Tisztes pozícióban ülve, havi 300 ezer forintos tiszteletdíj mellett, és a pénzügyi jogszabályokat nyilván pontosan ismerve, vajon mi viszi rá egy tőzsdén jegyzett cég igazgatósági tagját, hogy magánemberként, a saját szakállára, engedély nélkül nyújtson pénzkölcsönt? S ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy eleve adósságcsapdában vergődő kisemberek sokasága kerüljön még kilátástalanabb helyzetbe? Holbusz Ákos, a debreceni Kartonpack Nyrt. igazgatósági tagja tudna erről mesélni. Szerettük is volna, ha ezt lapunk kedvéért megteszi, ám a cég felső vezetői nem adták meg az elérhetőségét. S mivel állításuk szerint, ők is keddi lapzártánk napján, a Figyelő megkeresése révén értesültek a történtekről, kommentálni sem tudták az ügyet.

A tények mindenesetre magukért beszélnek. Holbusz Ákost a napokban 20 millió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mert egy ideje – teljesen függetlenül a dobozgyártó cégben vitt tisztségétől – jogosulatlanul nyújtott pénzkölcsönt. A rá szabott bírság legalább kétszer annyi, mint amekkora büntetést több magánszemély ugyanezért a tevékenységért vele egy időben kapott. Nála ugyanis súlyosbító körülmény volt, hogy az átlagosnál kiterjedtebb ismeretségi köre révén a „segítségével” többen és több pénzhez jutottak. (Hogy aztán vissza is tudták-e fizetni, vagy a kilakoltatás veszélyezteti-e őket, arról nem szól a fáma; mindenesetre Holbusz Ákosnak 2009 tavasza óta a BidderHouse árverező házban 50 százalékot meghaladó részesedése van.)

Szász Károly, a PSZÁF elnöke. A felügyelet ismeretei szerint több száz rászedett ügyfél futhat most – összesen milliárdos nagyságrendű – spórolt pénze után. Fotó: Kőhalmi Péter

Holbusz Ákos persze csak egy – történetesen a legismertebb – a felügyelet legutóbbi vizsgálatai következtében lebukott kilenc cég vagy magánszemély közül, amelyeknek, illetve akiknek így összesen közel 100 millió forintos bírságot kell leróniuk. A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók elszaporodtak az utóbbi időben, s mint ahogy azt Szász Károly, a PSZÁF nyáron kinevezett elnöke összefoglalta, több területen fejtik ki jogszabályba ütköző cselekedeteiket. A csökkenő betéti kamatokat látva vannak, akik kiemelkedően vonzó, ám teljesíthetetlen megtakarítási ajánlatokkal operálnak. Több száz ügyfél futhat most – összesen milliárdos nagyságrendű – spórolt pénze után, ezekre a megtakarításokra ugyanis az Országos Betétvédelmi Alap vagy a Befektető-védelmi Alap garanciája sem terjed ki. Az engedély nélküli hitelezők tevékenysége nem kevésbé rizikós, hiszen könnyen rámehet az érintett ingatlanok tulajdonjoga; és csak egy fokkal kevésbé kártékonyak azok, akiket az internetes devizakereskedelemben fülelt le a felügyelet. (A fenti három konstrukció részleteit és a most kiszabott PSZÁF-büntetések érintettjeit lásd külön.)

VÉGE A CSOPORTOKNAK. A most kiszabott felügyeleti büntetések egyszersmind az „elmeszelt” cégek tevékenységének azonnali megtiltásával is együtt járnak. S, ha már tilalom, a PSZÁF a hazai pénzpiacok határán működő fogyasztói csoportok felszámolását is a zászlajára tűzte – régi adósságot törlesztve ezzel. A fogyasztói csoportok majd’ húsz évvel ezelőtti megjelenésük óta hagyományosan problematikusan, kellő jogszabályi keretek híján működtek Magyarországon. A beszűkült hitelpiacon az utóbbi időben újra feléledtek, és elsősorban banki feketelistásoknak vagy nyugdíjasoknak ígértek gyors kölcsönhöz jutást. Az ügyfelek tájékoztatása és befizetett pénzük védelme ugyanakkor sohasem volt megoldott, mint ahogy a csoportok piaci felügyelete sem. Miután hivatalosan nem hitelt, hanem úgynevezett vásárlói jogot nyújtanak a tagjaiknak, a PSZÁF sem igen tudott hozzájuk nyúlni, ám most úgy tűnik, megelégelte a visszaéléseket. Szász Károly úgy látja, nincs más lehetőség, mint a büntetőjog eszközével élni. A PSZÁF ezért módosítást kezdeményezett a büntető törvénykönyvben, amely – ha az Országgyűlés rábólint a változtatásra – a jövőben tiltaná a fogyasztói csoportok szervezését. Persze ettől még a most meglévő mintegy tíz csoportszervező társaság egyik pillanatról a másikra nem tűnne el a piacról, ezek kifuttatása akár bő tíz évbe is beletelhet. És egyelőre az is nyitott kérdés, mi történik a már meglévő fogyasztói csoportok 3-4 ezer tagjával, akik több milliárd forint befizetésére kötöttek szerződést.