Csökken a vonzerő

Akadozó működőtőke-beáramlás
Figyelő
2012-06-05 21:40
Bár hírek szerint a BMW új gyárának lehetséges helyszínei között van Miskolc, és más területeken is folynak tárgyalások külföldi beruházásokról, a befektetők kivárnak döntéseikkel.
Miközben 2011-ben még a megkérdezett nemzetközi befektetők Magyarországot a régió 4. legvonzóbb terepének tartották, az idén hat helyezést visszacsúszva már csak a 10. lett a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves konjunktúrafelmérésében. A szűkebb régiót nézve megelőzte Magyarországot a három másik visegrádi ország.

HÁTRÉBB SZORULVA
A felmérés ugyan a jövőt vetíti előre, de már a közelmúlt is intő jelekkel szolgált arra nézve, hogy csökkent hazánk befektetői vonzereje. Miközben nem is olyan régen még toplistásak voltunk az egy főre jutó működőtőke-beruházás, az FDI mutatóját tekintve, ma már ebben is folyamatosan hátrébb szorulunk. A 6550 eurós egy főre eső magyarországi állomány Csehország (9215 euró) és Szlovákia (2011. szeptember végén 7112) után már csak a harmadik legnagyobb a közép-európai térségben. Lengyelország (3866) és Románia (2545) lemaradása még jelentős – állapítja meg egy szakminisztériumi elemzés. Igaz, van olyan mutató, amely alapján még az elsők vagyunk: a GDP arányában a magyarországi állomány a legmagasabb (64,7 százalék), de Csehország (62,5) és Szlovákia (2011. szeptember végén 56) az elmúlt években már megközelített minket.

7-es BMW összeszerelése Németországban. Miskolc is nyerő lehet. Fotó: AFP

Pedig az FDI kiemelkedően fontos és szükséges a magyar gazdaság erősödése, felzárkózása szempontjából. Szerepe a rendszerváltás óta eltelt időben meghatározó volt. Ahogy a Századvég kutatóintézet napokban közzétett elemzéséből kitűnik, az FDI részesedése a GDP-ből meghaladja a 21 százalékot. Az exportban közel 70, a foglalkoztatásban pedig csaknem 16 százalékos a súlya. (Ezek 2009-es adatokra épülő számítások.)<#zaras_figyelo#>

Régiós előrejelzés
Csehország
A jelenlegi politikai helyzet nem kedvez a potenciális befektetéseknek. A külföldi működőtőke-beáramlás az elkövetkező időszakban némileg visszaesik, s amikor újra felfelé indul, már elsődlegesen a high-tech iparágakra és a tudásalapú gazdaságra koncentrálnak a befektetők. Ám a 2011-es adatok arra utalnak, hogy az idén még stagnálás várható.

Lengyelország
Az idén a tőkebeáramlást egyfajta kettősség jellemzi, de az a valószínűbb, hogy gyengül az intenzitása, miután emelkednek a működési költségek. Ráadásul az euróövezet súlyos problémái (amelyek minden bizonnyal általában is visszavetik a globális FDI-áramlást) negatívan érintik majd a lengyelországi külföldi működőtőke-beruházásokat. Ugyanakkor Lengyelország számára az FDI nem annyira létkérdés, mint a régió többi gazdasága számára, köszönhetően nagy belső piacának.

Magyarország
Az elkövetkező években hazánk továbbra is fontos befogadója lesz az FDI-nek a térségben. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai fejleményei fokozták az FDI-vel kapcsolatos kettős hozzáállást az országban. A külföldi működő tőke beáramlását egyértelműen támogatják és ösztönzik bizonyos, elsősorban exportorientált típusú projektek esetében. Ugyanakkor a főként belső piacon szerepet játszó projektekre pluszadókat vetnek ki, és szembeállítják a külföldieket a magyar tulajdonosokkal. Ennek eredményeként a beáramló FDI némileg csökkenhet.

Szlovákia
Habár az elmúlt években megtorpant az országba áramló működő tőke lendülete, növekedés várható az elkövetkező időben, főként az autóipari beruházásoknak köszönhetően. Ugyanakkor erős versenyben kell helytállnia Szlovákiának ezen a területen, s a jelenleginél kedvezőbb, vonzóbb feltételeket kell kínálnia ahhoz, hogy növekedjen az FDI értéke. Regionális perspektívából nézve nagyon fontos, hogy az ország középső és keleti részei felé tereljék a külföldi befektetőket.
Forrás: ICEG, V4 Trade & FDI Observer, 2012. május

Ilyen szemüvegen át vizsgálva az elmúlt évek tőkeáramlási folyamatait, intő jelek sokaságával találkozhatunk. Még akkor is, ha a tavalyi puszta számok első ránézésre nem adnak okot aggodalomra. 2011-ben ugyanis a statisztikák 3 milliárd eurós külföldi működőtőke-beáramlási egyenlegről adnak hírt. Ez pedig jócskán meghaladja nemcsak a korábbi várakozásokat (hivatalosan is egymilliárdot mondtak, bár hozzátették, hogy egyedi tételek befolyásolhatják az eredményt), de az előző évi adatot is (1,7 milliárd euró). Sőt, elmondható, hogy a tavalyi az elmúlt öt év legjobb egyenlegét adta, tehát látszólag e téren a válságot már magunk mögött hagytuk.

Ám van egy aprócska szépségfolt: a 3 milliárd eurós egyenleg kialakulását (ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy elemzéséből kiderül) alapvetően befolyásolta három egyedi tranzakció: a Nokia 800 millió eurós osztalékfizetése, a Mol-részvények állami megvásárlása a Szurgutnyeftyegaztól (1,9 milliárd euró), és egy olyan 2,5 milliárdos tranzakció, amely a beáramlással párhuzamosan, tőkekivitelként is megjelent a statisztikában. Ha ez utóbbi összeget levonjuk a 3 milliárdból, a kapott adathoz még csak hasonlóval sem találkozhattunk az elmúlt húsz évben.

VÁLTOZÓ ADATOK
Ennél talán már csak az lenne rosszabb, ha kiderülne, hogy az elmúlt évek FDI-adatai rendre jóval gyengébbek voltak annál, mint amit a statisztika közzétett. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank kilátásba helyezte a visszamenőleges felülvizsgálatot azzal az indokkal, hogy kielemzi az adatokat az úgynevezett átfolyó tőke alkalmazásának módszerével is. Ez annyit jelent, hogy a magyarországi vállalatok tőkét vagy hitelt kapnak a vállalatcsoport egyik tagjától, és ezt rövid időn belül továbbadják a cégcsoport egy másik külföldi tagjának. (Egyelőre nem tudni, hogy ezt egy vállalat hajtotta végre vagy több.)

Miután azonban a nemzetközileg alkalmazott statisztikai módszerek sem számolják az átfolyó tőkét, így a hivatalos magyar FDI-adat nagyon jó – a térségen belül is. Magyarország részaránya a V4 és Románia teljes tőkebeáramlásából 2011-ben először érte el a 2005-ös eredményt, 14,5 százalékos részesedéssel. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének (UNCTAD) gyorsjelentése szerint tavaly 16 százalékkal nőtt a globális tőkebeáramlás. Ezen belül – s ez már az említett minisztériumi anyagban olvasható számítás – a 2010-es 15,3 milliárd euróval szemben tavaly 20,7 milliárd érkezett a visegrádi négyek, valamint Románia gazdaságába. A GDP-arányos beáramlás Magyarországon volt a legnagyobb (3 százalék), az egy főre jutó mutatóban pedig a listavezető Csehország (368 euró/fő) után a második legmagasabbat nálunk regisztrálták (301 euró/fő) 2011-ben.

Az illetékes helyettes államtitkár, Hidvéghi Balázs szerint 2-3 milliárd euró lehet az idei beáramlás értéke, középtávon pedig évi 3-4 milliárd. A befektetésösztönzésért is felelős Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, Dobos Erzsébet lapunknak arról számolt be, hogy nem érzékelnek változást a befektetői érdeklődésben. Továbbra is sok megkeresést kapnak, ugyanakkor azt sem tagadja, hogy a befektetők részéről elhúzódik a döntéshozatali folyamat. Az idei esztendő első negyedéves adatai szerint a HITA befektetésösztönzési főosztálya által kezelt portfóliók összesen 4180,3 millió euró működő tőkét hozhatnak a nemzetgazdaságnak. A közvetlen külföldi tőkeberuházásoknak köszönhető új munkahelyek száma pedig elérheti a 16 772-t, amennyiben a tervek meg is valósulnak. A HITA egyébként jelenleg 116 projektet kezel. A küldő országok megoszlása a tervezett munkahelyek száma alapján: Egyesült Államok, Ausztria, Ukrajna, Németország, Dél-Korea, Japán; a tervezett beruházás nagyságrendje alapján pedig Dél-Korea, Japán, Egyesült Államok, Németország, Ausztria.