – a 2010-es 15,3 milliárd euróval szemben tavaly 20,7 milliárd érkezett a visegrádi négyek, valamint Románia gazdaságába. A GDP-arányos beáramlás Magyarországon volt a legnagyobb (3 százalék), az egy főre jutó mutatóban pedig a listavezető Csehország (368 euró/fő) után a második legmagasabbat nálunk regisztrálták (301 euró/fő) 2011-ben.

Az illetékes helyettes államtitkár, Hidvéghi Balázs szerint 2-3 milliárd euró lehet az idei beáramlás értéke, középtávon pedig évi 3-4 milliárd. A befektetésösztönzésért is felelős Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, Dobos Erzsébet lapunknak arról számolt be, hogy nem érzékelnek változást a befektetői érdeklődésben. Továbbra is sok megkeresést kapnak, ugyanakkor azt sem tagadja, hogy a befektetők részéről elhúzódik a döntéshozatali folyamat. Az idei esztendő első negyedéves adatai szerint a HITA befektetésösztönzési főosztálya által kezelt portfóliók összesen 4180,3 millió euró működő tőkét hozhatnak a nemzetgazdaságnak. A közvetlen külföldi tőkeberuházásoknak köszönhető új munkahelyek száma pedig elérheti a 16 772-t, amennyiben a tervek meg is valósulnak. A HITA egyébként jelenleg 116 projektet kezel. A küldő országok megoszlása a tervezett munkahelyek száma alapján: Egyesült Államok, Ausztria, Ukrajna, Németország, Dél-Korea, Japán; a tervezett beruházás nagyságrendje alapján pedig Dél-Korea, Japán, Egyesült Államok, Németország, Ausztria.