Tévhitek az önkormányzati választásról
2010-08-24 12:10
Az új önkormányzati választási rendszerrel és annak politikai következményeivel kapcsolatosan tévhiteket igyekszik eloszlatni a Political Capital: egyebek mellett kiderül, miért csalóka a várhatóan „narancssárgába boruló választási térkép”, hogy 45 és 30 között nem feltétlenül 15 a különbség, és hogy a Fidesznek nem kell új szavazókat megszólítani ahhoz, hogy a fővárosban is többséget szerezzen.
A PC blogján kedden megjelent elemzés első része például rámutat arra, hogy csupán egyetlen szinten válik valóra a létszámfelezés: a megyei (és a fővárosi) közgyűlésekbe az eddigi összesen 901 helyett csak 424-en ülnek be, de mivel továbbra is minden településnek lesz polgármestere, a választott önkormányzati tisztségviselők száma összesen harminc százalékkal sem csökken.
A bejegyzést készítő László Róbert szerint az is tévedés, hogy a megyei és fővárosi listákra leadott szavazatokon keresztül pontosan megismerhető a lakosság pillanatnyi pártpreferenciája.
A választási elemző többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városok lakói eleve nem szavazhatnak a megyei listákra, vagyis minden ötödik választópolgárnak (összesen 1,66 millió választásra jogosultnak) nincs lehetősége közvetlenül kifejezni pártszimpátiáját; a polgármesterjelöltre és egyéni jelöltre leadott voksukat pedig kóklerség a többi választó listára leadott szavazatával összehasonlítani.
A mandátumok budapesti megoszlását taglalva László megjegyzi, hogyha átszámítjuk a parlamenti választásokon leadott fővárosi listás szavazatokat, azt kapjuk, hogy a 33-ból 17 mandátum is a kormánypártokhoz kerülne, és Tarlós István 18. szavazata még egy hiányzási lehetőséget is biztosítana a Fidesz- és a KDNP-frakcióknak.
k_fn9_cikk_banner