A londoni olimpia hozott új megrendelést a Bicskén precíziós öntödét üzemeltető Magyarmet Bt.-nek. Az egyebek mellett a rendezvény energiaellátását is szolgáló 160 tengeri szélerőmű vezetékeiről kiderült ugyanis, hogy mégsem állnak ellen a sós víznek. Ennek nyomán a Magyarmettől rendeltek speciális tengerálló acél védőhüvelyeket, hogy biztosan működőképes maradjon az energiaellátó rendszer a játékok ideje alatt.

A speciális igények ellátására növekedési stratégiát is lehet építeni – ajánlja Győri Imre, a tavaly árbevételét 20 százalékkal, 3 milliárd forint közelébe növelő cég ügyvezetője. Nemzetgazdasági szinten úgy véli, ki kell választani azt az egy-két fejlesztendő ágazatot, amelyben világelső lehet az ország.

Fotó: Getty Images

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary követelésbiztosító ügyvezető igazgatója pedig úgy látja, hogy az állam sokat tehetne a kisebb cégek összefogását bátorító központi programokkal. A szállítói követelésük biztosításának állami támogatása is segítség lenne, ez könnyítené az exportot, a hazai cégek új piacokra lépését. A belső kereslet élénkítésére alkalmas lehetne az adómentes juttatások rendszere, akár a SZÉP kártya is, ha ehhez a kellő támogatás és a jelenleginél nagyobb értékhatár járul.

Ötletben tehát nincs hiány, miként lehetne kilábalni a recessziós szakadékból. Pillanatnyilag ugyanis „nem növekedésről, sokkal inkább a csökkenés mértékéről kellene beszélnünk” – szögezi le Tóth Tamás, a céginformációs szolgáltató Opten Kft. ügyvezetője. Még ha ki is lehet esetleg mutatni papíron valamekkora gyarapodást, ám a szakember szerint olyan rossz folyamatok erősödtek fel a gazdaságban, mint a lassan minden ágazatot érintő lánctartozás és a kényszervállalkozói létforma. Márpedig a hosszú alvállalkozói, közvetítő kereskedői láncok hatványozottan magukban hordozzák a nemfizetés kockázatát. A jelenlegi feltételek mellett a magyar gazdaság hosszabb távra stagnálásra van ítélve. Az alábbiakban ágazatokra bontva szedtük össze, hogy a saját szűkebb környezetében ki milyen konkrét lépésekkel indítaná be a növekedést, illetve mit vár a gazdaságpolitika meghatározóitól. <#zaras_figyelo#>

TÁVKÖZLÉS:  ÁTTÖRNI AZ ÜVEGFALAT
A stratégiai ágazatok előbb említett kijelölése régi kívánsága a hazai vállalatvezetőknek, manapság azonban már kevesebbel is beérnék a magyar gyorsnaszád fordulataitól szédülő üzletemberek. Sokukkal egyetemben Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke is az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitikában látja a növekedés beindításának elsődleges feltételét. Nemrég a három legnagyobb hazai távközlési vállalat, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone egységesen fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a telefonadó júliusi bevezetésével a szektor terhelését növelik.

A távközlés a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparága, a gazdasági növekedés motorja. Az elnök emlékeztet arra, hogy ma már adottságként tekintünk a közel 100 százalékos mobiltelefon-lefedettségre, amelynek révén a cégek mobilizálhatták üzleti tevékenységüket. A távközlés azonban csak akkor tudja betölteni gazdaságélénkítő szerepét, ha a nemzetközi trendekkel párhuzamosan Magyarországra is eljutnak a legkorszerűbb technológiák. Az Új Széchenyi-terv 20 milliárd forint támogatást különített el a hátrányos helyzetű térségek széles sávú hálózattal való ellátására, de Beck György szerint legalább ilyen fontos lenne két ehhez kapcsolódó támogatás is. Az egyik az internetképes eszközökhöz, notebookokhoz, táblagépekhez, okostelefonokhoz való hozzájutás segítése a lakosság alacsonyabb jövedelmű tagjai körében. „A másik pedig egy komplex tájékoztató program beindítása, amely minden állampolgár számára világossá teszi, hogyan járulhat hozzá az internet az életminőség javításához. Át kell törnünk azt az üvegfalat, amely a magasabb keresetű, jobb iskolázottságú rétegeket elválasztja a szegényebbektől” – mondja a Vodafone első embere.

INFORMATIKA: MINIMÁLIS HASZNOSULÁS
A szintén gyorsan fejlődő informatikában Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője szerint a kormány megalakulása után jó irányba indult, amikor az ágazatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghatározó egységeként kezelte. Az új lendületet hozó, előremutató kezdeményezések eredményeképpen komplett, mindenre kiterjedő és előremutató program kezdődött el, a Digitális Magyarország 2010–2014. Mindez élénkítőleg hatott a válság által bénított iparágra. Ezt követően azonban több kormányzati színtérre decentralizálták a döntéshozatalt, a kormányzati informatika jóval lehetősége alatt teljesít, és kifejezetten lassítja az ágazat hazai fejlődését.

A jól megalapozott, az informatikai és telekommunikációs (ICT) iparágat helyzetbe hozó programok nem indultak el. Az SAP első embere sajnálatosnak tartja egyebek mellett az e-útdíj körüli toporgást és az Elektronikus közigazgatás operatív program (EKOP) forrásainak minimális eredménnyel való hasznosítását. Minisztériumokon, ágazatokon átívelő egységes ICT-stratégiára van szükség, amely támogatná a gazdaságot, a munkahelyteremtést a tradicionálisan erős magyar innovációs képességek kamatoztatása révén. Egy ilyen tervben megjelenhetne például a nemzetközi cégek kutató-fejlesztő és IT-központjainak idevonzása, feltöltése a magyar mérnökképző felsőoktatás által kitermelt hallgatókkal.

„Ugyanakkor folytatni szükséges azt, ami sikeres” – hangsúlyozza az SAP ügyvezetője. Ilyen a dolgozni és teljesíteni akaró magyar kis- és középvállalatok támogatása és forráshoz juttatása, hogy ki tudják használni a versenyképes magyar adózási és munkahely-teremtési feltételeket.

Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke hosszabb távon a szektor növekedése egyik sarokkövének a digitális készségek fejlesztését tartja. A felsőoktatásban kiemelt fontosságú, hogy a természettudományos és informatikusképzés prioritást kapjon.

ÉLELMISZERIPAR: ELMARADT BERUHÁZÁSOK
Miközben a kereskedelemben zajlik a multik és a magyar láncok közötti csata, a magyar élelmiszer-előállítók elveszítették hazai áruházi polcfelületük több mint negyedét. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, valamint a Hússzövetség elnöke, egyben a Bonafarm csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója szerint ennek oka, hogy gyakran versenyképesebb az importtermék.

Az ágazati szereplők kórusban követelik az illegális versenytársaikkal szembeni fellépést. Bárány László, a Master Good csoport vezetője is a feketegazdaság felszámolásával javasolja a válságban pangó gazdaságot nagyobb tempóra ösztökélni. Tartós megoldást az élelmiszerek áfájának jelentős csökkenése hozhat, de ameddig a költségvetés helyzete ezt nem teszi lehetővé, addig a csalók elleni szigorú fellépés, súlyos büntetések segíthetnének.

A versenyképességet rontó további tényező a fejlesztések elmaradása: már 2010-ben is az értékcsökkenésnél kisebb értékben ruházott be az ágazat. Több jelentős élelmiszer-termékpályán az elavult feldolgozóüzem vált a hatékonyságot rontó szűk keresztmetszetté. A célzott fejlesztési támogatások mellett Éder Tamás szerint olyan gazdaságpolitikára lenne szükség – a fiskális és monetáris lépések összehangolásával –, hogy a cégek forráshoz jutási költségei lényegesen kisebbek legyenek.

KISKERESKEDELEM: KISZÁMÍTHATÓBB KÖRNYEZET
Ami a gazdaságösztönző lépéseket illeti, Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerint jó úton jár a kormány. Úgy véli, hosszú távon a kereskedelmi forgalom gyarapodását eredményezheti például az egykulcsos személyi jövedelemadó, valamint a devizaadósok helyzetének rendezése.

Nem meglepő persze, hogy a kiskereskedelem nemzetközi hátterű szereplői kevésbé lelkesek. „Elengedhetetlen a beruházási kedv élénkítése a gazdasági növekedéshez, ehhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, és hatékonyabb párbeszédre a befektetők és a kormány között” – hangsúlyozza Pálfalvi Márta, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. A kormány az elmúlt két évben azonban néhány olyan jogszabályt hozott, amely elbizonytalanította a külföldi befektetőket. A válságadó hatására a Tesco által befektetett összeg is jelentősen csökkent: míg a korábbi években 35-40 milliárd forintot ruházott be, közvetlenül a krízisadó bevezetése után ez 10 milliárdra esett vissza. Így a korábbi évi 1500 munkahely helyett tavaly kevesebb mint 500-at teremtett.

ÉPÍTŐIPAR: MILLIÁRDOS KÁROK
Még az élelmiszer-iparnál is tőkeigényesebb ágazat az ingatlanfejlesztés, az építőipar, amelynek gyenge teljesítménye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben 1,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság.

Fotók: Bánkuti András

„A különadó és az előtörlesztési szabályok elvették a bankok amúgy is csekély kedvét a hazai projektek és a lakosság hitelezésétől. A terhek növekedése csökkentette a fogyasztást, ezen keresztül negatívan érintette a kereskedelmi piacot” – ad gyorselemzést a szektorról Futó Gábor, a Futureal csoport alapító tulajdonosa. A lényeg ezért a nemzetközi befektetői bizalom visszanyerése kiszámítható és racionális gazdaságpolitikával, a demokratikus intézmény-, a jogrendszer és a szabad piac megerősítésével. Czifra Balázs, a DTZ nemzetközi ingatlan-tanácsadó ügyvezetője szerint az ingatlanpiac akár viszonylag gyorsan is erőre kaphatna, ám ehhez a fentiek mellett fenntartható, növekedéssel kecsegtető gazdasági környezet kellene, erősödő bérleti igényekkel.

Ettől a vágyott állapottól a plázastoptörvény viszont csak távolabb vitt. Ennek Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint kifejezetten káros hatása van, információi alapján a felmentésekről döntő bizottság által elutasított beruházások értéke már több milliárd forintra rúg. Pedig az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tagsága körében az idén várhatóan megvalósított beruházások összértéke a 2008-as szám mindössze 7-8 százalékát teszi ki.

A kormányzat próbálkozott az ágazat élénkítésével, ezt szolgálná egy új társasági forma, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság életre hívása. „Ez azonban semmilyen előrelépést nem jelentett, korlátozó megkötései miatt eddig nem talált érdeklődőre” – mondja Gulyás Ede, a CA Immo Hungary ingatlanbefektetési társaság ügyvezetője. Hogy ez megváltozzon, érdemes lenne biztosítani a hosszú távú adóelőnyt és átgondolni a pénzügyi szektor tulajdonrészének maximálását a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokban.

2012 nagy valószínűséggel a stagnálás, a mélypont éve lesz a lakáspiacon. Elméletben a lakásépítési (szocpol) és a kamattámogatás kombinációjával jelentős segítséghez lehet jutni új építésű lakás vásárlásakor. Előbbit azonban egyelőre csak egy-két banknál lehet igényelni, a kamattámogatási konstrukciók pedig még nem is jelentek meg a banki termékek között – hívja fel a figyelmet Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. A megalapozott keresletnövekedéshez javuló anyagi helyzetre és várakozásokra van szükség a háztartások oldaláról is, ennek a kulcsa a gazdasági környezet pozitív változása lehet. Ehhez a bankok hitelkínálatának bővülését kapcsolva áll össze az a feltételrendszer, ami a lakáspiac erőre kapásához szükséges.

Illy Péter, az ingatlanberuházásokat előkészítő, koordináló, illetve vagyonkezelési tanácsadással foglalkozó Nego Asset Management Kft. ügyvezetője szerint segíthetnek az olyan részletszabályok is, mint például a közbeszerzési eljárások változásai. Ezeknél alkalmazható újabb szabály például, hogy dömpingár esetén megtámadhatók a közbeszerzési döntések. Szintén a piac tisztulását segíti, hogy akad már olyan állami megrendelő, amely építőipari kivitelezésre úgy ír ki pályázatot, hogy előre kimondja: a munkák kétharmadát nem lehet alvállalkozóknak kiadni, csak a speciális szaktudást igénylő részeket.

ELEKTRONIKAI GYÁRTÁS
Az építőiparnál sokkal jobban teljesít az elektronikai gyártás, amelyet Hetényi Márk, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja – egyben a Flextronics Hungary regionális pénzügy igazgatója – szerint segít a forint gyengülése, a bürokrácia csökkenése, valamint a munka törvénykönyvének módosítása. A mérleg másik serpenyőjében vannak az áruk szabad forgalmára rakodó extra terhek, például a környezetvédelmi termékdíj csomagolóanyagokra vonatkozó része, de kedvezőtlen a szakképzési hozzájárulás központosítása is. Igaz, ez utóbbinál reménykednek abban, hogy pályázati úton lehet kompenzálni ennek kieső hatásait, és hasonló reményeik vannak az innovációs pályázatoknál is. Annál is inkább, mert szükséges az innováció maximális támogatása mind az alapkutatás, mind az alkalmazott fejlesztések területén, illetve az innovatív tevékenységek Magyarországra vonzása.

Lakatos Péter, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a külpiacokon az EU növekedése határozza meg a hazai feldolgozóipari export rövid távú kilátásait. Hosszú távon azonban az ez irányú növekedés lehetőségét az egyre szofisztikáltabb, több mérnöki munkát tartalmazó, a nyugat-európai munkahelyeket kiváltó export határozza meg, amelyben az oktatásnak, az egyetemeknek kiemelkedő a szerepe. A nagy munkanélküliséggel küzdő leszakadó térségekben Lakatos Péter a gazdasági növekedést a távol-keleti, illetve esetenként a romániai, ukrajnai szerelőtevékenység odacsábításával látja lehetségesnek. „Ez lenne az igazi út a munkához program a varrodákban vagy a kábelköteggyártásban” – fogalmaz Lakatos Péter.

FUVAROZÁS: IPARŰZÉSI ADÓ KIVEZETÉSE
A hazai össztermék 6 százalékát adó fuvarozásban is sokan helyezkedhetnének el. Wáberer György, a Waberer’s csoport elnök-vezérigazgatója szerint a mostanihoz képest további, legalább 6000, speciális tudású nemzetközi gépjárművezetőt tudnának foglalkoztatni a vállalkozások. Ennek ellenére egyelőre csak néhány gazdaságilag elmaradottabb régióban kezdték el a munkaügyi központok az államilag támogatott, szakirányú képzést.

Az elnök-vezérigazgató ígéretesnek ítéli meg a fuvarozás versenyképességének megőrzése érdekében eddig tett kormányzati intézkedéseket, de további lépéseket tart szükségesnek. Az elmúlt időszakban ugyanis az elvárt bérkompenzáció és a baleseti adó összességében máris
5 százalékkal növelte a fuvarozók költségeit. Ezekhez jön majd az e-útdíj és a baleseti adót váltó biztosítási adó. Wáberer György az iparűzési adó fokozatos kivezetését látja a magyar gazdasági növekedés felgyorsítása szempontjából a legcélravezetőbbnek. A hazai szállítmányozási vállalkozások terheit pedig – a fuvarozói érdekképviseletekkel összhangban – úgy javasolja mérsékelni, hogy a súlyadó mértéke az Európai Unió által megszabott keretek alsó határa körül alakuljon, a biztosítási adóként fizetett összeg pedig maximálva legyen.

Kovács Imre, a vasúti áruszállítással foglalkozó Rail Cargo Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke szükségesnek tartja a vasúti pályahasználati díjak mértékének újragondolását. A tranzitforgalomban ugyanis van arra lehetőség, hogy a fuvaroztató a környező országok infrastruktúráján olyan útvonalat válasszon, amelynek használati díja lényegesen kedvezőbb, mint a magyarországi.