Radetzky Jenő és Parragh László (elöl) a parlamentben. Újabb és újabb szerepek. Fotó: MTI

Közel húszéves kamarai szándék valósul meg ebben az évben: Kolozsvárott, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szabadkán, Újvidéken, Kassán, Dunaszerdahelyen, Ungváron és Eszéken vállal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külföldi irodák nyitásában tevőleges szerepet – tudta meg a Figyelő. Az első iroda Kolozsvárott májusban már meg is nyílt. Az MKIK a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA) közösen működteti a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, s ennek egyes, főként a magyar kis- és középvállalatok térségbeli jelenlétét erősítő egységei lesznek ezek. Az MKIK erősödő szerepvállalása a külgazdaságban nem csak ebben érhető tetten: mind a közelmúltban elfogadott külgazdasági stratégiában, mind a társadalmi vitán lévő Wekerle-tervben nevesítve van a kamara mint olyan szervezet, amelynek az állam folyamatosan kész feladatokat átadni ezen a téren (is). Arról nem is szólva, hogy információink szerint a Wekerle-program irányítója is kamarai ember lesz: Radetzky Jenő, az MKIK nemzetközi alelnöke, Fejér megyei kamarai elnök miniszteri biztosként áll majd a program élén. Az ő nevéhez fűződik egyébként az MKIK első, romániai vegyes kamarájának a megalakítása, illetve az egész rendszer kimunkálása.<#zaras_figyelo#>

TETTESTÁRSAK
„Az újabb és újabb szerepek bizonyos értelemben tettestársakká tesznek minket” – erősíti meg Parragh László a Figyelőnek nyilatkozva. Az MKIK elnöke szerint a korábbiakhoz képest most erősebb a politikai szándék, és sikerül kikényszeríteni a tartalmi együttműködést az állam egyes intézményeitől, ami a hazai vállalkozások külpiaci szerepvállalását segíti elsősorban.

Például a már említett határ menti külszolgálati kirendeltségek létesítésében és fenntartásában egyesítik erőforrásaikat a HITA-val, mind a finanszírozásban, mind a személyi állományban. Parragh szerint az irodák nyitását illetően a későbbiekben „nem elképzelhetetlen” a túllépés a Kárpát-medencén, egy 800-1000 kilométer sugarú körben, a hazai kkv-k természetes üzleti rádiuszán belül. (Korábban a kamara többször is sikertelenül igyekezett az akkori kereskedelemfejlesztő szervezetben, az ITD Hungaryban szerepet vállalni. Parragh hosszú idő óta kiváló viszonyt ápol a kormányfővel, így lobbiereje ebben a ciklusban sokkal erősebb, mint korábban volt.) Az elnök most azt sem zárja ki, hogy a Külügyminisztérium által működtetett, a nemzetgazdasági tárca által szakmailag felügyelt külgazdasági szakszolgálattal a világ minden pontján szorosabbra fonnák az együttműködést. A kamara hatályos külgazdasági stratégiája abból indul ki, hogy a szakdiplomaták alapvetően az államközi kereskedelemfejlesztési feladatok ellátására koncentrálnak, ugyanakkor a konkrét vállalatközi kapcsolatok kiépítésébe sokkal aktívabban vonnák be a területi kamarákat.

Áttörést jelentene az is, ha az MKIK-nak sikerülne részt venni a kereskedőházi hálózat kialakításában, az intézményrendszer létrehozásában, működtetésében, sőt tulajdonlásában is, és erre van is ígéret. Tervezett szerepük az is lenne, hogy részt vennének a szükséges árualap felkutatásában, egy szakadatbázis létrehozásában és működtetésében. Ennek egy egyszerűbb változata már júliustól elérhető lesz, az év végére pedig teljesen készen áll az exportadatbázis is.

Habár a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz most visszakerült Eximbankban és Mehibben, valamint a továbbra is az MFB csoport részeként, a fejlesztési tárca felügyelete alatt működő Corvinusban egyelőre a kamara nem játszik szerepet, de Parragh sejteni engedte, hogy ez is változhat. „Még csak most alakulnak ezeknek a megváltozott működési feltételei” – mondta kérdésünkre. Majd hozzátette: „Mi szorosabb együttműködést szeretnénk az eddigieknél, de ehhez filozófiaváltás is kell. Nem nyereségorientáltan, hanem feladatorientáltan kellene működtetni, úgy, hogy maradjon nullszaldós.”

Az elmúlt időben a különféle hivatalos magyar látogatásokra összeálló üzleti delegációban nemcsak helyet biztosítanak a kamarának, de segítségét is igénybe veszik a szervezésben. Például a közelmúltbeli kormányfői látogatásra Kazahsztánban egy közel nyolcvanfős üzletember-küldöttséget verbuváltak.

SZEREPVÁLLALÁSI SZÁNDÉK
A hatályos kamarai törvényben az eddig felvázoltnál is markánsabb szerepvállalási szándék rajzolódik ki a kereskedelemfejlesztésben, természetesen igényt tartva a feladatok ellátásához szükséges forrásokra is. „Ha a területi kamarák bázisán látnánk el az állami finanszírozású kereskedelemfejlesztési feladatokat, biztosítható lenne, hogy a rendelkezésre álló forrásokon belül kevesebbet fordítsunk működési költségekre, és több maradjon a konkrét programok, akciók finanszírozására” – érvel a dokumentum. A szándék megvalósulása viszont feleslegessé tenné a tavaly januárban felállított HITA-t, legalábbis annak kereskedelemfejlesztési tevékenységét.

A meglévő vegyes kamarai hálózat tagjait – a románt, a horvátot, a szerbet és az ukránt – állami támogatással állította fel az MKIK. Parragh szerint finanszírozás függvénye, hogy mikor alapítják a következőt. De bármilyen olyan relációban létesítenének vegyes kamarát, amely piaci esélyeket kínál a magyar kkv-knak. „Egy így létrejövő, kiterjedtebb vegyes kamarai hálózatra az érintett relációkban teljes egészében rá lehet bízni a konkrét kereskedelemfejlesztési feladatok ellátását, amelyeket jelenleg a külgazdasági szakdiplomata-hálózatnak kell vagy kellene ellátnia” – áll a stratégiában.