Ki lesz a válság kormányosa? – Összeállt a rövidlista

Figyelő
2010-09-14 15:26
Idén is átadunk egy különleges díjat a TOP 200 Gálán. Azt a vállalatvezetőt keressük, aki a legjobb teljesítményt nyújtotta a tavalyi válságos évben. Olvasóink szavazatai alapján összeállt a 9 nevet tartalmazó rövidlista, melyből a legnagyobb hazai vállalatok vezetői választják ki a díjazottat.

Rendkívüli év volt a tavalyi, és mint az lenni szokott, a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat termeltek ki. Az általános hanyatlás közepette is mutatkoztak kiemelkedő teljesítmények, szélesebb körben is hasznosítható, pozitív példák. Volt olyan cég, ahol éppen a krízis legkeményebb időszakában tudtak növekedni, megújulni vagy egyszerűen csak minden kedvezőtlen körülmény ellenére túlélni. A Figyelő ezért az idei TOP 200 Gálán különdíjjal szeretné elismerni azt a vállalatvezetőt, akit olvasóink és saját kollégái is a válság legsikeresebb kormányosaként ismernek el.

Szerkesztőségünk szubjektív gyűjtése alapján összeállítottunk egy 18 nevet tartalmazó kínálati listát. A jelöltekre augusztus 31-ig lehetett szavazni az FN.hu-n, a top200.hu-n, vagy a Figyelő Facebook oldalán. Olvasóink voksai alapján összeállt a 9 fős rövidlista.

A magyar gazdaság legnagyobb vállalatainak vezetőit, a TOP 200 Gála meghívottait kértük meg arra, hogy a 9-es listából kiválasszák a válság időszakának legsikeresebb vállalatvezetőjét, aki a díjat az október 16-i TOP 200 Gálán veheti majd át.

Olvasóink szavazatai alapján A VÁLSÁG KORMÁNYOSA díj jelöltjei:

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója

A válságból az OTP nyertesként kerülhet ki, s tovább erősödhet a régióban. A teljes bankszektor eredményének a felét e pénzintézet produkálta, miközben vezetője más válságos területekre is nagy ambícióval száll be, sőt még a labdarúgásban is lát fantáziát.

Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója

Az utóbbi évek leginnovatívabb ötlete fűződik a nevéhez. A Genertel gyorsan észrevehető szereplője lett a piacnak, s kétévnyi működés után immár 170 ezer darabnyi szerződést kezel. Az innováció: direktbiztosítás, olcsó, költséghatékony működés, kis szervezet, alacsony díjak.

Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

A beszállítók 2009-ben a Sparnak szavazták meg – magyar tulajdonban lévő kereskedelmi láncok elé sorolva a céget –„Az év magyar árukért elkötelezett kereskedője” címet. A Plus áruházak sikeres integrálásával a menedzser erősítette a cég pozícióit a kereskedelemben.

Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója

A válság legdurvább évében az OTP mellett ez a bank volt az, amelyik kifejezetten szép eredményt ért el. Jövedelmezőségi mutatói jól alakultak, megőrizte – szinte egyedüliként a mezőnyben – a krízis előtti eszközarányos nyereségességét, miközben a többieké (leszámítva az OTP-t) jellemzően stagnált.

Karmazin György, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője

Agilis, önmagát és vezetőtársait folyamatosan fejlesztő, képző, előremenekülő menedzser. Már a válság előszelét megérezve átszervezte a céget, ráerősített az eladásokra, a marketingre, újabban a pr-ra. Egy, már a világgazdasági recessziót megelőzően is gyengélkedő iparágban cége tavaly mintegy 5 százalékkal tudott növekedni.

Kepecs Gábor, az Aegon közép- és kelet-európai régiójának vezetője
Tavaly év elejétől az Aegon hollandiai anyacégének board-tagja, ami unikális a magyarországi biztosítók körében. E mellett az Aegon a legprofitábilisabb biztosító hazánkban.

Mártha Imre, az MVM Zrt. volt vezérigazgatója

A fiatal vezető profin, csendben építette ki a Magyar Villamos Művek új stratégiáját. Vertikálisan terjeszkedett, új beruházásokba kezdett, paksi bővítési terveket vezényelt. Olyan alapokat hagyott utódjára, amelyeket nehéz lesz nem tovább építeni.

Olvasó Árpád, TVK Nyrt. vezérigazgatója

Tavaly a cég veszteséges volt ugyan, de a régiós versenytársakhoz képest egészen jól szerepelt. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy veszteségeiket is részben tőlük független, külső tényezők okozták.

Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója

A svédországi székhelyű Electrolux itteni érdekeltségének nem esett túlzottan az árbevétele, sőt, nyugatról kitelepített gyártást is sikerült megszerezniük. Elbocsátásokra is kevésbé volt szükség, mint korábban gondolták. Ez pedig nagy szó egy olyan iparágban, ahol 30–50 százalékkal esik a bevétel. A vállalat megtartotta erős pozícióját, s hitelek nélkül, stabil készpénzállománnyal kezdte meg a 2010-es évet.