Régóta foglalkoztatta már a saját cég alapításának ötlete Bérces Attilát, a  46 éves bioinformatikust, de csak nemrég szánta el magát a lépésre, miután a világot bejárva hazatért Magyarországra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után doktori tanulmányait Kanadában, a University of Calgaryn végezte, és kutatóként dolgozott a szintén kanadai Steacie Institute for Molecular Sciences nevű intézetnél is. Ott is mindig azt látta, hogy még az államilag finanszírozott kutatások is az üzleti megvalósítást célozzák. Kollégái tíz év alatt mintegy 300 millió dollárt vontak be többtucatnyi spin-off, azaz kutatóhelytől leváló cégbe. Európába visszatérve a Novartis, majd az AstraZeneca gyógyszergyárnál dolgozott, ám ott is feltűnt neki, hogy még ezek az óriások is saját cégek alapítására ösztönözték a munkatársaikat.

Bérces Attila. Kihasználta a kockázatitőke-lehetőségeket. Fotó: Kőhalmi Péter

Fia születésekor, hét éve tért vissza Magyarországra, és bár eredeti terve szerint egy-két év múlva ment volna tovább, az éledező magyar kockázatitőke-lehetőségek maradásra késztették. A nemzetközi konferenciákat járva feltűnt neki, hogy a gének kiolvasása, vagyis szekvenálása során ma még a gyorsaságra és az olcsóságra helyezik a hangsúlyt, és ehhez képest kevesebbet foglalkoznak a pontossággal.

<#zaras_figyelo#>Ezért vágott bele az Omixon Biocomputing Kft. alapításával egy olyan szoftver fejlesztésébe, amely a félmillió dollárba kerülő szekvenátoroknál nagyobb biztonsággal tudja megmondani, hogy mit kódolnak a vizsgált gének. A céget tavaly októberben jegyezték be, eddigi bevétele Bérces Attila tájékoztatása szerint néhány 10 millió forint. A szoftvernek egyedi ára van, szolgáltatásként is értékesítik.

Az emberi DNS-ben található 3 milliárdnyi bázispárt a szekvenálógépek néhány száz darabos szakaszokra bontják, azokat külön-külön kiolvassák, majd a kirakós elemeket az eredeti sorrendben összerakják. E folyamat során rengeteg hiba keletkezik, az egyes emberek között ezrelékekben mérhető a DNS-ben lévő különbség, és ehhez hasonló a hibaarány is. Ezt csökkenti a 2010-ben piacra dobott első Omixon szoftver, amely matematikai algoritmusokkal javítja a kiolvasás pontosságát. A vállalkozásba két magánbefektető és a budapesti Euroventures kockázatitőke-befektető a Jeremie program segítségével 400 millió forinttal szállt be. Ennek a tőkeinjekciónak köszönhető a most debütáló, Target nevű megoldás, amely nem az egész genomra, csak egy adott génre koncentrál. A bioinformatikában jó visszhangot kapott a termék, és már Angliától Izraelig kilenc intézetben kipróbálták. A szakma egyik legrangosabb kiállításán, a bostoni Bio-IT Worldön is a legjobbak közé választották. „A világ a teljes emberi génkészlet kiolvasásának lázában ég, de úgy gondolom, hogy a szekvenálást hamarosan a mindennapi diagnosztikában is alkalmazni lehet” – magyarázza üzleti döntését Bérces Attila. Egy adott génre koncentrálva ugyanis már pár óra alatt kiolvasható a genetikai állomány, és ellenőrizhető, hogy egy betegségre jellemző mutáció jelen van-e a mintában. Egy ilyen diagnosztikai eljárás a megfelelő kezelés kiválasztásához ad segítséget, és mivel szó szerint életbe vágóan fontos döntéseket kell hozni, a jövőben felértékelődhet a vizsgálat pontossága.

A géndiagnosztikával foglalkozó laborok ma még csak egyedi hivatali jóváhagyások megszerzésével tudnak dolgozni. Az év végétől azonban a nagy szekvenátorgyártók várhatóan megkezdik az általános engedélyeztetési eljárást, és pár éven belül szabványossá válhatnak a diagnosztikai eljárások ezekkel a berendezésekkel. A verseny most indul azért, hogy milyen szoftvereket használjanak a jövőben a laborok, és a rajtvonalnál a tízfős magyar cég is ott áll.