Digitális Magyarország Program névre keresztelték azt az infokommunikációs stratégiát, amelyet várhatóan a december 15-i ülésén, lapzártánk után fogad el a kormány. Ez meghatározza, hogy 2014-ig milyen elvek alapján, mely területekre fókuszálva történnek majd a kiemelt IT fejlesztések, és a kabinet milyen szabályozással kívánja elősegíteni az információs társadalom fejlődését (a főbb irányokat lásd külön). Minderre azért is szükség van, mert az Európai Unió elvárásai szerint három éven belül hazánknak is el kellene érnie, hogy teljes körű legyen a szélessávú lefedettség, azaz minden településen elérhető legyen ilyen hálózat. A célok között szerepel az is, hogy 2015-re a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja a világhálót, így az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, vagy éppen a webes áruházakat. A kormány négy éven belül 1 millióval csökkentené a „digitális írástudatlanok” számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. A széles rétegeknek szóló oktatási programok továbbfejlesztésével egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.

Rajz: Szántói Krisztián

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy már előkészítették a kormányzati informatika konszolidációhoz és a párhuzamosságok felülvizsgálatához szükséges törvényi hátteret. Ennek részeként december 4-i hatállyal létrehozták a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, amely a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központjának a jogutódja. Az új szervezettől gyorsabban és „ésszerű költséggel” megvalósuló fejlesztéseket várnak, különösen a kiemelt projektek esetén. Az elmúlt években elődje végezte a jelentősebb hazai központi IT fejlesztések zömét, így az egyablakos vámügyintézéssel, az elektronikus fizetéssel, a Költségvetés Gazdálkodási Rendszerrel, az adóalany-centrikus adatszolgáltatási modellel vagy a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítésével kapcsolatos projekteket. A nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslat elfogadását követően pedig megkezdődhet a 23 nevesített központi adatbázis konszolidációja is. Ennek lényege, hogy a jövőben ezeket nem kezelhetnék magáncégek.

A Digitális Magyarország Program kidolgozásánál az iparági szereplőket tömörítő szervezeteknek, illetve szakembereknek több mint egy hónap állt rendelkezésükre, hogy észrevételezzék az október 22-én közzétett vitairatot. A több száz hazai társaságot, összesen 4 ezer milliárd forintnyi termelési értékkel bíró cégkört tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége egyebek mellett azt tartaná fontosnak, hogy a kockázati tőkét is vonják be az iparág fejlesztésébe, a kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében. „Emellett úgy véljük, akár adókedvezményekkel is támogatni kellene a nemzetközi adatközpontok Magyarországra telepítését” – tájékoztatta lapunkat Laufer Tamás elnök.

Nyitrai Zsolt államtitkár egy szakmai konferencián arról számolt be, hogy november közepéig több mint száz érdemi észrevétel érkezett a vitairathoz, amelyeket be tudtak építeni a koncepcióba. Amely azonban továbbra sem tartalmaz a nemes célokhoz rendelt pénzeszközöket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem sikerült tájékoztatást kapni az ügyben. A titkolózás oka feltehetően az, hogy az erre az időszakra szóló stratégia megvalósítási költségeit csak az Új Széchenyi Terv számainak véglegesítését követően, január második felében kommunikálják majd.