Nemzetközi összevetésben a forint a jól védett bankjegyek közé tartozik. S hogy ez így maradjon, az MNB az idén is pályázatot hirdetett a hamis bankók kiszűrésére alkalmas készülékek beszerzésének támogatására.
E sorok írója jó tíz évvel ezelőtt a postán szembesült azzal, hogy hamis tízezres került hozzá. Az ügyintéző közölte, hogy hamis. Jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A csekkfeladás meghiúsult, s amikor este családi körben taglalták a történteket, már nevetni is tudtak azon, még jó, hogy nem járt úgy, mint az Apám nevében című film főhősének otthon üldögélő, jámbor nőrokona, akit bombagyártással vádoltak meg. A postán elkobzott tízezresnek nem lett büntetőjogi következménye.
Bűnügyi szakértői vizsgálat. 2007 óta hologramfólia nehezíti a hamisítók dolgát. Fotók: MTI, MTI/AP
VÉDETT FORINTOKAz elmúlt tizenöt évben hullámzott a forint hamisítása, de sosem volt olyan mértékű, hogy veszélyeztesse a készpénzforgalom biztonságát. A 90-es évek második felétől évi mintegy 7-9 ezer hamis bankót találtak. Az egyik legnagyobb hazai pénzhamisítási ügy egy ózdi nyomdászhoz köthető. A közel 75 millió forint értékű kinyomtatott, még felvágatlan ötezer forintos ívekre a férfi autójának a csomagtartójában akadtak rá a rendőrök 1998-ban. Mint utólag kiderült, a fémszálas biztonsági papír annak a németországi szállítmánynak a része volt, amely még 1995-ben tűnt el. Ez a 22 tonnányi ívtömb annak idején félig legálisan jutott be Magyarországra. A szállítmány egy részét később megtalálták. 2007-ben ismét visszaköszönt a legendás németországi szállítmány, ezúttal Győrben. A 8 tonnányi, első osztályú biztonsági pénzpapírból a becslések szerint 120 millió eurót lehetett volna előállítani, de szlovák vagy svéd koronát, illetve zárjegyet is gyárthattak volna belőle.
Hogyan ellenőrizzük?
A bankjegyek főbb motívumai – a portré, az
értékjelzések, a címer – a vastag festéknek köszönhetően tapintással jól
érezhetők. Jó módszer az is, ha a bankjegyet fény felé tartjuk: a
vízjel mindig megegyezik a bankjegyen szereplő portré képével. Vannak a
bankjegyeken olyan biztonsági elemek, amelyek mozgatással
ellenőrizhetők, például az előoldalon található ezüstös színű
hologramcsík, melynek felületén ilyenkor váltakozva látjuk a hologramot
vagy a címert.
Ehhez képest 2004-ben csekélynek mondható, csupán 27 millió forintnyi hamis tízezrest és ezrest foglaltak le Miskolcon. A gyanúsítottak egy darab valódi tízezresből gyártották az összes többit: miután a mintadarabot beszkennelték egy számítógépbe, a többit már csak egyszerűen kinyomtatták. Korábban az ezerforintos címleteket másolták a legnagyobb arányban, a hamisítványok 80-85 százalékát e címletűek tették ki. Amikor azonban 2007-ben hologramfóliával látták el azokat, hirtelen leálltak a hamisítók. Azóta a nullához közelít ennek a címletnek a hamisítása, és átmenetileg mérséklődött a többi bankóé is. 2009 harmadik negyedévében azonban magukhoz tértek a bűnözők, s a tíz- és húszezreseket célozták meg. A legtöbb hamis papírpénzt még mindig fénymásolókkal és egyéb irodai sokszorosítógéppel készítik. Volt olyan bűnöző, aki körömlakkal húzott csíkot rá, ez első látásra valóban mutat hasonlóságot a biztonsági elemként működő hologrammal. <#zaras_figyelo#>
Mint azt Pataki Tibor, a Nemzeti Készpénzszakértői Központ vezetője hangsúlyozza, a hamisítványok száma napjainkban nemzetközi összehasonlításban kifejezetten kedvező. Míg korábban 1 millió bankjegyre vetítve 27 és 34 között ingadozott, addig 2011-ben mindössze 10 volt a hamisítottak száma. A forint a jól védett papírpénzek közé tartozik. A szakemberek folyamatosan monitorozzák a világ bankjegyeit, az azokon alkalmazott biztonsági elemeket, ott vannak a nemzetközi szakmai szervezetekben, és kísérleteket is végeznek arra vonatkozóan, milyen elemekkel tegyék még biztonságosabbá a forintot.
A legnagyobb fogások
A brit Stephen Jory kezdetben hamis
parfümökben utazott, később azonban pénzcsinálásra szakosodott. A
Lavender Hill Mob névre hallgató bűnszövetkezetével egy essexi házban
kezdett hamis húszfontosok gyártásába. Ezek a bankjegyek még az
UV-detektorokat is átverték, néhány darab a bankrendszerbe is bekerült.
Jory tevékenységét 1998-as bebörtönzéséig folytatta, ekkor 50 millió
font értékű hamisítást vallott be.
A manchesteri Anatasios
Arnaouti 2002-ben azzal szúrt szemet a hatóságoknak, hogy munkanélküli
létére 250 ezer fontot érő házban élt, és felső kategóriás Mercedesszel
járt. Amikor három évvel később elkapták őt és társait, a rendőrök 6
millió fontnyi hamis bankjegyet foglaltak le.
2009-ben
Bulgáriában füleltek le egy pénzhamisító hálózatot. Az ügyes
hamisítványokat száz-, kétszáz és ötszáz eurós címletekben, 16 millió
euró értékben készítették, majd Nyugat-Európában és Görögországban
terjesztették.
Lengyelországban tavaly a rendőrség több
mint egymillió eurónyi hamis ötven- és ötszáz eurós bankjegyeket foglalt
le egy illegális nyomdában. A zsákmányra hamis személyi okmányokkal
végrehajtott csalások nyomozása közben bukkantak Varsó környékén,
emellett hamisításhoz szükséges alapanyagokat is találtak, ezekből a
becslések szerint még több millió eurót lehetett volna előállítani.
Olasz pénzügyőrök hamis bankjegyekkel. Az eurót is hamisítják.
PÁR MÁSODPERC Egyes valuták újabb generációját polimer fóliára nyomják. Ezeken vannak üresen hagyott helyek, amelyek átlátszók. Az ausztrál és a kanadai dollár, közelünkben pedig a román lej polimer anyagból készül. A legtöbb nemzeti fizetőeszköz – köztük a forint is – továbbra is papíralapú.
A kereskedelmi és szolgáltatóhelyeken s a hivatásszerűen készpénzkezeléssel foglalkozó munkakörökben néhány másodperc alatt kell megállapítani, hogy valódi-e a bankjegy. A tudatos ellenőrzés egyik legmegbízhatóbb eszköze a kombinált, UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt ellátott lámpa, amely alatt egyes motívumok UV-A fényben zöld színben fluoreszkálnak, ám UV-C fényben pirosra változnak. Ilyen készülékkel szűrhetők ki a legnagyobb biztonsággal a hamis címletek. 2011-ben ezért az MNB kísérleti programot indított a készülékek használatának ösztönzésére. A vételár 60 százalékát, maximum
20 ezer forintot lehet támogatásként elnyerni. A tavalyi sikeres pályázatot 2012-ben is megismétlik, s folyamatosan ingyenes képzéseket tartanak a pénztárosoknak.
S mi a teendő, ha tényleg hamis bankjegy kerül valakihez? Fontos, hogy ne próbáljon túladni rajta, mert azzal bűncselekményt követ el. Leghelyesebb valamelyik kereskedelmi bank vagy posta pénztárában kérni, hogy vizsgálják meg. Ha valódinak bizonyul, a tulajdonos visszakapja, ha nem, a hamis bankjegyért térítés nem jár.
Érdekességek a pénz világából
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek
kibocsátását 1997-től kezdte meg az MNB, a bankjegyek nyomtatása a
Pénzjegynyomda Zrt.-nél történik.
A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.
Alapanyaga gyapot, ez teszi lehetővé, hogy hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon.
Az MNB bankjegyek előállítására évente átlagosan 4,1 milliárd forintot költ el.
Egy bankjegy súlya körülbelül 1 gramm, átlagos élettartama 4-5 év, egy érméé pedig 27-28 esztendő.
Az
elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza a megsemmisítő gép,
majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle. Az MNB
2008-tól jótékony célra ajánlja fel a bankjegytéglákat. Mivel a
barnaszénéhez hasonló fűtőértékű, pályázat keretében juthatnak hozzá
nonprofit szervezetek, s ezzel akár egy egész fűtési idényre
kiválthatják a fa vagy szén fűtőanyagot.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank