Keserű jubileumra készülhet júliusban az érsekhalmi Hey-Ho gyümölcslevek húszéves gyártója, az Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó (Elma) Zrt. A fizetésképtelenné vált társaságot csak a május 3-án közzétett csődvédelem mentette meg átmenetileg a felszámolástól. Az Elma a hazai gyümölcslégyártás ikonja, a piac top 5 szereplője között tartják számon.

A márka az elsők között rukkolt ki több olyan szakmai bravúrral, mint a tartósítószer-mentes, hőkezeléssel tartósított gyümölcsitalok. A Duna–Tisza köze déli részén lévő, csaknem 300 hektár gyümölcsöséből származó termésből évi több mint 30 millió liter Hey-Ho gyümölcslevet, illetve almasűrítményt előállító feldolgozó szinte valamennyi hazai kereskedelmi láncba, valamint még 16 országba szállít.

Almaleadás Nyárlőrincen. A harmadik nehéz év. Fotó: MTI

ÖNGYILKOS VERSENY
„Kapott még egy dobást az Elma, de ha az eddigi üzletpolitikáját folytatja, nem sok esélyt adok neki” – értékeli az egyik konkurens a bíróság által elrendelt csődvédelmet és a cég kilátásait. A piaci szereplő szerint az erős árversenyben az önköltséget közelítő áron forgalmazott termékekkel lehetetlen a tartós fennmaradás, hacsak valamilyen – a piac számára még ismeretlen – üzleti modell nem teszi jövedelmezővé a működést. Erről szerettük volna megkérdezni a vezérigazgatót, Sasvári Károlyt, de az üzeneteinkre lapzártánkig nem válaszolt.<#zaras_figyelo#>

A cégnyilvántartási adatok szerint az idén februárban Sasvári Károlyt és feleségét törölték a tulajdonosok köréből, de hogy a továbbiakban is övék-e a társaság, vagy másé, azt – zártkörű részvénytársaságról lévén szó – már nem tudtuk nyomon követni, és erről a cég honlapján sem találni információt. A múlt év mindenesetre sorsfordító lehetett az Elma Zrt. életében, pedig a korábbi esztendőket rendre nyereséggel zárta, még ha arányaiban szerénnyel is (lásd a grafikonokat). A cég korábbi években hárommilliárd forintnál is nagyobb kötelezettségei a 2010-es mérleg szerint még mindig meghaladták a 2,6 milliárd forintot. Nem tudni, sikerül-e a csődvédelem alatt megállapodni a további működésről a társaság hitelezőivel, miután az Elma ellen három végrehajtás is folyamatban van.

SZEKTORAGGODALOM
Az idei szezonkezdet alapján jó néhány gyümölcsfeldolgozó kerülhet majd az Elmáéhoz hasonló válságos pénzügyi helyzetbe az idén. Lapunk megjelenése napján teszi közzé a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a pontos összesítést, hogy – az előzetes adatok alapján kalkulált 20-25 milliárd forinthoz képest – mekkora kárt okoztak a tavaszi fagyok a zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Az már eddig is látszott, hogy az átlagos években betakarított 800-900 ezer tonna gyümölcsnek csak egy részét tudják leszüretelni a gazdák az idén. Mivel elsősorban az éppen virágzó csonthéjasokat károsította a fagy, az átlagos években 85-90 milliárd forint termelési értéket adó gyümölcságazat szereplőinek – ezeknél a fajoknál – akár a bevétel csaknem feléről le kell majd mondaniuk az idén. Friss gyümölcsből lesz ugyan belföldre elegendő, de exportra nem vagy kevesebb jut, a 60-70 százalékos fagykár után főleg barackból nem lesz elég.

Okkal aggódnak a konzerveket, a rostos üdítőitalokat gyártók és a pálinkafőzdék is. Fazekas Endre, a Sió Eckes Kft. ügyvezetője szintén rossz évre készül, de még korainak tartja megsaccolni, mennyivel nőnek a gyümölcsárak a feldolgozóipar számára. A társaságot fájdalmasan érinti, hogy éppen a Siófok környéki, dél-balatoni, valamint a Duna–Tisza közi gyümölcsösökben tarolt a fagy, a kajszi 60 százalékán lefagytak a virágok a –9 fokos áprilisi hidegben.

Bár még messze a szüret, de már látszik, kemény harcot vívnak majd a gyümölcslégyártók a termésért nemcsak a zöldségesekkel, a kereskedelmi láncok felvásárlóival, a konzerv- és hűtőiparosokkal, de még az egyre nagyobb keresletet gerjesztő pálinkafőzdékkel is. Miközben az idei termés kevés lesz, a korábbi bő években betárolt gyümölcskészletek fogytán vannak. Egymás után ez már ugyanis a harmadik sovány szezon lesz a feldolgozóknak, akik már csak abban bíznak, hogy nem a hazai kínálat, hanem a nemzetközi piacokon kialakult kurzus határozza meg az alapanyagár felső határát. A kajszi esetében a görög, argentin és ausztrál, a meggynél a német, az almánál a lengyel ár a meghatározó.

Ha a magyarországi árak ezeknél magasabbra szöknének, akkor a feldolgozók külföldről szereznék be az olcsóbb, bár a hazainál minőségében, zamatában esetenként silányabb termést, hiszen nyitott a piac. Az importtal csak a pálinkafőzdék nem élhetnek, mert a földrajzi eredetvédelem miatt csak itthon termelt gyümölcsből készíthetnek legálisan pálinkát.

PÁLINKAHIÁNY LEHET
Az évi mintegy 20 ezer tonna gyümölcsöt, ebből 1500 tonna kajszit feldolgozó, a hazai gyümölcslépiacot – a Coca-Cola előtt – vezető Sió Eckes Kft. első embere szerint a dráguló alapanyag miatti költségnövekedést az iparág szereplői biztosan nem tudják majd teljes mértékben beépíteni az átadási árakba, mert a forgalmukat féltő kereskedelmi láncok ezt nem fogadják el. „Ez az év lehet a kegyelemdöfés, amely padlóra küldheti az iparágat” – előlegezi meg a szektorban már bevett szófordulattal Fazekas Endre. Ez a gyümölcsleveseknek ugyanis már zsinórban a negyedik gyászév lesz, amely idő alatt mintegy harmadával zuhant a hazai léértékesítés.

A szakember fekete jóslata azonban nem termékspecifikus, legalábbis a pálinkafőzdékben is hasonlónak tűnik a helyzet. „A nemritkán 20 forintokért vívott harcok időszakában a korábban palackonként 5000 forintos pálinkáért senki sem fog 7000 forintot fizetni” – példálózik Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde ügyvezetője. Nem fogadná el sem a fogyasztó, sem a viszonteladó, mert mindig van egy-egy megszorult versenytárs, aki olykor már az önköltségnél is kisebb árat vállal, hogy bevételhez jusson. Így alakult ez 2010-ben is, amikor hasonló alapanyaghiány alakult ki, mégsem tudták az árakban maradéktalanul érvényesíteni a megemelkedett árakat.

Ahhoz azonban tartja magát az ügyvezető, hogy amennyiben egy bizonyos határt átlép az árverseny, inkább köszöni, de veszteséget nem termel! Ha nem lesz elég hazai alapanyag, ami a pálinkának mint eredetvédett terméknek a feltétele – az importgyümölcsből készített italt legfeljebb párlatként, szeszes italként lehetne forgalomba hozni –, Vértes Tibor szerint átmeneti hiány alakulhat ki egyes főzdék kurrens termékeiből. Feltéve, ha minden piaci szereplő betartja a jogszabályokat, és valóban nem használ importgyümölcsöt.