– Ki kereste meg az ajánlattal?

– A Budapesti Értéktőzsde igazgatóságától kaptam a megtisztelő felkérést. Az igazgatóság széleskörűen reprezentálja a piacot, az osztrák fő tulajdonos mellett a nagyobb kibocsátóknak, a magyar hátterű brókercégeknek is vannak benne képviselői. Az egyeztető tárgyalásokon igyekeztem még szélesebb körben támogatottságot szerezni, és pozitív visszajelzéseket kaptam. A kereskedési rendszert illető megegyezés után egy viszonylag nyugodtabb, de kihívásoktól nem mentes periódus előtt állunk, ebbe a környezetbe illeszkedik a kinevezésem egységes támogatása.

Fotók: Bánkuti András

– Gondolom, egy ilyen felkérés azért egy konkrét személynek, érdekkörnek jut eszébe, nem pedig a kissé személytelenül hangzó igazgatóságnak. Korábban, elsősorban a kereskedési rendszer vitájában nagyon markáns különbségek voltak az osztrák és a magyar tőkepiaci szereplők között. Arról azért van információja, hogy melyik oldalnak jutott inkább eszébe? Ön korábban mintha inkább a Xetrát ellenzők álláspontját képviselte volna.

– Az ING Banknál, tehát egy befektetési szolgáltatónál dolgoztam, és valóban azok közé tartoztam, akik kritikai észrevételeket is megfogalmaztak. Pragmatikus voltam, tudtam, hogy a tőzsdének szüksége van egy olyan modern technológiára, amely nyitott a globális piacok felé. Két észrevételt azért jeleztem. Egyrészt az időzítést, hiszen a döntéshez előbb meg kellett várni, hogy a New York-i és a frankfurti rendszerek közül melyik lesz a domináns. Másrészt a BÉT részvényeseként azt is kértük, hogy az osztrák fő tulajdonos teremtsen tiszta helyzetet, és a korábbi tranzakciók árszintje körül ajánlják fel a kisebbségi részvényesek kivásárlását. Később azonban konszenzusos folyamatok indultak, felállt egy konzultációs testület, amelynek én is tagja voltam. Beszélgettünk egymással, közeledtek az álláspontok, ez vezetett a megegyezéshez. A tőzsde igazgatósága ennek az egyeztetési folyamatnak a során győződhetett meg a kvalitásaimról és a konszenzusteremtő képességemről. A kinevezésem azonban a kompromisszum megkötése utánra esett, vagyis az én személyem nem volt része a megállapodásnak.

– Az említett tényezőkből az első eldőlt, meghiúsult az amerikai–német tőzsdefúzió, a Xetra vállalható út maradt, ugyanakkor nem tudok róla, hogy az osztrákok léptek volna a kisebbségi pakettek megvásárlása ügyében.<#zaras_figyelo#>

– Nem, ebben a kérdésben még nem történt előrelépés; nem ez a legégetőbb probléma, de talán a nem túl távoli jövőben ez is napirendre kerülhet.

– Van erre ígéret?

– Ígéret nincs, de igény van.

– Az eddig is volt.

– Igen, de a mostani azért nem is a legjobb időszak a tőzsde értékének a meghatározására. Például a BÉT 47 százalékban tulajdonos a Kelerben, de az, hogy az elszámolóház fizet-e vagy nem fizet osztalékot a tulajdonosainak, sokat változtathat a tőzsde értékelésén.

– Igen, mostanában a BÉT–Keler-viszony sem volt felhőtlen. Találkozott már a cég vezetőivel, itt is elindult a konszenzus? Vagy tovább zajlik a BÉT kiéheztetése azáltal, hogy az elszámolóház nem fizet osztalékot?

– Már találkoztam a Keler vezetőivel, egy tárgyalási sorozat közepén vagyunk. Egyelőre úgy látom, hogy a felek álláspontja közeledik egymáshoz, így javultak az osztalékfizetés esélyei is, ha még nem is feltétlenül az idén.

– Határozottan mondta, hogy személye nem volt része a megegyezésnek. És Mohai Györgynek, a tőzsde korábbi vezetőjének távozása?

– Nincs erről tudomásom, nem ismerem a mögöttes szándékokat. Mohai György kiváló szakember, aki rengeteget tett a BÉT-ért, személyesen is nagyon jó kapcsolatban vagyok vele, és annak külön örülök, hogy ő változatlanul a segítségünkre van, és bekerül a tőzsde felügyelőbizottságába.

– Sok mindennek kell még megtörténnie az új rendszer bevezetéséig, de talán a konszenzust az is segítette, hogy a BÉT tervezett árjegyzői rendszerével valamekkora piaci védelem is járhat a magyar cégeknek. Képes lesz ez a market makeri szisztéma Budapesten tartani az üzletet?

– Olyan brókercégek vállalnak ilyen szerepet mindenhol a világon, amelyek közel vannak a piachoz, ők érzik a lüktetését, ők hallják a piaci híreket. És a tervek szerint különbség lesz az árjegyzői és nem árjegyzői díjak között.

– Azt hallani, hogy kifejezetten lényeges különbség lesz.

– Igen, a tervek szerint négyszeres, és ezért valószínűleg sokan a magyar brókercégeken keresztül üzletelnek továbbra is. Az árjegyzés tehát valóban segíthet az üzleteket itthon, a magyar szolgáltatóknál tartani. Ezenkívül javulhat a piac likviditása is, hiszen azt várjuk, hogy sokan fognak a nagyobb papírokban árat jegyezni. Ha az OTP esetében folyamatosan húsz brókercég a nap legalább 90 százalékában árat jegyez egy szűk spreaddel, akkor jelentősen megnő a folyamatosan adható-vehető részvények mennyisége.

– Erre akár új szereplők is jöhetnek, vagy ennyire azért nem érdekes a magyar piac?

– Pusztán emiatt nem gondolom, hogy jönnének új tőzsdetagok, az azonban tény, hogy a nyitottabb kereskedési infrastruktúra növeli majd a külföldi kereskedő cégek érdeklődését a közvetlen BÉT-tőzsdetagság iránt.

– Térjünk kicsit át arra, hogy mit is vett át, miben látja a BÉT jövőjét. A nyugdíjrendszeri változásokkal kiesett egy nagy magyar intézményi megtakarítói kör, az egyéni részvénybefektetők pénzéért pedig a magas betéti kamatokkal kell versenyezniük. A forgalmi adatok arra utalnak, hogy mindez meg is látszik a tőzsdén. Miben lehet pozitív a jövőkép?

– Nem mondhatnám, hogy jó időszakot élünk. Főleg az elmúlt három hónap volt lejtmenet a forgalom tekintetében. Az év elején 18-20 milliárd forint volt a napi forgalom, ma már csak 10. Eddig összességében 12 milliárd forint volt az idén az átlagos napi forgalom, de az üzleti terveinkben ennél magasabb szám szerepel.

– Mi változtathatja ezt meg?

– Rövid távon a makrokörnyezet. Ami most történik Európában vagy az Egyesült Államokban, az itthon is hat. Egy-egy ipari termelési, munkanélküliségi, növekedési adat azonnal befolyásolja a magyar forgalmat is. Bár igazán nagy lökést a hazai történések adhatnak. Az IMF-tárgyalások potenciális indulására például nagyon felugrott a forgalom. Van pénz a piacon, a külföldi befektetők ott állnak a küszöbön. Ha érdemes, akkor jönnek és kereskednek a BÉT-en. További forgalomnövekedést és színt a bevezetések is adhatnak a piacnak, melyekből két-három lehet az eddigi információim alapján.

– Ennél jobb aligha történhetne a tőzsdével. A Masterplast például jó sztorinak tűnik; még ha a forgalmi számokat nem is viszi az ilyen új bevezetés egy magasabb szintre, de hangulatilag nagyon fontos.

– Igen, ezek a sztorik adhatnak némi lendületet, az új kereskedési rendszer bevezetésétől számított egy-másfél éves intervallumban pedig már érezhetjük a Xetra pozitív hatásait is. Megbeszéléseim során a gazdasági döntéshozókkal azt is fel szeretném vetni, hogy akár állami cégek vagy azok kisebbségi pakettjei is megjelenhetnének a tőzsdén. Ez közös érdek: nekünk jó, ha bővül a paletta, a vállalatok működését pedig segítheti a tőzsdei jelenléttel fokozódó transzparencia, miközben az állami kontroll megmarad, és pénz is áll az államkasszához. Ezen túlmenően a hazai kkv-szektor finanszírozási problémáinak megoldásában léphet előtérbe a magyar tőkepiac és a tőzsde. Ennek megfelelően alakulhat át a közeljövőben a BÉT kategória-rendszere is.

– Új kategória is megjelenne?

– Terveink szerint igen. Célunk, hogy növeljük a kategória-rendszer átláthatóságát a kibocsátók és a befektetők számára, s ráirányítsuk a kibocsátók figyelmét a tőzsdére lépés számos alternatív módjára. A technikai bevezetés például kiváló eszköz azon cégek számára, amelyek a teljes körű tőzsdei jelenlétet fokozatosan kívánják elérni. A technikai bevezetés egyfajta előszobának is tekinthető, ezt a jövőben jobban ki szeretnénk emelni. Ha aztán később elérik a magasabb fejlettségi szintet a társaságok, akkor érdemes lesz tényleges nyilvános kibocsátást szervezniük, s ezzel egy magasabb kategóriába kerülhetnének.

– Amelyik cég a tőzsdére lépésekor ennek a jelenleg kidolgozás alatt lévő új kategóriának felelt meg, de az A és B kategóriába jutott, azt visszasorolják?

– A kategória-rendszer átalakítása folyamatban van, de valószínű, hogy az érintheti a már tőzsdén lévő társaságokat is. De mint minden hasonló esetben, itt is csak jelentős átmeneti időszakot biztosítva számukra lépnénk meg ezt. Mindezeken túl jelenleg folyik a munka a felügyelettel közösen arról, hogy milyen egyéb módon tudna a tőkepiac és a tőzsde alternatívát nyújtani a hazai kkv-szektor számára, akár még a hagyományos nyilvános tőzsdei forrásbevonáson túl is. Olyan kis- és középvállalkozásoknak teremtenénk fórumot, amelyek nem feltétlenül kívánják a többi kategória által megkövetelt transzparenciát, de a befektetők speciális körének érdekesek lehetnek. A piacfejlesztés szempontjából ez fontos lehet. Egyszer ezek a cégek megnőnek, akár át is kerülhetnek a tőzsde fő piacára.

– Mit gondol a tőzsde és az állam viszonyáról? Mennyire lesz aktív, harcos érdekérvényesítő?

– A harcosság nem mindig célravezető út. Nem tudtam volna például a nyugdíjrendszer átalakítása ellenében csodákat tenni. Ez nagyon komolyan érintette a tőzsdét, de tudjuk, hogy hozzá kell járulni a válság megoldásához. Születtek azért sikerek, piacbarát intézkedések is, például a tbsz vagy korábban a nyesz bevezetése, valamint a tőzsdei cégek alacsonyabb osztalékadója. Az is pozitívum, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint a tranzakciós adótól mentesek lesznek az értékpapírszámlához kapcsolódó tranzakciók. Igaz, a szabályokat még finomítani kell. Mindent meg kell tenni az új bevezetésekért is és a piacot érintő adók, költségek harmonizálásáért. Mondok egy példát: a dolgozói részvényopciós programokat kedvezőbb adózással lehetne támogatni. Ha sok kis ponton tudunk előrelépni, annak mindenképpen pozitív lesz a hatása.

– A BÉT-ről eddig alapvetően a magyar részvények vonatkozásában beszéltünk. Mennyire segíthetik a tőzsde jövőjét az olyan piacok, mint a BÉTa platform, a külföldi papírok kereskedése vagy akár a certifikátok, illetve más, nem részvényjellegű instrumentumok?

– A BÉTa kapcsán fel szokott merülni, hogy nem kannibalizálja-e a hazai lakosság magyar részvénykeresletét, de szerintem nem. A választékbővítés mindig jó, még emelheti is a hazai forgalmat, ha valaki ezért szokik ide. Fontos feladatomnak tartom, hogy a hazai befektetői réteggel intenzív legyen a kapcsolatom. Tudnom kell, hogy mire van szükségük az intézményi vagyonkezelőknek. Ha pedig vannak igények, lépni kell.

– Amikor az új seprű megérkezik valahová, gyakran vannak konkrét elképzelései is. A betanulás időszaka zajlik, vagy vannak már kiérlelt ötletei, új szervezet, új emberek, új termékszegmensek?

– Az ismerkedésen, a piaci szereplőkkel folyó konzultációkon van most a hangsúly. A tőzsdének kiváló a gárdája, profin működik a szervezet, nem bújtak elő csontvázak a szekrényből. Bízom benne, hogy gördülékeny lesz a váltás, nincsenek jelentős változtatási terveim sem a csapatban, sem a működés procedúrájában. Ugyanakkor a piacról érkezve más jellegű kapcsolatom van a kibocsátókkal, a befektetőkkel, így ezt a kapcsolati tőkét szeretném hasznosítani, és számítok a meglévő gárda tudására is. Ha ezt a kettőt jól összerakjuk, sikeres időszak elé nézhetünk!