Megosztó személyiség a pár hete a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) élére kinevezett Jankovics Marcell rajzfilmrendező, aki az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között már betöltötte ugyanezt a funkciót. A Magyar népmesék sorozat, és további mintegy 280 animációs mű – köztük az 1974-ben Oscar-díjra jelölt Sisyphus, és az 1977-ben cannes-i Arany Pálmával kitüntetett Küzdők – alkotójának művészi tehetségét talán senki sem vitatja, ám üzleti tevékenységét annál többen kritizálják.

JANKOVICS MARCELL. A neves rendező eddig becsülhetően 140 millió forintot vett fel Az ember tragédiáját feldolgozó animációs eposzra. A jövőben ő maga nem fog támogatást kérni, ám abban nem lát kivetnivalót, hogy az érdekeltségébe tartozó stúdió alkotói pályázzanak.
Fotók: Kőhalmi Péter

Jankovics Marcell és több, hozzá is köthető cég 2003 óta mostanáig összesen 321 millió forintnyi állami támogatáshoz jutott. Ebből közel 70 milliót kifejezetten az általa rendezett alkotások kaptak. Így sem sikerült azonban pénzügyileg életképes műhelyt kialakítani a mester vállalkozásaiban, amelyeket a legendás Pannónia Filmstúdió romjain hozott létre. A munkavállalók által 2002-ben privatizált Pannóniafilm Kft., amely 2007-ben került felszámolás alá, illetve a MA-RA Magyar Rajzfilm Produkciós Iroda Kft. (amelynek neve 2008 júniusában Magyar Rajzfilm Kft.-re egyszerűsödött) mindig is a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) animációs támogatásainak egyik legfontosabb kedvezményezettje volt. Olyan év is akadt, hogy a keret több mint kétharmadát elvitték (lásd a grafikont).

A legkirívóbb év a 2006-os volt: ekkor a másik „állami emlőn” élő stúdió, a Mikulás Ferenc nevével fémjelzett Kecskemétfilm Kft. és a MA-RA Kft. együttesen 27 pályázatra kapott pénzt az abban az évben támogatott 36 animációs mű közül. Utóbbi cég ebből 9 alkotással, s összesen 62 millió forinttal részesedett. A neves rendező érdekeltségei hasonló támogatási összeggel dicsekedhettek a következő évben is. Jankovics a Pannónia adótartozásai és felszámolása miatt 2007 nyarán a háttérbe húzódott, s a rákövetkező két esztendőben a Magyar Rajzfilm Kft. már csak félgőzzel dolgozott, így az elnyert támogatások relatív súlya is mérséklődött.

EPOSZI MILLIÓK. Jankovics saját bevallása szerint az általunk kimutatottnál jóval többet kapott az államtól nagy művére, Az ember tragédiájára – a Madách Imre drámai költeménye alapján készített animációs eposzra. Mivel a 2003 előtti támogatásokról nincsenek hivatalos adatok, az összeget –Jankovics korábbi nyilatkozatai és az MMKA adatai alapján – csak becsülni lehet: számításaink szerint eddig mintegy 140 millió forintot vett fel Jankovics a Tragédia elkészítésére. Igaz, mint mondja, magánvagyonából is súlyos tízmilliókat költött rá.

A Figyelő azon kérdésére, hogy frissen kinevezett NKA-elnökként hogyan viszonyul a jövőben a támogatásokhoz, Jankovics azt válaszolta: „Mostantól fogva fel sem merül, hogy pályázzak!” Majd hozzátette: Az ember tragédiájának a befejezésére még az idén június 23-i határidővel (mindössze egy hónappal a kinevezése előtt) is pályázatot adott be az  MMKA-hoz, amelyben 18 millió forintot igényelt. Pedig a Fidesz kulturális tagozatának elnökségi tagjaként a párt programjának egy részét személyesen jegyző rendező alighanem sejthette: hamarosan pénzosztó pozíciót kaphat a kultúra támogatásában. Ráadásul augusztusi bemutatkozó sajtótájékoztatóján harcosan kiállt az összeférhetetlenségek felszámolása mellett, s azt hangoztatta, hogy a pályázatokban érintett döntnökök csak a miniszteri keret terhére kaphatnak támogatásokat. Ám pár perccel később már arról beszélt: egyáltalán nem tartja aggályosnak, hogy az NKA-t felügyelő nemzeti erőforrás miniszter által odaítélhető keretből az őáltala is tulajdonolt Magyar Rajzfilm Kft. alkotói továbbra is kaphassanak, hiszen ellenkező esetben a tehetséges fiatalokat éppen az ő kinevezése miatt érné hátrány.

TEMPLE RÉKA. A Lolamesék animációs változatát is jegyző Cinemon Entertainment ügyvezetője azt vallja, hogy egy-egy produkciónál több médium – például könyv, internet, film, DVD, számítógépes játék – együttesében kell gondolkodni.

Ha valaki azt mondja, magyar rajzfilm, legtöbbünknek egyből a Kecskemétfilm 1977 óta hódító Magyar népmesék sorozata (mások mellett éppen Jankovics rendezésében), a Pannóniában készült Vuk, a Kukori és Kotkoda, a Mézga család, vagy éppen a Macskafogó ugrik be. Ezek azonban mind 30–40 éves alkotások. A rendszerváltás után készült rajzfilmsorozatok nem hagytak ennyire mély nyomot a kollektív emlékezetben. A sok támogatás dacára Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc, valamint a hozzájuk is köthető rajzfilmstúdiók újabb művei mérsékeltebb sikereket arattak.

MIKULÁS FERENC. Az általa vezetett Kecskemétfilm olyan patinás szériákat jegyez, mint a Magyar népmesék, ám újabb munkáik nem hoztak átütő üzleti sikert, így döntően az állami támogatásokra alapoznak.

„A rendszerváltás után a gyártásvezetők egy tollvonással producerekké avanzsáltak, de ez csak papíron történt meg, a valóságban művészek maradtak. Többségük a mai napig nem ért az üzlethez” – magyarázza Patrovits Tamás animációs rendező, művésznéven Patro. Az állami és kereskedelmi televíziók megrendelései eltűntek, a képernyőket a külföldről, csomagban, olcsón vett animációk uralják. Így a túlélésre leginkább a csökkenő állami támogatások vadászata szolgált a stúdiók számára (Pénz a rajzasztalon – Figyelő, 2001/34. szám). E téren két táborra oszlottak a művészből lett producerek. A fent említett nagy öregek – Jankovics és Mikulás – inkább kapcsolataik, szakmai jó hírük aprópénzre váltásával, döntően állami támogatásból próbálták vezetni stúdióikat. A fiatalabb producerek – fontosabb képviselőik: Erkel András, a Studio Baestarts, illetve Temple Réka, a Cinemon Entertainment ügyvezetője – a jól fizető nyugati bérmunka felé fordultak, amelynek nyereségéből azután alkotóik saját kreatív elképzeléseiket is meg tudták valósítani.

„Ma már egy átlagos PC is bőven elég ahhoz, hogy bárki rajzfilmet gyártson, aki amúgy rendelkezik a megfelelő filmes képzettséggel” – mutat rá Erkel András. Ha egy nagyobb megrendelés akad, akkor pedig elég kibérelni egy megfelelő épületet. A közvetlenül a számítógépbe táplált digitális rajzolással az animációs filmgyártás felgyorsult és olcsóbbá vált. „Míg a kilencvenes években átlagosan 10–15 ezer euróba került egy percnyi rajzfilm előállítása, addig mára ez a költség 6–8 ezer euróra apadt” – mondja Erkel. Egy számítógépes flash-animációt percenként már 1000 eurós áron is elő lehet állítani, és nem biztos, hogy a méregdrága látványvilágú, de rossz forgatókönyv alapján készülő film jobban eladható, mint egy egyszerű, papírkivágásos technikájú munka. Nagy tehát a verseny.
Közben egész Európában romlik a helyzet. Az angol közszolgálati tévé, a BBC korábban a gyártási költségeknek akár a 40–50 százalékát is kifizette, ám az arány mára az 5–10 százalékot is alig éri el. Itthon pedig egyetlen televízió sem száll be animációs film készítésébe: a köztévéknek nincs pénzük, a kereskedelmieknek meg sokkal kifizetődőbb például egy valóságshow megszervezése. „Nemzeti animációs filmgyártás a franciák kivételével talán már sehol sincs Európában” – von szomorú mérleget Erkel András.

További részleteket a Figyelő hetilap 2010/37-ik számában, vagy előfizetői hozzáféréssel olvashat.

<#zaras_figyelo#>TÖBB FRONTON. Külföldön üzletileg nem maga a rajzfilm hoz nyereséget, hanem a hozzá társított merchandising. De a dolog fordítva is igaz: a Hello Kitty és a Pucca sorozat bárgyú darabjai sem lennének ennyire népszerűek, ha nem mosolyognának vissza az ismert figurák a gyerekek fehérneműjétől kezdve a fogkeféken át az autókig (Zsebpénzemberek – Figyelő, 2010/13. szám). Egy hazai sorozat hasonló hírverésről, több országban zajló mozi-forgalmazásról álmodni sem mer, ezért Temple Réka, a Cinemon ügyvezetője szerint több médium (könyv, internet, film, DVD, mobiltelefon, számítógépes játék és hagyományos márkatermékek) együttesében kell gondolkodni. Hiszen lehet, hogy a plüssállat viszi a filmet, a film meg a PC-s játékot.

KÖNYVSIKERRE ÉPÍTVE. Ilyesmivel próbálkozik most az M. Tóth Géza vezette Kedd Animációs Stúdió is. A Maestro című animációjával Oscar-díjra jelölt rendező műhelye jegyzi a 160 millió forintból, egyszerű animációs technikával készített Bogyó és Babóca című rajzfilmsorozatot. A csigafiúról és a katicalányról Bartos Erika által rajzolt és írt mese a gyerekkönyv-piacot az elmúlt években már letarolta. A sorozat a Pagony Kiadó tájékoztatása szerint több mint 150 ezer (!) példányban kelt el az elmúlt években, s 2008-ban és tavaly – példányszám alapján – az év legsikeresebb magyar gyerekkönyve volt. Népszerűségét jelzi az is, hogy amikor az idén júniusban gyakorlatilag promóció nélkül hirdették meg a 13 epizódból álló filmváltozat tesztvetítését, akkor a budapesti Corvin moziban három termet kellett megnyitni a nézőknek.

ERKEL ANDRÁS. A Studio Baestarts is azon műhelyek közé tartozik, amelyek a jól fizető nyugati bérmunka felé fordultak, s ezek nyereségéből próbálják alkotóik kreatív elképzeléseit megvalósítani.

A filmet a szomszédos országokban is szeretnék bemutatni. A régiós sikerhez arra lenne szükség, hogy a csigafiú (angolul Berry) és a katicalány (angolul Dolly) kalandjait leíró mesekönyv népszerűvé váljon külföl-dön is, utat törve a rajzfilmnek. A Kedd Stúdió maga készítteti a 26 részesre tervezett sorozatra épülő termékeket, amelyek már megvásárolhatóak a stúdió által létrehozott webshopban. Itt a gyermek-ruhakollekció mellett játékokat és hangoskönyvet is vehetnek a rajongók, de a forgalom ma még nem éri el a milliós nagyságrendet sem. A termékskálát fokozatosan bővítik. Sikerült elérniük, hogy ősszel tévés premierje is lesz a filmnek (ez ma már nagy szó), és utána egy DVD-t is piacra dobnának.

Hasonló szárnypróbálgatásnak tekinthető, hogy a Cinemon Entertainment stúdió – a Sanoma Budapest Zrt.-vel közösen (utóbbi gondozza a Figyelőt is) – könyvváltozatot ad ki azon animációiból, amelyeket Gryllus Vilmos Maszkabál, Weöres Sándor Évszakok és D. Tóth Kriszta Lolamesék című alkotásai, illetve Halász Judit Boldog születésnapot című műsora alapján készített. A nyomtatott verziók különlegessége, hogy egy DVD melléklet is társul hozzájuk, amelyen néhány epizód angol és német szöveggel, sőt énekelhető, karaoke formában is megtalálható. A külföldi terjesztési lehetőségek persze erősen korlátozottak a kiadványok azon részénél, amelyek szorosan kötődnek a magyar kultúrához. A Lolamesék ugyanakkor (Milla & Mama címen) sikeresen indult el a nemzetközi porondon is, sőt, a kiadó a mesék iPadre, az Apple táblagépére készített változatán is dolgozik.

SOPRONI PIKNIK. A nemzetközi karrier elindítására a napokban kiváló alkalom kínálkozik a hazai műhelyek számára. Hazánkban tartják ugyanis a Cartoon Forumot, az európai animáció talán legfontosabb seregszemléjét – erre eddig még nem volt példa. Szeptember 14-e és 17-e között így „házhoz”, jelesül Sopronba jön az animációs tartalmat kereső összes nagy európai tévétársaság, a filmforgalmazók és a rajzfilm ágazat iránt érdeklődő befektetők krémje.

M. TÓTH GÉZA. Az Oscar-jelöltségig jutott rendező és az általa vezetett Kedd Animációs Stúdió készítette el a Bogyó és Babóca című rajzfilmsorozatot, amelynek az ősszel tévés premierje is lesz.

Az animációs stúdiók közül csak azok lehetnek ott, amelyek munkáit egy rangos nemzetközi zsűri erre alkalmasnak találta. Az idén 63 projekt került a Cartoon Forumra, közülük 7 magyar, ami az előző évek egy-két alkotásához képest kiugróan magas szám. Általában a bemutatott projektek 35 százaléka talál finanszírozóra. Mivel az említett 7 alkotás projektértéke összesen 6 millió euró, ha az átlagot hozzák, akkor mintegy 2 millió Magyarországon elköltött euróra számíthatunk. A seregszemle egyetlen szépséghibája, hogy a rendezés eredeti költségvetéséhez szükséges magyar hozzájárulás fele, azaz 200 ezer euró (mintegy 56 millió forint) a nyár végén még hiányzott. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 10 milliós támogatása ellenére sem sikerült szeptemberre összeszedni a hiányzó összeget, ezért a soproni rendezvényt szerényebb költségvetésből valósítják meg.



Az ismertebb hazai animációs stúdiók
Az alábbiakban áttekintést adunk a működő nagyobb hazai animációs stúdiók történetéről, illetve bemutatjuk korábbi, folyamatban lévő és tervezett munkáikat. A stúdió neve után zárójelben a vállalkozást meghatározó személyeket és titulusukat tüntettük fel.


Cinemon Entertainement
(Temple Réka producer és Albert Hanan Kaminski kreatív igazgató)

Történet:
Az 1996-ban alakult Cinemon 2002-ben vált önálló animációs stúdióvá, három éve pedig egy Ananas Film nevű céget is alapított. Az Ananas Film egy 30 munkaállomásos ToonBoom Harmony rajzfilmgyártó rendszert üzemeltet. Ez alkalmas teljes sorozatok elkészítésére extrém rövid határidők vállalásával, digitális animációs technikával. A Wumblerek című, 25-ször 11 perces sorozatot mindössze 6 hónap alatt, összesen 40 szakember készítette. A teljes költségvetés pedig egymillió dollár alatt volt. A foglalkoztatottak száma megbízásonként változik. A Tutanhamon fáraó gyermekkorát megfilmesítő francia koprodukciós mese (A napkirálynő) esetében elérte a 140 főt is. Temple Réka hosszú évek óta szenvedélyesen harcol a minőségi gyerekkultúra elterjesztéséért, megőrzéséért.

Munkák, tervek:
Egész estés produkciók: Pettszon és Findusz sorozatok és mozifilmek, A brémai muzsikusok, Babar: Az elefántok királya, Salamon király legendája, A napkirálynő, Borzontorz meséi. Animációs sorozatok: Főleg amerikai sorozatok a jellemzőek, a Görcs ikrek, a Wumblerek. Emellett megtalálhatóak a magyar termékek D. Tóth Kriszta Lolamesék, Gryllus Vilmos Maszkabál, Weöres Sándor Évszakok című műveiből. Ezekből könyv verzió is készült. A Wumblerek című sorozat pedig számos nemzetközi díjat elnyert. Rövidfilmek közül a Lomtalanítás című és több reklámfilm (Pöttyös kapitány, Nesquick nyuszi, Yippi üdítőital) érdemel említést.
Jelenleg előkészítés alatt áll Berg Judit nagy sikerű Rumini meseregényének animációs adaptálása, dolgoznak egy olasz koprodukciós doku-cartoonon, a Boldogság művészete címmel. Itt a figurák animációs technikával vannak felépítve, emiatt másképpen is mozgathatóak, mint a való életben. Mintegy kétéves munkába kezdtek Kalla Éva: Az álomadás című könyvének megfilmesítésével. Ez az egész estés produkció lesz az első animációs film, amely a cigány kultúrát és szimbólumvilág gazdagságát mutatja be.



Kedd Animációs Stúdió
(M. Tóth Géza kreatív igazgató, ifj. Péchy György ügyvezető, Kárász Niki produkciós menedzser)

Történet:
Nyolc éve, egy baráti beszélgetés eredményeként jött létre a stúdió egy keddi napon, innen a név is. A Kedd Stúdió hasonlít a Kecskemétfilmre, mivel szintén a rendezői kreativitást szeretné érvényre juttatni. „Maga a stúdió még nincs teljesen kitalálva, hógolyószerűen épülget, az újabb és újabb ötletek nyomán bővül.” – mondja M. Tóth Géza. A stúdió foglalkoztatottainak száma 20 és 60 fő között mozog.

Munkák, tervek:
Legismertebb művei a Modern képmesék (80 epizódos, közéleti helyzeteket magyarázó, állami megrendelésre készült animációs sorozat), az Ergo, az Oscar-díjra jelölt Maestro és a Mama. Ezen kívül két Bartók opera adaptáció: A csodálatos mandarin és A kékszakállú herceg vára. Érdekességük, hogy – akár Cakó Ferenc homokrajz-előadásai – ezek is több művészeti ágat ötvöző alkotások. M. Tóth Géza a zenészek között ülve a számítógéppel, a karmester intéseire a zenéhez szinkronizálja az animált jeleneteket.
A stúdió jelenleg a Bogyó és Babóca című könyv rajzfilm adaptációján dolgozik. A 26-szor 5 percesre tervezett sorozatból már 13 elkészült, melyet nagy sikerrel vetítenek augusztus 12-e óta a mozikban. A gyermekruháktól kezdve a játékokon át egészen a hangoskönyvekig bármit megvásárolhatnak a stúdió webshopján keresztül az odalátogatók. A termékskálát folyamatosan bővítik, legközelebb a rajzfilmsorozatból kiadott DVD-vel találkozhat a közönség.


Kecskemétfilm Kft. (Mikulás Ferenc ügyvezető)

Történet:
A Pannónia Filmstúdió 1971-ben alapított kecskeméti műterméből kinőtt stúdiót 1994-ben az ott dolgozó 35 munkatárs magánosította. Ma 20 alkalmazott mellett a stúdió átlagosan 50-60 főnek ad munkát évente.

Munkák, tervek:
A stúdió bevételének 50 százalékát külföldi megrendelésre készülő bérmunkákból vagy koprodukciós alkotásokból szerzi. Az idén Oscar-díjra jelölték Kells titkai című alkotásukat, és ígéretes az ír mese nyomában érkező Chico és Rita című spanyol történet is.
A Kecskemétfilm eddig több mint 250 filmet készített, és több mint 50 díjat zsebelt be. A legismertebb alkotások között szerepel a Vízipók-csodapók, a Leó és Fred, vagy a 27 országban is vetített Magyar Népmesék. Az összesen 100 részesre tervezett neves sorozatból eddig 89 rész készült el. Ezen sorozatok mellett a repertoárban megtalálhatunk kísérleti filmeket (Lebegés, Tiszta kép, Vázlatok), külföldi koprodukciókat (Majmok kastélya, Albert mondja a természet jobban tudja, Piros alma szép meséi), szerzői rövidfilmeket (Mansfeld Péter emlékére, Zöldfa utca 66., Szent Mihály napi játékok, Western), illetve olyan filmeket, amelyek a magyar irodalmat népszerűsítik. Ilyen a Walesi bárdok, Pilinszky János verses balladái, Örkény István: Egyperces novellák, Kányádi Sándor: A világlátott egérke, vagy Lázár Ervin: A négyszögletű kerekerdő című meséjéből készülő alkotás. Utóbbihoz már tárgyalások folynak a francia koprodukciós partnerrel. Ezeken kívül 15 egyedi, szerzői rövidfilm, egy 25 perces tévés produkció (A jókedvű örmény temetése) várnak megvalósításra. Már folyamatban van háromdimenziós animációs filmek gyártása is. A Kecskemétfilm a rajzfilmgyártás mellett a kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztivállal (KAFF) tűnik ki az animációs stúdiók közül. A 2009-es KAFF alkalmával 31 Oscar-díjas animációs alkotást is bemutattak a hazai filmek mellett.


Lichthof Productions Kft.
(Liszka Tamás executive producer)

Történet:
A stúdiót 2003-ban a Nyócker című animációs film elkészítése okán hívták életre. Liszka Tamás producer szerint így inkább egy-egy projektre koncentráló cégnek számít a Lichthof, mint hagyományos animációs stúdiónak. A hasonlóan működő, szintén minimális bevételű KGB Stúdióval közösen fenntartott műteremben dolgoznak.

Munkák, tervek:
A ’90-es évek óta az első sikeres egész estés magyar animációs filmjüket, a Nyóckert, több mint 8 országban láthatták a mozikban a nézők. A sikeren felbuzdulva elkezdték az Egill című egész estés animációs film gyártását. A 3,2 millió euró (mintegy 900 millió forint) költségvetésű koprodukcióban készülő alkotás 2012-re várható a magyar mozikba. Ebből az MMKA elvben 249,2 millió forintos támogatást nyújtana, valamint beszállt a finanszírozásba a Magyar Televízió is.


Stúdió Baestarts Film & Video Kft.
(Erkel András ügyvezető)

Történet:
A Varga Stúdió bezárása után Erkel és társai 2005-ben megvették a svéd Baestarts stúdiót. Több, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) készülő diplomafilm elkészítését is támogatták. Az onnan kikerülő tehetséges rendezőket igyekeznek menedzselni. Az elmúlt 5 évben 4 egész estés filmet, 2 tévé sorozatot és 3 tévéfilmet készítettek nemzetközi koprodukcióban. A foglalkoztatottak száma a produkcióktól függ, de 100 felett is lehet. Erkel Andrást az Animation Magazine című szaklap kétszer is beválasztotta az animációs világ 40 legbefolyásosabb producere közé.

Munkák, tervek:
A Minimaxon és a Duna Tv-n is futó Gyerekdalok és Mondókák Magyarországon, a stúdió legismertebb produkciói között említhető, a filmeket tartalmazó DVD a gyermekeknek szóló DVD eladásokat hónapok óta magasan vezeti. Ezen túl a videó-megosztó portálokon is nagy népszerűségnek örvendő Logjam (Tuskózenélés) 13 epizódja a Nickelodeon csatornán az egész világon nézhető, elnyerte az Annecy fesztivál Televíziós fődíját és tavaly az angol filmakadémia BAFTA díjára is jelölték. A 3 zenélő állat főszereplésével most egy hosszabb film elkészítését tervezik. A Lillifee hercegnő történetéből hagyományos technológiával készül egész estés animációs gyermekfilmjük, amelyen jelenleg 300-an dolgoznak. Az általuk tervezett „virtuális hip-hop sztár”, SPISS első önálló lemeze(!) idén nyáron jelent meg Japánban, az év végén Angliában is kiadják. Az idén már talán el is kezdődhet a bugyuta baglyokról szóló Huhu sorozat gyártása. Varga Dániel: Túl a Maszathegyen című, 1-1,5 milliárd forint gyártási költségűre tervezett egész estés animációja pedig remélhetőleg 2011-ben indulhat majd.
Terveik között szerepel még a szeptemberi soproni Magyar Cartoon Forum-on is induló Rejtekes című sorozat. Ritter Ottó egykori diplomamunkája már halad a korral, egyszerre van tervezve az internetre, mobiltelefonra és a televízióra. A neten minden epizódhoz társítanak játékot és további történeteket.

Reklámipari lehetőségek

Budapest animált mása kel életre a Szentkirályi Ásványvíz 2010-es televíziós reklámspotjában. A Citadellától elrúgott focilabda a Lánchídon keresztül a Bazilika mellett a Hősök teréig repül a város felett, míg el nem jut Puskás Öcsihez, aki aztán el is dekázgat a bogyóval. „A Szentkirályi 3D komputer-animált reklámja végre egy üdítő kivétel, mivel manapság döbbenetesen kevés az animációs reklámfilm” – mondja Erkel András, a Stúdió Baestarts ügyvezetője.

Temple Réka, a Cinemon Entertainment Kft. vezetője szerint az extrém határidők és a kreatív fejlesztés miatt egy reklámfilmnél másodpercenként akár az 500 ezer forintot is elérheti a gyártási költség, ám az ilyen megrendelés nagyon ritka, erre nem épülhet működő üzleti modell egy nagyobb stúdióban. Ezt a kis piaci szeletet a nagy reklámügynökségek tartják a kezükben. Ott döntik el, kit kérnek fel az alkotások elkészítésére. A honi animációs irodák így zömében a külföldi reklámok magyarításával, szinkronizálásával foglalkoznak. Fontosabb animációs reklám megrendelések a gyerekeket megcélzó termékeknél fordulnak elő. A Cinemon készítette például a Pöttyös kapitány, a Nesquick nyuszi, vagy a Yippi üdítőital egy-egy reklámját. A kivételek közé tartoznak a Red Bull „Szárnyakad ad” szlogenje köré készített spotok is, amelyek szintén magyar alkotások. Nem úgy az olasz Menő Manó, amelynek vetítési jogait a K&H Bank vette meg.